Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás című kötetét végül azért menti meg a zárlata, mert benne ott van az a végtelenül emberi, amit itt és most még érthetünk és érezhetünk, azt pedig úgysem tudhatjuk meg, hogy miként lesz ez majd száz év múlva. Pethő Anita "Néked, ki száz év múlva kopott nevemre linkelsz, / Bár éppen mást keresgélsz, de rákattansz e versre" Kovács András Ferenc Naked Soul című versével egyszerre emlékezünk Szép Ernőre és Neked szól című versére és a világ változásának gyorsaságára. "Néked ki száz év múlva sétálsz a sétaúton S botoddal, ha szokás lesz akkor is bottal menni, Unottan piszkálsz száradt levelek közt, e semmi Foszlány papírt, barátom, révedve Néked nyújtom. Kovács andrás ferenc felhő című verse tweet. " Szép Ernő Néked szól című verse neked, az olvasónak szól, miközben a költő saját világát, saját kérdéseit, kétségeit és félelmeit mutatja be. Neked szól, miközben a végességgel szembesít. Kovács András Ferenc nem tett mást, mint csodát: Szép Ernő Néked szól című versét és mondanivalóját a tagadás legkisebb jelenléte nélkül a ma világába ültette.
De e költői látomás tovább bővül a felhő megszemélyesítésével (hajtsd le fejed, zokogj), a két természeti elem bensőséges viszonyának felvázolásával (vén hegy vállára hajtja fejét a felhő), s végül kiteljesedik ez a szinte kozmikusnak mondható "együttlét" egy személyes, a társ iránti gyöngéd odafordulást tételező hanggal, amelyet a verscímül választott szószerkezet foglal magában. Érzelmi mélység és lágyság jellemzi tehát a Kedveséhez szól című haikut: Hajtsd le fejed vén hegy vállára, zokogj friss, Hajnali felhő! Kovács andrás ferenc felhő című verse part one. A transzcendens megjelenítése érhető tetten egy másik haikuban ( Az őszi szél japánul), de ezt is úgy teszi a költő, hogy megfeleljen az adott formával szembeni legfőbb követelményeknek. Az arc által megidézett ember és az ég jelölte világegyetem közti mérhetetlen távolságot a japán nyelven akikazénak mondott szél mint természeti elem hidalja át, illetve ez a szél a transzcendensnek az ember életében való jelenlétéről tanúskodik, mivelhogy mint valamely felsőbb lény keze érinti meg az ember arcát: Az akikaze – arcodhoz ér az égből valaki keze.
Másrészt az eredeti forma előírásai s a verselés terén a hagyománnyal való teljes szakítást is vállalja. A japán nyelv bizonyos tulajdonságai az irodalmi formák alakulását is megszabták. Kovács András Ferenc Felhő Című Verse. A japán ugyanis nem teszi lehetővé a változatos rímelést és az időmértékes verselést, viszont kialakítható az ütemes verselés. Ezzel szemben a KAF által választott rövid műformákban (haiku, tanka) gyakori a verszenét szolgáló rím, valamint az időmértékes periódusok és sorok. A két haiku alkotta Légyhullás például két hexameter ("híven a szóhoz / igyekszem az isteni / semmibe hullni // hűtlen a szóhoz / is isteni semmibe / hullni igyekszem"), másutt pedig ( Japán démontánc) akár a teljes öt szótagos sorra is kiterjed a végrím, sőt belső rím is észlelhető a hosszú sorban: Maszk, pamut-álca Van arcán, s fejebúbján Snassz hamutálca. Anyák napi ajándék ötletek kicsiknek