IV. Béla itt a királyi házban halt meg 1270-ben. A kolostor lakója volt Ráskay Lea, aki a több kódexet is leírt az 1510-es években. többek között tőle származik több Margit-legenda is. A török megszállás alatt az apácák elhagyták a kolostort, azóta csak romok állnak itt. A romkertben találhatók a templom, Szent Margit sírja és az apácakolostor mardaványai. Margitot 1276-ban boldoggá avatták. Szentté avatására 1943. november 19-én került sor, a szentté avatást XII. Piusz pápa végezte. A terület a napjainkban használatos Margitsziget nevet Szent Margitról kapta. Domonkos-kolostor romjai a Margitszigeten » Közel és távol utazás. A 13. században még Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert. A 17. században Szent Margit szigete alakban találkozunk vele. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa. A 19. század végétől használatos a Margitsziget megnevezés.
Névadójuk hagyományait követve napjaik többszöri imádkozásból, szentmiséből állnak, de apostoli feladataikat is ellátják, mielőtt az esti, mély szilenciumra sort kerítenek. Jelöltidő, noviciátus (újoncidő), ideiglenes fogadalom, örökfogadalom: ez a négylépéses, évekig tartó folyamat vár az apácajelöltekre a végső ígéret letétele előtt, melyben halálukig elköteleződnek Krisztus és a domonkos közösség mellett. I! 08. 31. KEZDÉS: 10:30 CÍM: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack - Zenés bábelőadás HELYSZÍN: Szent Margit-romok (Budapest, Margit-sziget) BELÉPÉS: ingyenes A homlokzat előtt álló torony vizsgálatánál kiderült, hogy az nem a templommal egyszerre épült, hanem későbbi. A torony homlokzati elhelyezése egyébként ferences templomoknál meglehetősen szokatlan, mert azt a szentély közelében volt szokás fölépíteni. A torony déli falának egy része egyébként eredetileg a templom támpillére volt. A templom északi falának állagmegóvására az ásatást követően került sor ( 1959). A falba vágott nagyméretű ablakok az egykori nádori villa kialakításához kapcsolhatók.
Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeztek a sziget mellett az 1840-es években. 1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is. Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő- valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet. 1876-ban például a Vasárnapi Újság így írt: "A szép szigeten alig van itt-ott egy kis pázsit, fehér homok borítja a talajt, néhol két lábnyi magasságban.