Bármilyen olyan összegre való felbontása jó az sorozatnak, amely garantálja, hogy az összegzendő tagok számától független darabszámú tag marad. ) Példák összegekre [ szerkesztés] Téglalapszámok reciprokösszege [ szerkesztés] (A téglalapszámok az alakú számok, ahol n egy természetes szám. ) A megoldáshoz a parciális törtekre bontás technikát hívhatjuk segítségül, amellyel megállapítható, hogy Ezen információ felhasználásával már könnyedén kialakíthatjuk a teleszkopikus formát. Hasonló módszerrel belátható, hogyha, akkor ahol a k -dik harmonikus szám. Első n pozitív egész szám m -dik hatványának összege [1] [ szerkesztés] Ezen módszerrel tetszőleges számra meghatározhatjuk a összeg zárt képletét. A módszerben a teleszkopikus összeg a következőképpen jelenik meg: felhasználva, hogy, felírható a következő: A két oldal összeadva, az eredmény: Azaz, ha ismerjük az m-nél kisebb hatványokra vonatkozó összegképleteket, akkor az m-dik hatványra vonatkozó összegképlet kifejezhető. m = 1 esetén [ szerkesztés] Mivel, ezért felírható a következő: Mindkét oldalt összeadva azt kapjuk, hogy: Majd algebrai átalakításokkal eljuthatunk a végeredményhez: m = 2 esetén [ szerkesztés] Hasonlóan az előzőhöz itt is felírható a következő egyenlőség: Azaz itt is felírható az általános azonosságot kihasználva, hogy: amelyből némi algebrával kifejezhető, hogy.
egyéb esetekben [ szerkesztés] A módszer könnyedén általánosítható bármilyen pozitív egész m -re, ha ismerjük az m -nél kisebb hatványok összegének a zárt képleteit. 1∙1! + 2∙2! + … + n∙n! [ szerkesztés] A fenti sorozat () összegének teleszkopikus kifejezéséhez a következő megfigyelés használható: ha, akkor látható, hogy. Ezáltal az összeg felírható a következőképpen: A két oldalt összeadva megkapjuk a kívánt zárt képletet: Teleszkopikus összeg visszafelé [ szerkesztés] Néhány speciális esetben hasznos eredményre juthatunk, ha fordítva végezzük el a teleszkopikus felbontást. Azaz a teleszkopikus felbontás ismeretében próbáljuk meg megtalálni az eredeti sorozatot. Ehhez persze meg kell találnunk a megfelelő segédsorozatot. Ezt a módszert például a (ahol n pozitív egész) kifejezés szorzattá alakításához használhatjuk. Ha segédsorozatnak a következőt választjuk:, akkor látható, hogy és, továbbá. Ezután úgy teszünk mintha az sorozat lenne a teleszkopikus felbontása a keresett sorozatnak, és felírhatjuk a következőt: Ha a két oldalt összeadjuk, azt kapjuk, hogy.
A számlálókat most is a nevezőkből következtetjük ki. Mivel mindhárom nevező elsőfokú, vagy elsőfokú tag hatványa, ezért mindhárom tört I. típusú elemi tört, így a számlálók A, B és C. Most pedig lássuk mennyi A, B, és C. Az előző képsorban látott trükkös módszert fogjuk használni. RACIONÁLIS TÖRT FÜGGVÉNYEK INTEGRÁLÁSA A racionális tört függvények integrálása roppant szórakoztató dolog. A történet azzal fog kezdődni, hogy kifejlesztjük magunkban az úgynevezett elemi törtek integrálásának képességét. Kétféle elemi tört létezik: I. II. Az első típusú elemi tört nevezője elsőfokú, számlálója pedig egy konstans. A második típusú elemi tört nevezője másodfokú, ami nem alakítható elsőfokú tényezők szorzatára, a számlálója pedig elsőfokú. Lássuk, hogyan kell integrálni az elemi törteket. Aztán an egy ilyen, hogy A számlálót egy kicsit átalakítjuk, hogy megjelenjen benne a nevező deriváltja. Ez még ide kéne, ezért hozzá is adjuk meg le is vonjuk. És íme, megjelent a nevező deriváltja a számlálóban.