III. Szelim oszmán szultán – Wikipédia Ii szelim oszman sultan park [1] A döntésben szerepet játszott az a tényező is, hogy a pápai kúria az 1570-es évek eleje óta újabb oszmánellenes szövetséget tervezett, amelybe Perzsiát és Oroszországot is be akarta vonni. [1] A háború 1578 -ban kezdődött el és 1590 -ben fejeződött be. [1] A Portának sikerült teljesen megszüntetnie a Kaukázus-vidék perzsa befolyását, [1] és hogy lehetséges orosz invázióval szembenézzen, 1577 -ben Grúziát is oszmán "védelem" alá helyezte. [3] Az oszmánok 1585 -ben elfoglalták Azerbajdzsánt a Szafavidáktól, akiket egyidejűleg keleti határvidékükön megtámadtak az üzbégek is. [3] II. Abdullah üzbég kán szövetségre lépett a Portával, hogy az oszmánok így ellenállhassanak a Kúria kerítési politikájának. [3] Az 1590 -ben Isztambulban a Fényes Porta és Perzsia között kötött szerződés szankcionálta ezeket a hódításokat, ezenkívül a síita perzsáknak megtiltották, hogy a szunnita iszlám elvei ellen uszítsanak. [3] Az elnyert kopár tartományok azonban semmi arányban sem álltak a hozott pénz- és véráldozatokkal.
Szokoli Mehmed előkészítette a támadást Velence ellen, a szultán halála azonban keresztülhúzta számításait. Szelim ötvenéves korában hunyt el, nyolc esztendei uralkodás után. Utóda kedvenc feleségétől, Nurbanu szultánától született fia, III. Murád volt. Családja [ szerkesztés] II. Szelim fogadja a szafavida nagykövetet az edirnei palotában, 1567-ben. II. Szelim uralkodása alatt nővére, Mihrimah szultána volt Topkapi vezetője, mivel anyjuk, Hürrem szultána 1558-ban meghalt. Mihrimah túlélte öccsét, és III. Murád uralkodásának első éveiben is ő töltötte be ezt a pozíciót. Szelim felesége, Nurbanu szultána valószínűleg egy velencei nemes törvénytelen lánya volt. Tőle született utóda, III. Murád, valamint három lánya. Nurbanu a szultán kedvenceként ( haszeki szultána) napi 1000 aspert kapott, míg az alacsonyabb rangú ágyasok közül azok, akik hercegnek adtak életet, napi 40 asperben részesültek. Esküvői ajándékként Szelim 110 000 dukátot adott Nurbanunak, amivel felülmúlta azt, amit apja adott Hürrem szultánának (100 000 dukát).
Itt bekerült Szulejmán egyik fia, Szelim herceg háremébe. A Nurbanu nevet kapta, melynek jelentése a fény hercegnője. Szelim 1566 -ban lépett trónra, és Nurbanu lett a felesége ( haszeki szultán). 1574 -ben a fia, III. Murád lépett a trónra, és megkapta az anyaszultána ( válide szultán) címet. Ekkor a Topkapı palotába költözött. Nurbanu jelentős befolyással volt a politikára, és önálló politikai tevékenységet is folytatott. Velencével – ahonnan származott – és a francia udvarral is diplomáciai tárgyalásokat folytatott, és Medici Katalin francia királynéval is jó viszonyban volt. Elég gyakran jelent meg a nyilvánosság előtt, többször, mint a fia. Nem nézte jó szemmel, hogy a fia csak egy feleséget tart, Szafijét, mert a sok ágyas nyújthatta a biztos trónutódlást, és a hagyományok is ezt követelték meg. A zéró elmélet (DVD) Budavári sikló ar bed Ii szelim oszman sultan 1 Eladó telek Budakalász, Damjanich utca | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Ii szelim oszman sultan series Novotta ügyvédi iroda Ii szelim oszman sultan youtube Ii.
[5] " Külső hivatkozások [ szerkesztés] II. Szelim sírja (angol) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c d e Bokor József (szerk. ). Szelim (II. ), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X ↑ Ivanics Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 22. ) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 22-23. o. ISBN 963 05 6740 7 ↑ A lepantói legendák és a valóság ↑ R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország. Budapest, Vince Kiadó, 1999. 30. o. ↑ Ottomán Levéltár: Muhimme Defteri Vol 7 No 721 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 44058182 LCCN: no2006086884 ISNI: 0000 0000 5889 8993 GND: 138054231
[3] Az oszmán seregnek 1594 -ben sikerült Győr várát elfoglalnia. [3] A város, amely hamarosan új vilajet székhelyévé vált, 1598 -ban ismét a Habsburgok kezére került. [3] Még ugyanebben az évben, 1594 -ben a dunai fejedelemségek, Erdély, Moldva és Havasalföld kivonták magukat a Porta fennhatósága alól. [3] Az erre kitört tizenöt éves háború végét, az 1606 -os békekötést azonban Murád már nem érte meg. [3] Halála Murád 1595. január 16 -án halt meg 48 évesen. A trónon fia, III. Mehmed követte. Jegyzetek Jump up ↑ Édesapja Korfu kormányzója volt. Gyerekkorában került török fogságba, majd eladták a szultán háremébe. [ forrás? ] Jump up ↑ A hagyományoktól való ezen eltérésben is követték utódai, akik azután rendszerint kedvenc ágyasaikat nevezték ki kegyencnőjükké (hászeki). Ez az eljárási mód 1687 -ig maradt fenn. (Oszm. Bir. Tört., 112. o. ) Jump up ↑ A háremben élő és attól mind jobban függő szultán új nagyvezírjeivel szemben egyre gyanakvóbbá vált. Uralma idején a nagyvezíri hivatal tízszer cserélt gazdát.