Miért múlik a szerelem? Hogyan keletkezik a villám? Miért vonultak vissza a tatárok Bécs alól? Miért múlik el a szerelem? Egy cseles kis hormon tehet róla: feniletilaminnak hívják, és az amfetaminok családjába tartozik. Amikor Ámor nyila eltalál bennünket, agyunk gőzerővel termelni kezdi ezt az anyagot, mely erős kábítószerként működik. Eufóriát okoz, energiával tölt fel, ugyanakkor süketté és vakká tesz minket kedvesünk összes hibájára, fogyatékosságára. Ez az állapot azonban nem tart örökké: körülbelül másfél–két év múlva agyunk úgy dönt, elég volt a kábulatból, és fokozatosan leállítja a feniletilamin termelését. Innentől a párkapcsolat új szakasza kezdődik, amely – ha megküzdünk érte – lehet szép, harmonikus és boldogító, de már semmi köze ahhoz a gyönyörűséges őrülethez, amit szerelemnek hívunk. Hogyan keletkezik a villám? A felhőszakadások e látványos kísérője nem más, mint egy gigantikus szikra – amit a vízcseppek és a jégkristályok kavargásától feltöltődő zivatarfelhő és a földfelszín közti feszültségkülönbség hoz létre.
Hogyan keletkezik az erdőtűz? Ausztráliában és az USA-ban az erdőtűz elsődlegesen a nagy szárazság miatt alakul ki és a nagy távolságok miatt hatalmas méreteket ölthet. A villámok kapcsán két főtípusról beszélhetünk: vannak az elővillámok, valamint a fővillámok. A felhőből induló elővillám általában többfelé ágazik, de csak egy ága jut el a földfelszínig, ahol aztán a talajtól felfelé a fővillám keletkezik. A nagyerejű fővillám azon a pályán indul fel, amin az elővillám becsatlakozott a talajba. A főfénylés 40 milliomod másodperc alatt alakul ki. Ez az elektromos főkisülés hatalmas erősségű árammal bír. Az esetek többségében az áramerőssége 20-30 ezer amper között van, de alkalomadtán elérheti a 300 ezret is. Hogy nagyságrendileg értsük ezeket a számadatokat: egy 100 wattos égő árama csupán 0, 5 amper. A villámcsapásokat azonban nemcsak keletkezésük, hanem polaritásuk alapján is megkülönböztetjük. Ez alapján beszélhetünk negatív és pozitív villámról. A negatív villám, ami kiemelkedő (fém)tárgyakat vesz célba, hosszú ideig tart, így nagy hőfoka miatt gyújtóhatással rendelkezik.
A villámok kapcsán két főtípusról beszélhetünk: vannak az elővillámok, valamint a fővillámok. A felhőből induló elővillám általában többfelé ágazik, de csak egy ága jut el a földfelszínig, ahol aztán a talajtól felfelé a fővillám keletkezik. A nagyerejű fővillám azon a pályán indul fel, amin az elővillám becsatlakozott a talajba. A főfénylés 40 milliomod másodperc alatt alakul ki. Ez az elektromos főkisülés hatalmas erősségű árammal bír. Az esetek többségében az áramerőssége 20-30 ezer amper között van, de alkalomadtán elérheti a 300 ezret is. Hogy nagyságrendileg értsük ezeket a számadatokat: egy 100 wattos égő árama csupán 0, 5 amper. A villámcsapásokat azonban nemcsak keletkezésük, hanem polaritásuk alapján is megkülönböztetjük. Ez alapján beszélhetünk negatív és pozitív villámról. A negatív villám, ami kiemelkedő (fém)tárgyakat vesz célba, hosszú ideig tart, így nagy hőfoka miatt gyújtóhatással rendelkezik. Ezzel szemben a pozitív villám a talajviszonyoktól függően csap le, és az áramerőssége, valamint az időtartama is rövidebb.
Ha látjuk a villámlást és utána 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket. Épületek védelme A villámok elleni védekezés érdekében Benjamin Franklin feltalálta a villámhárítót. Ez egy, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, amely az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket a villámhárítón keresztül elvezeti, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás közvetlen károsító hatásaitól. A villám azonban akkor is okozhat károkat, ha villámhárítóba csap. A villámhárítóban folyó nagy áramerősség hatására háromféle úton terjedhet tovább a villám hatása. Konduktív csatolással: A földelt fémvezetéken végigfolyó illetve a földben szétterjedő áram hatására megemelkedik a villámhárító és annak környékének potenciálja a távolabbi "föld" pontokhoz képest. Induktív csatolással: A villámhárítóban folyó áram mágneses tere feszültséget indukálhat a közelben található, attól független vezetőhurkokban is.
Először halk szisszenéssel egy keskeny villámcsatorna jön létre, majd ezen száguld végig maga a villám, olyan fénykitörést produkálva, ami megfelel egymillió százwattos izzó fényének. A másodperc töredéke alatt iszonyatos energiák szabadulnak el: a csatornában futó áram ereje elérheti a százezer ampert, a forróság ötször akkora, mint a Nap felszínén. A villám körül a levegő is felmelegszik, gyors térfogatváltozása okozza a mennydörgés robaját. Az esőfelhők villáma vörös, a jégkristályokat tartalmazóké kék. A villámkisülés után pedig általában esni kezd, mert a lemerült felhő már nem tudja megtartani az esőcseppeket. Miért vonultak vissza a tatárok bécs alól, holott bevehették volna európát? 1235-re a tatárok leigázták Ázsia nagy részét, ám ahelyett, hogy kényelmesen hátradőltek volna a nyeregben, megindultak a "Nagy Tenger" – az Atlanti-óceán – felé, hogy meghódítsák az ismert világ nyugati felét is. Lerohanták az orosz fejedelemségeket, végiggázoltak a Magyar Királyságon, Sziléziában legyőzték a német lovagokat – nem volt erő, ami megállíthatta volna őket.
A villámlás feladata az, hogy ezt a különbséget kiegyenlítse. Mivel a villámcsatorna körül a levegő hőfoka több ezerre is nőhet, és kitágul. Ilyenkor mennydörgés hallatszik. Balatoni viharfotók Különleges képeken a viharos, hánykolódó magyar tenger.
[6] Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük. Élettani hatásai Villámcsapás esetén az áramütés csak 10-20%-ban halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak akkor kell számolni, ha az áldozat leesett valahonnan, azonban szinte mindenkinél hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás (tartósan is) károsíthatja az érzékszerveket. Az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak. A villámcsapás ún. áramjegyet hagy maga után: az áram ki és belépési helyén világos színű, faág alakú bőrelhalás marad.