Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások tartalmilag az aktív elhatárolások ellentettjei. Olyan korrekciós tételek, amelyek a vállalkozás üzleti évi eredményét csökkentik. Elszámolásuk kötelező kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Eredményre gyakorolt hatása alapján lehet: bevételeket csökkentő költségeket, ráfordítást növelő elhatárolás. Tipikus példái a fordulónap előtt, de már a következő időszakra kiszámlázott bérleti díjak vagy a tárgyévi eredménytől függő, fordulónap után jóváhagyott prémiumok és azok járulékai. Passzív időbeli elhatárolások számviteli elszámolása A passzív időbeli elhatárolások elszámolása számlasorosan és idősorosan a következő: Passzív időbeli elhatárolások számviteli elszámolása Példa passzív időbeli elhatárolások elszámolására Nézzük meg, hogyan számoljuk el a következő gazdasági eseményeket a vállalkozás 2005. december 31-ére vonatkozó zárása során: 1. Kifizették a 2005. Az időbeli elhatárolás fogalma, csoportosítása | Adófórum - Adózási és számviteli információk. novembertől 2006. február végéig tartó újság előfizetési díjat összesen 45 eFt értékben.
Ez az érték összesen 30+31+31+28=120 napra vonatkozik, amelyből azonban csak két hónap – november és december érinti a 2005-ös évet. Tehát előre fizetett a vállalkozás előfizetési díjat, a következő évre vonatkozó résszel csökkenteni kell a költségeket. Összesen 45 eFt*(31+28)/120=22 125 Ft-tal. 2. A vezetőség részére a 2005. évi eredmény tudatában 2 millió Ft prémium kifizetését hagyta jóvá a tulajdonos. Költségek passzív időbeli elhatárolása. A prémiumot terhelő adók és járulékok értéke 670 eFt. Példa időbeli elhatárolások elszámolására Összefoglalás a könyvviteli zárás első részéhez A könyvviteli zárás célja a beszámoló előállításához szükséges megbízható és valós információk előállítása. Az eszköz- és forrásszámlák zárása technikailag úgy történik, hogy minden egyes számla tartozik vagy követel oldalára könyveljük azt az értéket, amellyel a számla záróegyenlege 0 lesz, a könyvelési tétel másik oldala pedig a zárómérlegszámla ellenkező oldalat. A zárás előtt azonban még több teendő is van: szükséges az analitikus és részletező nyilvántartások egyeztetése a főkönyvvel, az időbeli elhatárolások értékének meghatározása és rögzítése illetve a devizás eszközök és kötelezettségek értékelése.
Azaz kijelenthető, hogy az eredmény növelő hatású elhatárolás az adózás előtti eredményen keresztül növeli a társasági adó alapját, míg a csökkentő hatású ellentétes adóalap változást eredményez. Az elhatárolásokhoz a Társasági adó törvény nem ír elő közvetlen adóalap korrekciós kötelezettséget. Utólag módosítható-e a könyvelés időbeli elhatárolással? Egészen a mérleg elkészültéig (alapesetben május 31-ig) a vállalkozásoknak kötelességük az összes ilyen felmerülő elhatárolást szerepeltetni a könyveikben. Tehát a beszámoló elfogadásáig a korábbi évre "módosítani" kötelesek a könyvelésüket, és ezen keresztül eredményüket is az elhatárolásokkal. A Mérleg elkészülte, és elfogadása után megjelenő tételeket azonban már nem kell (és nem is tudják) elhatárolni, azokat a következő évre kell kimutatniuk. Amennyiben azonban a Beszámoló elfogadását követően egy vállalkozás jelentős és lényeges mértékű hibát észlel, akkor a Beszámoló korrigálását kell elvégeznie ("három oszlopos mérleg"). Másodszor is határolj el! ;) - passzív időbeli elhatárolások. Amennyiben a számviteli politika ezt másképpen nem rögzíti, az számít jelentős összegű hibának, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító, előjeltől független együttes értéke meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát, vagy az 1 millió forintot.
A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódóan pedig a kártérítési igény, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség elszámolása, a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összege, a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti, veszteségjellegű különbözetből és a beszerzés időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó időarányos összege. Kulcs-Könyvelés Tudásbázis » Passzív időbeli elhatárolások könyvelése – Könyvelő program. A halasztott bevételeket év közben indokolt könyvelni az adott események bekövetkeztekor. Év végén ezzel kapcsolatosan nincs egyéb teendőnk. Már az előző részben is hangsúlyoztam, hogy nagyon fontos az elhatárolás megszüntetése is. Figyeljünk oda rá, mert a reális kép kialakításához elengedhetetlen az elhatárolások képzése, illetve feloldása is Összességében, az elhatárolások nélkül nem kapnánk valós, teljes információt a vállalkozás eredményéről, ami súlyos hiba lenne, hiszen minden vállalkozásnak szüksége van a tisztán látásra, a tényleges bevételek és költségek kimutatására.
A számlázott teljesítés befejezésének időpontja meghatározó abban a kérdésben, hogy a könyvelés számla alapján vagy időbeli elhatárolással történjen. A kérdésben említett 12. havi könyvelési díj esetében a szerződés szerinti teljesítés időpontja december 31-e vagy azt megelőző időpont. Így a számla a mérlegfordulónapig befejezett teljesítésről szól. Ezért a 12. Passzív időbeli elhatárolás kontirozása. havi könyvelési díjat árbevételként is és költségként is a számla alapján kell könyvelni például 2016-ban, még akkor is, ha a számla 2017. évben került kiállításra. Sőt az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján még akkor is, ha a számla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezett meg, költségként el kell számolni (nem számlázott szolgáltatásként). A szerződés szerinti teljesítés befejezésének (részbeni befejezésének) időpontja nem feltétlenül előzi meg a mérlegfordulónapot. Klasszikus esetei ennek a közüzemi díjak, ahol a számla (részszámla) szerinti teljesítési időpontként a hónap valamely napját […]
Fontos a törvényi szabályozás ismerete Az összehasonlítás elsősorban költségekre és ráfordításokra vonatkozik, ugyanakkor fontos tudnunk, hogy időbeli elhatárolást és céltartalékot nem csak költségekre, de bevételekre és egyéb speciális, a számviteli törvény által szabályozott esetekben is kell képeznünk mind a magyar mind a német beszámoló vagy jelentés készítésekor. KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: Kihívások a konszern jelentések elkészítése során