A szem képalkotása H ogy az itt leírtakat elolvashatjuk, a kísérleteket megnézhetjük, és egyáltalán a környezetünkről a fény útján annyi információt szerezhetünk, a látásnak köszönhetjük. Ennek az összetett idegi folyamatnak az első lépése, hogy a környezetből érkező fénysugarak olyan sejtekhez jutnak, amelyek a fény hatására ingerületbe jönnek. A fénynek a fényérzékeny sejtekhez juttatását egy optikai rendszer, a szem végzi. Ismerkedjünk meg közelebbről a szem optikájával! A körülbelül 24 mm átmérőjű szem fénytörő részei: – szaruhártya (az ínhártya átlátszó része), törésmutatója 1, 376, – csarnokvíz, törésmutatója 1, 336, – szemlencse, hagymaszerűen réteges, kb. 10 mm átmérőjű és 4 mm vastag, törésmutatója átlagosan 1, 4, – üvegtest, törésmutatója 1, 336. A négy közeg teljes törőképessége kb. 70 dioptria és 50 dioptria között változik. A négy közeg a szemlélt tárgy ( T) éles képét ( K) az ideghártyán (retina) hozza létre. A sárgafolt a retina legérzékenyebb része. Közepén, a látógödörben legsűrűbbek a fényérzékeny sejtek, ezért ez az éles látás helye.
A szemünknek ez a része nagyon finom izmokkal társul, amelyek segítenek abban, hogy az igénytől függően megváltoztassa az alakját, mivel ez a pupillába kerülő fény mennyiségének szabályozását szolgálja. A diák A pupilla a szemnek az a része, amelyet fekete pontként látunk az írisz közepén (az írisz nyílása), és amely az írisz izmainak összehúzódása vagy ellazulása miatt megnövekszik vagy összezsugorodik, és amelyek felelősek a átmenő fénymennyiség. Amikor nagyon világos helyeken vagyunk, a pupilla kis fekete pontnak tűnik, és úgy tűnik, hogy az írisz sokkal nagyobb, mivel reagál a fényintenzitás változásaira. Másrészt, ha meg kell erőltetnünk a szemünket, hogy képesek legyünk a sötétben nézni, a pupilla megnagyobbodik a fény hiánya miatt, mindez annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fény bejusson a szembe. Lencse vagy kristályos A szem azon részei, amelyeket eddig elneveztünk, szabad szemmel könnyen megkülönböztethetők, csak tükörbe nézve, vagy alaposan szemügyre véve egy másik szemét.
7. Üvegtest Üvegszerű ritkán ismert, de fontos funkcióval rendelkező rész. Az üvegtest kocsonyaszerű szerkezetű, kitölti a szem hátsó részét, és szerepet játszik a szem alakjának megőrzésében és a retina helyben tartásában. Olvassa el még: Cső kötet képlete + Minta kérdések és egy TELJES magyarázat Ha a szemének olyan tünetei vannak, mint a fehér felhők lebegése vagy a villogó fények, azonnal forduljon szemészhez. Alapvetően ez a különálló üveges anyag lyuk (makula nyílásnak nevezett állapot) kialakulásához vezethet a retinában. 8. Retina Ez a szakasz a szembe jutó fény feldolgozását elektromos jelekké dolgozza fel, amelyek a látóidegen keresztül továbbulnak az agyba. A retina számos fényérzékeny szövetből áll, amelyek a szem belső felületén helyezkednek el. A retinával kapcsolatban számos szemprobléma van, amelyek a következők: A retina vénájának elzáródása Citomegalovírus retinitis Vágás vagy szakadás a retinában Diabéteszes retinopátia Retinoblastoma Korai retinopathia Usher-szindróma 9.
A szem anatómiája A látás érzékszerve a szem, mely a külvilágból származó fényingert veszi fel. A szem specifikus, adekvát ingere az elektromágneses hullámok látható spektruma (400-700 nm). A fénysugarak a szem optikai közegein áthaladva, az ideghártyán a tárgy fordított, kicsinyített és valódi képét hozzák létre. A szem törőközegei (szaruhártya, csarnokvíz, lencse üvegtest) által az ideghártyára vetített képet az ideghártyában lévő fényérzékelő sejtek fogják fel és a látási ingert az agyba a látóideg, látópálya közvetíti, elektromos impulzusok formájában. A szem feloldóképessége vonalas ábrát szemlélve 0, 5 szögmásodperc, a szem a fényviszonyok 10. 000 -szeres változásához is tud alkalmazkodni és kb. 200 színárnyalatot tud megkülönböztetni. A két szem együttműködése térlátást tesz lehetővé. A szemgolyó alakját a szaruhártya és az ínhártya határozza meg. A kettőt a szemgolyó rostos burkának nevezzük. Az ínhártya átlátszatlan, alig rugalmas fehér szövet, elülső felébe óraüvegszerűen illeszkedik a szaruhártya.
( 0 szavazat, átlag: 0, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 45 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 21. A szem részei – rövidlátás, távollátás A szem anatómiája A látás érzékszerve a szem, mely a külvilágból származó fényingert veszi fel. A szem specifikus, adekvát ingere az elektromágneses hullámok látható spektruma (400-700 nm). A fénysugarak a szem optikai közegein áthaladva, az ideghártyán a tárgy fordított, kicsinyített és valódi képét hozzák létre. A szem törőközegei (szaruhártya, […] A szem részei – rövidlátás, távollátás A szem anatómiája A látás érzékszerve a szem, mely a külvilágból származó fényingert veszi fel. A szem törőközegei (szaruhártya, csarnokvíz, lencse üvegtest) által az ideghártyára vetített képet az ideghártyában lévő fényérzékelő sejtek fogják fel és a látási ingert az agyba a látóideg, látópálya közvetíti, elektromos impulzusok formájában. A szem feloldóképessége vonalas ábrát szemlélve 0, 5 szögmásodperc, a szem a fényviszonyok 10.