SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A következtetése lényegében helytálló, levezethető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) előírásából, azzal azonban, hogy a 2019. évtől hatályos előírás nem a fizetendő összeg maximumát, hanem a jövedelem maximumát határozza meg. Ez pedig a minimálbér 24-szerese. A minimálbér pedig a szocho-törvény szerint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a szocho-törvény szerinti egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az előzőek szerint meghatározott minimálbér. Ennek alapján – ha nem a garantált bérminimumot kell figyelembe venni és a 2019. január 1-jei minimálbér azonos lesz a 2018. évivel – 19, 5 százalékos mértékkel számolva valóban 645 840 forint a kifizető és a magánszemély által együtt fizetendő maximális szociális hozzájárulási adó, (ami azonban nem kétszerese a havi minimálbérnek).
Lássuk, hogy mely jövedelmek esetén kell alkalmazni! Az adófizetési felső határra vonatkozó korlátot kizárólag a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmek esetén kell alkalmazni. Ilyen jövedelem: – a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], – az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], – az osztalék [Szja tv. 66. §], – a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], – az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], – az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme. A korlátozás tehát nem vonatkozik minden jövedelemre. Így nem vonatkozik például a munkabérre, a jutalomra, a túlóradíjra, a munkabérpótlékra, a megbízási díjra. Amennyiben a munkabér éves összege például 10. 000. 000 forint, akkor a teljes összeg után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. A másik szabály, hogy az adófizetési felső határ számításakor nem lehet figyelembe venni minden olyan jövedelmet, amely után szociális hozzájárulási adófizetés történik.
chevron_right Osztalék utáni szocho, mennyi lesz a maximum 2019-ben? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2018. 09. 08., 06:09 Frissítve: 2018. 07., 18:56 3 Az osztalék után 2019-től fizetendő szociális hozzájárulási adó szabályairól érdeklődött olvasónk. Kérdésére Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt. A kérdés részletesen így szólt: Jól értjük-e, hogy az új szabály szerint is maximálva van a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség, csak emelt összegre, a havi minimálbér kétszeresének évi szocho-fizetési kötelezettség mértékéig. Ha kevesebb a bérjövedelme, akkor osztalékfizetés esetén ki kell egészíteni 645 840 forint összegig, ha több a havi bérjövedelme, akkor már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Amennyiben nincs rendszeres szocho-alapot képező jövedelme, akkor is maximum 645 840 forint szocho-kötelezettség áll fenn bármilyen összegű osztalék kifizetés esetén.
Cikkünk első részében bemutattuk az "összevont" szociális hozzájárulási adótörvény lényegesebb változásait. Eddig az "összevont" szociális hozzájárulási adótörvény lényegesebb elemeit mutattuk be, kinek, mikor kell ezt az adónemet megfizetnie és kik mentesülnek alóla. Most sorra vesszük azokat a kedvezményeket, amelyek bizonyos életkorhoz, tevékenységhez, szakképzettséghez köthetők. Kik és mik a kedvezményezettek? Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak Munkaerőpiacra lépők Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők Megváltozott munkaképességű személyek Közfoglalkoztatottak Kutatók Kutatási-fejlesztési tevékenység A felsorolásból jól látszik, hogy a kedvezményezettek személye teljesen megváltozott, a törvény 2019-től, teljesen más helyzetben lévő munkavállalókat támogat a kedvezménnyel. Vegyük sorra a kkv-kat érintő kedvezményeket! FEOR 9. főcsoportja szerinti munkakörök FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozók FEOR 7. főcsoport 7333 számú foglalkoztatásból a mezőgazdasági gép karbantartó, javító FEOR 8. főcsoport 8421 számú foglalkoztatott Kedvezmény összege a bruttó bér, legfeljebb a minimálbér adójának fele.
törvény IX. Fejezetében foglalt szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerint egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után. Annak érdekében, hogy a korábbi szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel lefedett valamennyi jogviszony és jövedelem ezen adó alapját is képezze az előzőeken túl adófizetési kötelezettség terheli a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj.
A kifizetőt terheli még: a béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szochója. Ez utóbbi esetében a juttatás értékének 1, 18-szorosa az adóalap (például: a SZÉP kártya keretösszeget meghatározó része). A természetes személy is lehet adóalany, ha: -vállalkozásból kivont jövedelem, -osztalék, vállalkozói osztalékalap, -jövedelem nem a kifizetőtől származik. Mikor nem kell fizetni szochót? -kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozásnak (nyugdíjas vállalkozók) -munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas után -ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után. Az adókötelezettség magába foglalja a rendszeres jövedelmek bevallását és megfizetését is, amely tárgyhót követő hónap 12-éig esedékes. A vállalkozókra vonatkozó különös szabályokat az szja és a tao hatálya alá tartozó főállásúnak minősülő egyéni vállalkozó ill. társas vállalkozás tagjaira kell alkalmazni. Eszerint a szochó alapja: legalább a minimálbér 112, 5%-a.