És ez nem valami pandémiás kilengés, 2014 óta már Románia is megelőzi Magyarországot. Amely nem is igazán közeledik az egy csoportot alkotó másik három visegrádi országhoz. Akik immár kiegészültek Romániával, sőt ami azt illeti, 2020-ban a román háztartások fogyasztása már mindhárom másik visegrádi országét is megelőzte, miután a cseh háztartások jelentős visszaesést szenvedtek el. Mindehhez persze hozzátartozik, hogy a román állam (egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt) fogyasztása ugyanakkor alacsony, csak a bolgár államét haladja meg. GKI: ársapkák nélkül Magyarországon emelkednének legjobban a fogyasztói árak az EU-ban. A magyar állam viszont többet fogyaszt nemcsak a románnál, hanem a szlováknál és a lengyelnél is. Mondhatni: uniós összehasonlításban a magyar állam jobban él, mint a magyar háztartások. Románia Szlovákiát már megelőzte, felkészül: Magyarország A GDP-re visszatérve, Magyarország gazdasági teljesítményére sem lehet különösebben büszke – azzal együtt sem, hogy a 2020-as 5, 1 százalékos visszaesés az uniós mezőnyben nem volt olyan rossz eredmény. Euróban számolva az egy főre jutó GDP mindez csak sereghajtó, hátulról az ötödik helyre volt elég.
Ez alapján 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a most mértnél, ami a júniusi, 11, 7 százalékos árindexet 31 százalékra emelné. A GKI szerint a magyar és az EU-s árindex összehasonlítását ez a szám jobban tükrözi. Magyarok az eu ban 3. Az adat különösen megdöbbentő, hiszen a most élen álló Észtország 20 százalékos drágulási mutatója is jóval a miénk alatt van. Kilőne a rezsi Az ársapkák eltörlése a GKI számításai szerint éves szinten 261 ezer forinttal, havonta mintegy 22 ezer forinttal rövidítené meg egy átlagos magyar család kasszáját. A gázszámla például 15 ezer forinttal lenne több havonta, az üzemanyag nagyjából 20 ezer forinttal jelentene nagyobb kiadást, z élelmiszerek ársapka nélkül havonta 2150 forinttal dobnák meg az átlagos magyar család költségeit, az áram körülbelül hatezer forinttal kerülne többe. The post Páratlan az EU-ban a magyar áremelkedés appeared first on.
Az 55 év feletti válaszadók 30 százaléka állította, hogy egyetlen fillért sem tud hó végén félretenni - írják a közleményben. Felhívják a figyelmet arra, hogy eltérés mutatkozik a megtakarítások gyakorisága és mikéntje között is, a 2020. Magyarok az eu ban d anthelios togp. évi 10 százalékról 2021-ben 15 százalékra nőtt azon magyarok aránya, akik állításuk szerint fix összeget tesznek félre minden hó végén. Ez a fajta tudatosság főként a 35-44 éves korosztályra jellemző, 21 százalékuk havi gyakorisággal, de változó összeget takarított meg, és nagyjából minden harmadik válaszadó tudott valamekkora összeget, de nem rendszeresen megspórolni az elmúlt 12 hónapban - írták. A kutatásból kiderült, hogy a magyar válaszadók 40 százaléka legalább fél évig tudná finanszírozni magát, ha hirtelen elveszítené jövedelemforrását, munkahelyét, 23 százalékuk azonban nem rendelkezik semmilyen pénzügyi tartalékkal, szemben a 2020-as 19 százalékkal. Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója a közleményen hangsúlyozta, az idősebb korosztályok anyagi helyzetének javulása jóval elmarad a fiatalok és a középkorúak helyzetétől, amit a megtakarítási képességek közötti jelentős eltérések is jeleznek.
Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát. Az uniós válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamennyire az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 43 százaléka közvetlenül a hírforrások webhelyeire (például egy újság honlapjára) látogat a hírekért, 31 százalékuk pedig a közösségi médiában megjelenő cikkeket vagy posztokat olvassa el. A fiatalok jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel (a 15–24 év közöttiek 43 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 24 százalékával). A magyar szokások hasonlóak az európai átlaghoz. Ma még kivételnek számít, hogy az online hírfogyasztók fizessenek a tartalomért. Javult a magyarok egyéni anyagi helyzete, de 23 százaléknak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs - https://mabisz.hu/szemle. 70 százalékuk kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas. A legmegbízhatóbbnak ítélt médiaforrások Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban (illetve azok online változataiban), mint az online hírportálokban és a közösségi médiában.