1975-ben Finta József biztatására fordult a fotós kereskedelmi plakát műfajához. A Tanimpex, a Mino, – a Kálvin téren elhelyezett óriási Fabulon mozaikkép mellett látható, Mino cipőt reklámozó óriásposzter is Bakos István alkotása -, az Elektroimpex és a Hungarotex részére készített igényes reklámfotókat és grafikákat. 1989 után reklámügynökségek munkatársaként óriásplakátok és reklámfilmek készítésében is részt vett. Tagja Quintett és a Perspektíva-csoportnak, továbbá a Magyar Plakát Társaságnak és a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának. [1] Munkáit haza- és nemzetközi tematikus csoportos kiállításokon méretteti meg. Bakos tamás festő művészek kiadója. Alkotásait több közgyűjteményben is őrzik, köztük az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten, a Munkácsy Mihály Múzeumban, Békéscsabán. Bakos István négy alkalommal nyerte el az év legjobb plakátja díjat, két ízben pedig a Kulturális Minisztérium nívódíját. Nős, felesége Bakos Beatrix, született: Beatrix Wieromiej.
A zenékhez persze kötődik is, a kezdetektől megvan neki a jazz- és bluestörténet, az összes vadhajtásával a mai R&B-ig, gengszterrappig és Leonard Cohenig. Ha más nem is, az kiderül szavaiból, hogy rengeteget olvas. Íme egy jellemző beszélgetésrészlet: – Melyik a kedvenc képed? – Hát nézd… Neked tetszenek? – Persze! De neked melyik a kedvenced? – Hm… egyiket-másikat már le is foglalták! – Ennek például mi a története? – Hát nézd… – Álmodtad? – Igen… olyasmi. Olyasmi. Imádtam a rajzot. Kiváló voltam az iskolában is. Nagykőrös, általános iskola, azt mondja a tanár, tessék, itt a téma, de te csinálj csak, amit akarsz. " Átmentem kereskedelmi iskolába, Ceglédre, nem fejeztem be, elmentem katonának, lett ugyan szakmám, de inkább kimentem pincérkedni Angliába. Huszonhárom éves voltam, jó volt, újdonság volt, bátor voltam, alkalmazkodtam, éjszakáztam. " Fél évet volt kint, saját maga rajzolta, művészi névjegykártyákat osztogatott utcán, piacon azzal, hogy kétkezi munkát vállal. Keresték is, csak aztán " haza kellett jönni, akkor ez még útleveles, vízumköteles dolog volt. Bakos tamás festő állás. "