(II. 26. ) Korm. rendelet)". Ebben az esetben az önkormányzat a rendeletében nem mondhatja ki lerövidítve, hogy "kedvtelésből tartható állat: eb és macska". Egy másik problémakörrel is érdemes foglalkozni, melyet szintén tévesen szabályozhatnak a helyi állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendeletek. Ez az állattartó épületek elhelyezése. Az olyan önkormányzati rendelet, amely meghatározza, hogy az állattartó épületek elhelyezésekor, létesítésekor betartandó legkisebb védőtávolságoknak méterben mennyinek kell lenniük, jogszabálysértő. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. AgrárUnió - Haszonállattartás törvényesen. ) korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdése szerint: "Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állat-egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg. " Az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.
törvény 2013. január 1-jei hatállyal életbe lépő azon rendelkezése, amely kiegészítő jelleggel újra felhatalmazta az önkormányzatokat a kedvtelésből tartott állatok tartása szabályainak rendeleti meghatározására. Az állattartásra vonatkozó központi jogszabályok legutóbbi módosulásával több önkormányzat vonatkozó rendeletei is felülvizsgálatra szorulhatnak. Permetezés szabályai lakott területen? | Hobbikert Magazin. Például az önkormányzati rendelet a jogszabályi tiltás ellenére se szabályozzon bizonyos tárgyköröket; más helyeken központi jogszabályok fogalmát ne ismételje, azoktól eltérő definíciót ne állapítson meg; építési szabályzatban rendezendő kérdéseket ne szabályozzon az állattartási rendeletben; netán magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket ne tartalmazzon. A leginkább szembetűnő helyzet, ha az érintett önkormányzat törvényi vagy egyéb felhatalmazás nélküli szabályokat alkot. Mérvadó a magasabb jogszabály A probléma megvilágítására vegyünk egy egyszerű esetet. Az önkormányzat rendeletében definiálja például, hogy mi tekinthető nagytestű – például ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly –, közepes testű – sertés, juh, kecske –, kistestű – baromfi – állatnak.
Ezen túlmenően pedig meghatározza, hogy üdülőterületen legfeljebb tíz baromfi tartható, továbbá övezetenként megállapítja nemcsak a kedvtelésből tartott, hanem a haszonállatok darabszámát, azaz a haszonállatok tartásának részletes szabályait. Az Éltv. (az élelmiszerláncokról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. törvény) 6. § (6) bekezdése tiltja a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozó korlátozó önkormányzati szabályozást, ezért a törvénnyel ellentétesek a fenti rendelkezések. Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Jogszabálysértő az az önkormányzati rendelet, amely más jogszabálynak az adott tárgykörre vonatkozó tiltó szabálya ellenére e tárgykörben szabályoz vagy hatályban tart ilyen szabályozást. A Kúria Önkormányzati Tanácsa (EBH2014. K. 29. ) rámutatott, hogy ha valamely fogalmat magasabb jogszabály meghatároz, akkor az adott szabályozási koncepciót érintően a helyi önkormányzat nem alkothat attól eltérő fogalmat, mert ezzel a szabályozása szembekerül más jogszabályéval, a jogalkalmazás során jogbizonytalanságot okoz.