Digitális Irodalom - Müpa Ügyintézés - Digitális Irodalmi Akadémia Magyarul Régóta foglalkoztat a kérdés (vélhetően nemcsak engem), vajon a DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) anyagai miért nem hozzáférhetőek az elektronikus olvasók tulajdonosai számára? Erre számos különböző bonyolultsági fokú válasz létezik természetesen az egyszerű "csak"-tól a "többoldalas jogi levezetésig". Hamarosan kicsit körbejárom a témát, de most gyorsan bemutatnék egy megoldást ( Borek András ötlete nyomán, amire Balogh Fruzsina hívta fel a figyelmemet. Mindkettőjüknek köszönöm! ) Bár András azt írja, hogy " szerintem a legegyszerűbb módja a dolognak… ", azt hiszem, az enyém még egyszerűbb:-)) A dolog előfeltétele, hogy üzemeljük be a PC-nken a SENDtoReader alkalmazást. ( Erről március posztunkban írtunk. ) Ha ezzel megvagyunk, szörföljünk el a DIA weblapjára (), és keressük ki a minket érdeklő könyvet. Mi egy alapvetően fontos kötelező olvasmányt választottunk példa gyanánt – Csukás István: Süsü, a sárkány című örökbecsűjét!
A szerződés értelmében az írókat évente emelkedő, a mindenkori minimálbér négyszereséhez közeli havi összeg illeti meg. Korábban a tagsággal egyéb költségtérítés is járt, így Internet -előfizetés, előfizetés egy (tetszőleges, magyar nyelvű) napilapra és négy (tetszőleges, magyar nyelvű) irodalmi folyóiratra. Az Akadémia megfesteti a tagok portréját egy általuk kiválasztott festőművésszel, s azt a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezi ( elérhetőség). A DIA-szerzők könyvtára a többszöri publikációkat kivonva mintegy 1300 kötetre rúg, amiből 1200 már kint van a honlapon (2008 ősze). Kossuth-díjas és kiváló magyar szerzők művei érhetőek el a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményéből bárki számára, amelynek honlapja alig néhány hete újult meg. A DIA 1998-ban jött létre, alapításának legfontosabb célja az volt – és természetesen jelenleg is az –, hogy a legnagyobb kortárs magyar szerzők életművét az interneten keresztül bárki számára digitálisan elérhetővé tegyék. Az Akadémia 39 művésszel indult, akik egytől-egyig Kossuth-díjas szerzők, és évente egy-egy új írót választanak maguk közé a tagok.
). 80 Az Akadémiáról. Digitális Irodalmi Akadémia: (letöltés ideje: 2018. ). A DIA mára a kortárs irodalmi életben markánsan jelen lévő, az online, illetve hagyományos kiadványokban rendszeresen hivatkozott, bevett intézménnyé vált. Alighanem példa nélkül álló ez a kortárs irodalmi kezdeményezés olyan értelemben is, hogy az olvasók részére díjmentesen szolgáltatja a jelen és az utóbbi évtizedek értékes műveit – s teszi mindezt jogilag szabályozottan. tájékozódhatunk, de megnézhetjük az alkotó életrajzát, bibliográfiáját, a róla szóló írások listáját stb. A másik lehetőség a keresés – az egyszerű keresésben bármilyen névre, szóra, kifejezésre lehet keresni, az összetett keresés többféle szempont egy idejű lekérdezésére szolgál. Androidos mobiltelefonokra le lehet tölte-ni a Google Play áruházból az ingyenes Dia Olvasó alkalmazást. Az applikáció segítségével a DIA-tagok művei mobileszközre optimalizálva olvashatók, ráadásul az alkalmazás lehetőséget kínál offline használatra is, így a kikölcsönzött művek 14 na pig tárolódnak a készüléken.
A DIA a legjelentősebb kortárs magyar írók-költők műveinek gyűjtőhelyévé vált az évek során. Olyan értékmegőrző hellyé vált, ami méltán nevezhető nemzeti kincs-nek. Hosszasan lehetne sorolni azokat a kiválóságokat, akiknek a művei digitális formában közkinccsé váltak, ezzel lehetőséget biztosítva, hogy mindenki számára megismerhetőek legyenek az irodalmi nagyságaink művei – fejti ki véleményét a Netidők Blogtársaság, amellyel csak egyetérteni lehet mind az olvasóknak, mind a jelen kötet szerzőinek. 81 Hungaricana A Hungaricana közgyűjteményi portál elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhe-tő rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan 81 B oreK András: Mészöly Miklós és a Digitális Irodalmi Akadémia. Netidők Blogtársaság. január 19. (letöltés ideje: 2018. ). gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltá-ró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
A DIA-program megvalósí-tásába a kezdetek kezdetétől bekapcsolódott Neumann-ház lett a DIA online 77 D róTos László: Új utak a magyar kultúra értékközvetítésében. Kérdezett Cseke Gábor. Korunk. 23. évf. 2012. 10. sz. 15. (letöltés ideje: 2018. április 14. ). 78 T ószegi Zsuzsanna: Elképzelések a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárról. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 45. évf. 1998. 1. 29–34. (Letöltés ideje: 2018. ) szolgáltatója, megteremtve az informatikai alapokat, ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátva saját infrastruktúráját. 2000. október 1-jétől 2006 végéig a DIA Szerkesztőség a Neumann-ház szervezeti keretei között folytatta tevékenységét. 2007. január 1-jétől a DIA-program gazdá-ja ismét a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) lett. Az átszervezés után a Neumann-ház átadta a DIA állományához tartozó digitalizált szövegeket, metaadatokat, és a szolgáltatás 2008. évi újraindításáig biztosította a DIA online elérését. A DIA honlapja 2000. május 31-től érhető el.