A jelenleg is hatályos Csjt. a szülői felügyelet gyakorlását mindkét szülőre bízta. Nyilvánvalóan nem mellékes szerepe volt ebben a női egyenjogúság előtérbe kerülésének, és ezzel egyidőben a társadalmi berendezkedés fokozatos módosulásának. A nők jelentős hányada állt munkába a középosztályból és a vagyonosabb rétegekből is. Alapelvek Ahhoz, hogy a később a közös szülői felügyeleti jog tekintetében kifejtett álláspontom minden oldalról jól alátámasztott legyen az "alapoknál" kell kezdenem. Közös Felügyeleti Jog Jelentése: Mit Jelent A &Quot;Kizárólagos Felügyeleti Jog&Quot;?. Egyetértek Csiky Ottó és Filó Erika Családjog c. könyvének első fejezetében foglaltakkal, amely a családjog alapelveinek a Csjt. 1.
Értelemszerűen ezt a problémát a "hagyományos" rendszer nem orvosolja, hiszen az egyik szülőre túl sok feladatot, felelősséget ró, míg a másik szülő mintegy kívülállóként, úgynevezett "hétvégi szülőként" értesülhet a gyermekkel történtekről, megfelelő – követendő mintákkal nem szolgálhat. Határozott álláspontom az, hogy segíteni kell a feleket abban, hogy mindezt belássák, hogy akarjanak és merjenek élni lehetőségeikkel, és joguk van ahhoz, hogy mindehhez segítséget kapjanak. ( Folytatjuk. UTÓPIA - avagy kell-e nekünk közös szülői felügyeleti jog?! | Kölöknet. )
Én úgy tudom, nem egészen ezt jelenti. Van egyszer ugye a közös felügyelet, ilyenkor nincs megszabva még a láthatás se általában, mert tényleg közösen nevelik a gyereket a szülők, csak külön élnek, de meg tudtak egyezni, hogy mindenki akkor hozza viszi a gyereket, amikor akarja, és együtt tudnak működni, meg tudják beszélni, ha esetleg ütközés van a programok között, stb. Ilyenkor a gyereket érintő döntéseket is együtt hozzák meg. Mit jelent a közös szülői felügyelet? – Jogi Fórum. Aztán van az, amikor az egyik szülőé a felügyeleti jog, a másik szülőnek vagy megítélnek láthatást, vagy ha nem tart rá igényt, akkor nem, de a felügyeleti jogát nem vonják meg. Ilyenkor a mindennapi kérdésekben az a szülő dönt, akinél a gyerek el lett helyezve. Viszont vannak olyan dolgok, amikben az egyik szülő akkor sem dönthet a másik nélkül, ha kizárólagos felügyeleti joga van, csak és kizárólag akkor, ha a másik szülő ellen tiltó határozatot hoztak. Tehát nem elég, hogy az egyiknek kizárólagos felügyeleti joga van, az is kell hozzá, hogy a másikat teljesen eltiltsák a gyerektől, ezt viszont ritkán teszik meg.
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezhetnek abban, hogy válásuk után is közösen gyakorolják a felügyeleti jogot. De mit is jelent ez, és hogyan működik a gyakorlatban? Sorozatunk harmadik része. Magyarországon 1995 óta van lehetőség arra, hogy egy válás során a bíróság - a szülők kérelmére - közös szülői felügyeleti jogot rendeljen el. Korai a pezsgőbontás. Úttörők ebben sem voltunk, számos országban ismert és alkalmazott már e jogintézmény, a teljesség igénye nélkül pl. : Lengyelországban, Svédországban, Németországban, az Egyesült Államok több államában – Oregonban 1977 óta, Iowában 1977 óta, Wisconsinban 1978 óta, Californiában és Mainben 1980 óta, stb. Míg azonban a legtöbb országban az alkalmazása terjedőben van, nálunk ez mintha megrekedt volna a jogszabályilag deklarált lehetőség szintjén, az ügyfelek alig-alig veszik igénybe, és mintha a bíróságok is fenntartással lennének ezzel szemben. Mi ennek az oka?
Ennek tükrében a szóban forgó törvényről és az alkalmazása során kialakult bírósági gyakorlatról elmondható, hogy az 1950-es éveket megelőző családjogi viszonyokban felmerülő problémákra kíván megoldási lehetőségeket nyújtani, illetve vitás jogkérdéseket rendezni. A XX. század első fele két, világméretet öltő háborúval telt, közte több mint két évtizednyi "boldog békeidő" -vel, mely alatt, majd a 2. világháborút követően a polgári fejlődés kiteljesedhetett. (A polgári struktúrák felszámolására tett kísérletek az 50-es évektől indultak meg, majd a 60-as évek végétől vette kezdetét a "szocialista kispolgárosodás", melyet követően csak a 90-es években térhettünk vissza a hagyományos polgári társadalmi viszonyokhoz. ) Ez a családjogi viszonyokat tekintve annyit jelent, hogy a klasszikus polgári család modell a törvény születését megelőző időszakban úgy épült fel, hogy a római kori "családfő" mintából kiindulva a férfi-apa feladata a család fenntartása, a munka, mellyel pénzt keresve minél magasabb színvonalon igyekezett feleségét és gyermekeit eltartani, továbbá a hivatalos ügyekben saját és hozzátartozói érdekeinek képviselete.