Bp., 1979; Meccan trade and Islam. Problems of origin and structure 1989). E munkálkodások eredményének köszönhetjük a Korán magyar fordítását is ( A Korán világa, Budapest). Hasonlóképpen nagy jelentőséggel bír a nagy arab történetíró, Ibn Khaldún (14. sz. ) életművének a modern történelemfelfogás és szociológia szempontjából való elemzése ( Bevezetés a történelembe. Budapest, 1995. Ibn Khaldún. Történelemtudomány és birodalmiság. Budapest 1999; Ibn Khaldún. History and science and the patrimnonial empire. Bp., 2002). Több munkában elemezte az európai iszlamisztika születésében kiemelkedő szerepet játszott Goldziher Ignác életútját és munkásságát ( Ignác Goldziher. His life and scholarship as reflected in his works and correspondence Bp., 1986; Goldziher Ignác, Vázlatok az emberről és a tudósról. Bp., 2000). Komoly érdemei vannak a keleti, elsősorban a perzsa irodalom magyarországi megismertetésében ( Perzsa költők antológiája. Bp., 1968. Ibn Khaldun Bevezetés A Történelembe - BevezetÉS A TÖRtÉNelembe-RÉSzÖSszefoglalÁS. Klasszikus perzsa költők. Bp., 2002). Főbb publikációi [ szerkesztés] Az iszlám keletkezése; Gondolat, Bp., 1967 A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Antropológia kategória termékei tartalom: A muszlim gondolkodástörténet óriása, Ibn Khaldún volt az, aki Bevezetés a történelembe (Al-Muqqadima) című művében a világról való ismeretszerzés több fajtáját különböztette meg. Ennek legalacsonyabb szintje szerinte az érzékelés útján történő tapasztalatszerzés, mely nem csupán az emberre, hanem más élőlényekre is jellemző. Az embernek azonban gondolkodó képesség is megadatott, amely "azokkal a képekkel foglalkozik, amelyek túl vannak az érzéki észlelésen és azon a tevékenységen, amelyet az ész végez azokkal az analízis és a szintézis során. Erre, a gondolkodás képességére Ibn Khaldún szerint akkor tesz szert az ember, ha az "állati jelleg" már teljesen kifejlődött benne. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ezen belül leírta a megkülönböztető, a tapasztalati és az elmélkedő értelmet. Művében az emberi értelemből eredő (caklijját) tudást elkülönítette attól, amelyik a hagyományokból származtatható (naklijját). Ez utóbbi esetében nincs helye az értelemnek, ezt a fajta tudást egyszerűen tovább kell adni nemzedékről nemzedékre (kivéve azokat az ismereteket, melyek tartalmának vallásos alapelvekhez való kapcsolódása csak analógiás úton érthető meg).
4. Helyes-e azt állítani, hogy a világtörténelem az ukrán történelem része? Helyes. 5. Miért kell tudnunk a múltról? Magyarázza el, hogy érti a "történelem az emberiség múltjának tudománya" kifejezést. A jövő építéséhez meg kell ismerni a múltat. Annak érdekében, hogy ne ismételje meg a hibákat. 6. Miért gondolod, miért kell ismerned országa történelmét? Menekülés Marokkóból Spanyolországba [ szerkesztés] A politikai légkör feszült volt, amikor Ibn Khaldún részt vett egy sikeres összeesküvésben Abū Szālim szultánnal, al-Manṣūr ellen. Ibn Khaldún ezután titkári pozíciót kapott (amīn asz-szirr), amiben jól végezte a munkáját. Eközben több verset írt. Két évig látta el feladatát, majd főbírónak nevezték ki. Magas rangú ellenlábasaival való ellentétek során elvesztette a szultán bizalmát. 1364-ben Granadában I. Péter kasztíliai király felé közvetítette Muhammad, Granada emírjének politikai törekvéseit. Ibn khaldun bevezetés a történelembe 4. [5] Kalandok Észak-Afrikában [ szerkesztés] A Bougie nevű algériai városba harminckét éves korában érkezett.
A szövegben kiemeléssel jelölt fogalmakat és dátumokat találtok. Ez arra szolgál, hogy felhívja a figyelmeteket a fontos kérdésekre. A tankönyv oldalsávjában megmagyarázzuk az egyes szakkifejezéseket és fogalmakat. A tananyag megértésében nagy segítséget nyújtanak az illusztrációk és a térképek. Az illusztrációk megtekintése során feltétlenül figyeljetek oda a képaláírásra. Ibn khaldun bevezetés a történelembe a 1. A képaláírás magyarázza meg, mi látható az illusztráción. A történelmi térképek ábrázolják, mely földrajzi területeken zajlottak azok az események, amelyekről a szövegben szó van, illetve bemutatják az események következményeit is. Nagyon fontos, hogy feldolgozzátok a történelmi forrásokat (résztvevők visszaemlékezései, dokumentumrészletek stb. ) és érdekességeket, amelyek az egyes paragrafusokhoz kapcsolódnak. Ezek a részek a segítségetekre lesznek a tananyag egészének elsajátításában. Minden paragrafus után a kérdések és feladatok rész következik. Ezek segítségével tudjátok kideríteni, hogy sikerült-e kellőképpen elsajátítani a tanultakat.
Simon Róbert; Corvina, Bp., 2009 Iszlám kulturális lexikon; Corvina, Bp., 2009 Mání és a fény vallása. A manicheizmus forrásai; összeáll., tan. Simon Róbert, szerk. Simon Róbert, Simonné Pesthy Monika; Corvina, Bp., 2011 Etűdök a halálról. Túlvilági utazás a mazdaizmusban és az iszlámban; Corvina, Bp., 2013 (Keleti források) Az iszlám fundamentalizmus. Bevezetés a történelembe - Ibn Khaldún (meghosszabbítva: 3173613095) - Vatera.hu. Gyökerek és elágazások Mohamedtől az al-Qá'idáig; Corvina, Bp., 2014 (Keleti források) Politika az iszlámban. A muszlim társadalom anatómiája; Corvina, Bp., 2016 (Keleti források) Buddha vagy Jézus? Barlaam és Joszaphát a vallások keresztútján; Corvina, Bp., 2017 ( Keleti források) Történetírás az iszlámban; Corvina, Bp., 2019 ( Keleti források) Források [ szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi honlapja PIM adattár Napkút online Fontes. Studies presented to Róbert Simon on the occasion of his 75th birthday. Tanulmányok a 75 éves Simon Róbert tiszteletére; szerk. Pesthy-Simon Monika; Corvina, Bp., 2014 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 4363728 OSZK: 000000022498 NEKTÁR: 129393 PIM: PIM96629 MNN: 297431 LCCN: n82154657 ISNI: 0000 0000 8179 827X SUDOC: 028994337 NKCS: jn20040616003 BNF: cb12071420v BIBSYS: 90344583
Ibn Khaldün új tudományának a tárgya a társadalmi szervezet (al-igtimác), vagy a civilizáció (al-cumrán). Az Arisztotelészre visszamenő elképzelés Ibn STnánál (Avicennánál) nyerte el muszlim megfogalmazását (lásd hozzá: Rosenthal, F., I. 91: 5. ). Ibn khaldun bevezetés a történelembe 3. '1 Korán, 20/50. 32 Az arab mágus (óperzsa magus; újperzsa mog) valószúnűleg a középperzsából került már az iszlám előtti szókincsbe (Id. Jeffery 259); a zoroaszteriánusok ("tűzimádók") jelölésére szolgált. A kollektív jelentésű szó egyes száma: magüsi. A säsänida birodalom államvallásának hitvallóiról - a Kelet- és Dél-Arábiában az iszlám előestéjén közvetlen politikai uralmat vagy befolyást gyakorló irániakkal való sokoldalú kapcsolat révén (lásd Simon R., A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege, Budapest, 1975, 139-143. ) - az 547 Next
Ha az uralkodó tekintete a gazdag és módos embereket szemeli ki, azokat, akik a különböző mesterségek révén szedték meg magukat, akkor sokkal jogosabb, hogy az adózás és a kormányzat javaira tekintsen, amelyekhez a törvény és a szokás egyaránt szabad utat kínál nekik. Felidézhetjük, hogy mi történt Gabala qádjával. 236 Mikor fellázadt Ibn cAmmár, Tripoli ura ellen, az európai keresztények elfoglalták Tripolit tőle. Damaszkuszba, majd Bagdadba menekült, amely Barkiyäruq b. Maliksáh szultán uralma alatt állt. Az (esemény) az a. H. 5. (i. sz. 11. ) század végén történt. A szultán vezírje fölkereste Gabala qádját és javai nagy részét kölcsönkérte tőle. Ekképpen teljesen megfosztották őt mindenétől. Felbecsülhetetlen összegről volt szó. Abü Yahyä Zakariyä' b. Ahmad al-Lihyänl szultán, a kilencedik vagy tizedik ifrlqíyái hafsida uralkodó237 megpróbált megszabadulni az uralkodás kötelezettségétől. Egyiptomba akart menni, hogy megmenekedjen a támadástól, amelyre az arab tengerparti vidék ura készülődött Tunisz ellen.