Kovács Klaudia Hollywood-ban él, es film- és színházrendezőként tevékenykedik. A közönség A lyukas zászló ( Torn from the Flag) című történelmi dokumentumfilmmel asszociálhatja a nevét. A Bocskai Rádió adásában felidéztük az 1956-os film sikereit, és beszélgettünk egy folyamatban lévő alkotásról. Kovács Klaudia büszkeséggel mesélt édesanyjáról, aki 1964-ben részt vett a szintén Tokióban megrendezett olimpián. Hogy ennek miért pont most van aktualitása, kiderül beszámolónkból. "Úgy éreztem mindig, hogy megnyertem az anya-lottót. Magyar olimpiai bajnokok úszás. " – Klaudia őszinte csodálattal és elismeréssel gondol vissza pedagógus édesanyjára. Már gyerekként is úgy látta, hogy tökéletes nevelést kapott. Azok az olimpikonok illetve világbajnokok akikkel, az édesanyja együtt úszott, hasonló módon nevelték gyermekeiket. Felnőttként Klaudia sokat töprengett a témának a pszichológiai vetületén, és összehasonlította az olimpikon és civil szülők nevelési stratégiáit. Kétéves korában már a medencében lubickolt édesanyjával, ám a versenyszerű sportolás nem lett az ő asztala.
A programban szereplő sportágak teljes listája itt található. A fenntarthatóság a játékok minden aspektusának központi eleme, de jelentős a doppingellenes program is. A helyszínterven kívül a közlekedés, a műveletek, a hulladékgazdálkodás és még sok más területen is lesznek kezdeményezések a szén-dioxid-kibocsátás minimálisra csökkentése érdekében. Spyros Capralos, az EOC elnöke így nyilatkozott: "Nagyon izgatottak vagyunk, hiszen az Európa Játékok harmadik kiadása felkészülésének utolsó évébe léphetünk. Az előttünk álló kihívások ellenére biztos vagyok benne, hogy ez új mércét állít majd Európa első számú multisporteseménye elé. A játékok bemutatják a sportnak a béke és az egység előmozdításában betöltött szerves szerepét, miközben példát mutatnak a leendő rendező városoknak, amelyek továbbvihetik ezt az örökséget a jövőbe. " A 2023-as Európa Játékok Koordinációs Bizottságának elnöke és az EOC Végrehajtó Bizottságának tagja, Hasan Arat hozzátette: "Nagyszerű lengyel barátaink jól felkészültek, és nagyon keményen dolgoztak azért, hogy elérjék azt a pontot, ahol vannak, és jó úton haladnak egy olyan esemény megvalósítása felé, amely nemcsak Lengyelországban, hanem Európa-szerte is emlékezetes lesz. Magyar olimpiadi bajnokok . "
Minden idők legeredményesebb magyar tornásznőjének nevéhez 46 hazai bajnoki cím fűződik. Fotó: Az 1983-ban Budapesten rendezett világbajnokság idején látogatott újra haza. A kilencvenes évek vége óta kettős állampolgár. Több kitüntetésben részesült. Állandó látogatója az Olimpiai Bajnokok Klubja eseményeinek, részt vett Helsinkiben és Melbourneben, az olimpiai játékok ötven éves jubileumára rendezett ünnepségeken. Magyar olimpikonok listája – Wikipédia. Legutóbb 2010 őszén járt itthon, amikor a Melbourneben győztes kéziszer csapat versenyzői ( Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alice, Köteles Erzsébet, Tass Olga) találkoztak, egyedül Korondi Margit hiányzott. "Egy olimpiai bajnok három élete" – címmel jelent meg önéletrajzi kötete, amelyben rendkívüli őszinteséggel tárja fel életútját. Az tavaly, a 100. születésnapján videóval tisztelgett a legendás sportoló előtt, amelyen a legfiatalabb olimpikonnal láthatjuk a legidősebb élő olimpiai bajnokot. Forrás:
Magyar-szovjet pólómeccs. A tét az olimpiai arany. – Igazán elárulhatná már, mire várt akkor?! Ordíthatta Szepesi torkaszakadtából, hogy "Lőj, Dömötör, lőj! ", mégis évezredeknek tűnt, míg végre rászánta magát... – Hogy mire vártam? Hát arra, hogy elsüllyedjenek az oroszok... Rusoránnal megúsztunk, ő vitte fel a labdát, s amikor nekem passzolt, kétségtelen, hogy gólhelyzetben voltam, de az is igaz, hogy nem csak a kapus, hanem az egyik mezőnyjátékos is ott tornyosult a háló előtt. Most derült ki, hogy másfél hónapja meghalt a kétszeres magyar olimpiai bajnok - Infostart.hu. Meg kellett fontolnom, mit csinálok. Nem lehetett ész nélkül bombázni. Egy lövőcsel, két lövőcsel, jött a harmadik is, szépen elsüllyedtek mindketten, ott volt a lehetőség a hosszú saroknál. Ekkor sem lőttem, hanem ejtettem. Higgye el, nekem is az örökkévalóság volt, míg hálóba ért a labda. – A lényeg, hogy ezután már nem kellett izgulni. Öt-kettőnél, harminc másodperc alatt, lehetetlen fordítani. – Fordítani valóban lehetetlen, de még mindent elveszíthettünk volna… A szovjet csapat a becsületéért harcolt: aranyérmes már semmiképp sem lehetett, de tőlünk elvehette volna az elsőséget.
A rádióriporter, Szepesi György tizenötezer kilométeren át Budapestig visszhangzó buzdítása, a "Lőj, Dömötör, lőj!!! " vég nélküli sikolya negyven év távlatából is ott cseng az akkori közvetítést hallgatók fülében. Dömötör Zoltán és társai szerezték vízilabdázásunk ötödik olimpiai bajnoki címét, korábban Los Angeles (1932), Berlin (1936), Helsinki (1952) és Melbourne (1956) hozott pólós aranyat. Ez volt a tokiói versenyek ötödik győzelme, s egyben a magyar sport történetének nyolcvanadik olimpiai aranyérme. Ma 101 éves a legidősebb magyar olimpiai bajnok - Győr Plusz | Győr Plusz. – Úszókarrierem nem mondható boldog pályafutásnak, hiszen azzal az óriási blamával kezdődött, hogy egy gyermekversenyen, 100 gyorson megvert Gyurika – évelődik Dömötör Zoltán (70) a későbbi pólós olimpiai bajnoktárs, örök dumamester és viccgyáros, dr. Kárpáti György kárára. S megtudjuk, ezt követően is volt miért bánkódnia, hiszen zsinórban két ötkarikás vetélkedőről is "lecsúszott". Az 1952-es helsinki játékokra utazó csapatban a 4x200-as gyorsváltó tartalékjának helyéért hajszálnyival maradt le Kettesi Gusztáv mögött, aztán Melbourne-be sem vitték ki, noha 200-on olyan országos ifjúsági csúcsot tempózott, melyet tíz évig nem tudtak megdönteni, váltóban pedig felnőtt Európa-bajnok lett.
Helsinkiben az összetett csapatversenyben második, a kéziszercsapat tagjaként, valamint egyéni összetettben, gerendán és talajon egyaránt harmadik lett, Melbourne-ben az összetett csapatversenyben ezüstöt szerzett, így nyolc olimpiai éremmel zárta pályafutását. Korondi Margit már akkor tudta, hogy nem tér haza, amikor leszállt a repülőgép Ausztráliában. Hamarosan Kaliforniában telepedett le, ahol kezdetben úszást oktatott, majd idővel ismét tornával, azon belül is az alakformálással és az egészséges életmóddal foglalkozott. Magyar olimpiai bajnokok téli olimpián. Ebben legalább olyan sikeres volt, és olyan hírnévre tett szert, mint Magyarországon élsportolóként. Az 1990-es években többször is hazalátogatott. Nyitókép: MTI Fotó/Magyar Fotó: Seidner Zoltán – Forrás:
E kimaradt olimpiai szereplések alapozták meg Dömötör későbbi olimpiai érmeit, bajnoki címét. Csak éppen egy másik sportágban… – Csalódott voltam, s abbahagytam az úszást. S a mellékállású pólósból főállásra váltottam. Hamar belenőttem a rokon sportágba, csak azt kellett megtanulnom, hogy a hálóba, s nem a kapufára kell lőni a labdát… Ezzel ugrattak társaim 1957 nyarán, a bemutatkozó válogatott meccsem után, hiszen két gólom mellett tizenháromszor találtam telibe a lécet. Azt mondták, ez világcsúcs! Igazi ismertségét mégsem e kétes értékű kapufarekoddal, hanem abból az immár több mint négy évtizede elhangzott rádiós közvetítésből szerezte, amikor a hajnali órákban egy országra frászt hozott... Október 18. volt, talán szerdai nap, ültem otthon a macskaszemes világvevő Beethoven rádió előtt, nővéreim már elindultak az iskolába, én az épp hogy tizenéves drukker minden csalafintaságát bevetve a feldörzsölt hőmérő jóvoltából heveny "olimpia-betegséggel" az ágyat nyomtam, s hallgattam a rekedtes közvetítőt.