Az idei évben először csatlakozik az ELTE rendezvényeihez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Härtlein Károly, a BME Fizika Intézet oktatója tart kísérleti előadást a mindennapi életünket meghatározó mágneses indukcióról, illetve látványos kísérleteket mutat be a gázok feszítőerejéről és a lökéshullámokról. Az ELTE-s programok: 11:00 Megnyitó Patkós András professor emeritus, az ELFT elnöke Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, északi és déli épület között (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A és 1/C között) 11:30–14:30 Miért menő a fizika? 4T Virtuális Fény – Olaj Workshop – Lauder 4T. Három ismeretterjesztő előadás fizikusoktól, nem csak fizikusoknak Helyszín: ELTE Eötvös-terem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 0. 83) 11:30–16:00 Interaktív kiállítás, napjaink érdekes tudományos eredményeiből, a nanotudományon át a fénnyel kapcsolatos kísérletekig Helyszín: Sokszínű Fizikai Busz, ELTE Lágymányosi Campus, északi és déli épület között (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A és 1/C között) 14:30–17:30 Interaktív fizikai kísérletek A fizika számos területét érintő kísérletek párhuzamosan, több standnál zajlanak.
A digitálisz okozta súlyos tüneteit, életveszélyes szívritmuszavarát utólag precíz pontossággal, írásban rögzítette a cseh élettanász. Veszélyes kísérletek a fájdalomcsillapítás érdekében Az emberiségnek mindig is régi vágya volt a testi kín legyőzése, azaz a fájdalomcsillapítás, ezért különösen sokan kísérleteztek magukon altató, kábító, fájdalomcsillapító szerekkel. 1846-ban egy fogorvos, William Morton önmagán tapasztalta meg az éterbelélegzés fájdalomcsillapító hatását. Szegedi Tudományegyetem | Kísérletek fénnyel, lézerrel. Ezzel az eljárással ő végezte el az első fájdalommentes foghúzást Bostonban. 1847-ben James Simpson hosszas önkísérletezéssel igazolta a kloroform fájdalomcsillapító hatását. Miután az aneszteziológia eme korai úttörői kezdetben nem ismerhették az általuk vizsgált szerek helyes adagolását, önkísérleteik utólag egyáltalán nem tekinthetők veszélytelen beavatkozásoknak. A következő történet szinte horrorfilmbe illő. 1896-ban egy német sebész, August Bier a kokainos gerincérzéstelenítéssel kísérletezett. Bier először asszisztensi segítséggel, saját magán próbálta ki módszerét, de a beavatkozás asszisztense ügyetlensége miatt nem sikerült.
Természetes fényforrás például a Nap és a többi csillag, amelynek belsejében zajló folyamatok során fény és hő szabadul fel. De fényjelenség kíséri a gyors égést, s világíthatnak egyes élőlények is, mint például a szentjánosbogár. A mesterséges fényforrásokat ezzel szemben – a nevéből is adódóan – az ember készítette. Ide tartozik például a gyertya vagy a gáztűzhely lángja, a villanykörte izzószála, vagy bármely elektromos készülék kijelző (világító) rendszere. Mesterséges fényforrás A fény terjedése Állapítsd meg saját magad a fény terjedésének útját egy egyszerű kísérlet segítségével! Végy egy nagyobb papírt, tekerd össze úgy, mintha egy cső lenne. Vigyázz arra, hogy a cső a kísérlet során egyenes maradjon! Gyújts meg egy gyertyát, s tarts a papírcsövet a gyertya lángja felé. Mit tapasztalsz? Majd hajlítsd meg a papírcsövet! A lényeg, hogy ne legyen többé egyenes. Próbáld meg most is megnézni a csövön keresztül a gyertya lángját! Mit vettél észre? Most is láttad a lángot? Ha mindent jól csináltál, a második esetben már csak a sötétséget figyelhetted meg.
A programot idén már második alkalommal rendezik meg: sikerét jelzi, hogy tavaly több százan csatlakoztak a kezdeményezéshez. A lelkes fizikatanárok mellett az akadémiai kutatóközpontok, egyetemek, iskolák is részt vesznek a programban, amelyet a nagy hagyománnyal rendelkező magyar fényforrásipar, a Tungsram Schréder Zrt. is támogat. A szervezők remélik, hogy idén még több, a Világegyetem rejtélyeire rácsodálkozó vesz részt az eseményen. Időpont: 2016. 11:00 Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A és 1/C)