Nemsokára újra itt az olimpia, ami sokunk számára nem más, mint izgalom, táskás szemek, a magyar válogatott szerepléséhez időzített napi rutin, olyan esemény amely, jellemzően még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi. A gyűjteményünkben olyan filmhíradórészletek vannak, amelyek az 1936-os berlini olimpiáról tudósítanak, láthatunk részleteket az 1948-as londoni olimpiáról, Gyarmati Olga győzelméről, aki második aranyérmünket nyerte a versenyen. Vagy böngészhetünk, olimpiai kitűzők és érmeseink tiszteletére kiadott bélyegek között. Emellett olyan olimpikonok relikviáit, érmeit nézhetik meg, mint: Törös Olga tornász, Horváth Zoltán és Szilágyi Áron vívó, vagy Majoros István birkózó. Végül megtudhatjuk, hogy milyen reményeket táplált az olimpia eszméjének felelevenítője, melyik volt a legzűrösebb ötkarikás játék, és hogy mikor volt a magyar válogatott a legeredményesebb. A béke vagy te, sport Az olimpia történetét szinte mindenki jól ismeri, de az talán kevésbé ismert, hogy az első újkori olimpiát (1896, Athén) eredetileg 1900-ban rendezték volna, a világkiállítás részeként, ám úgy vélték, a várakozás rontaná a részvételi kedvet, ezért az 1896-os év mellett döntöttek.
Ahogy talán az sem köztudott, hogy Hajós Alfréd, híres olimpikonunk, az első helyezésért járó arany helyett, ezüstéremmel térhetett haza, no, nem financiális okok miatt. Ekkor még nem terjedt el az aranyérem használata, ezüstérem járt az első helyezettnek, bronz a második helyért, és babérkoszorú a harmadikként célba érőnek. Bár a görögök úgy vélték, a játékok örök helyszíne Görögország lesz, a NOB másképp döntött. Az olimpiai játékok feltámasztója Pierre de Coubertin, ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. Inkább versenyezzenek, mint háborúzzanak az öreg kontinens és a négy földrész lakói, lehetőleg úgy, hogy közben utaznak és megismernek más nemzetet is. (Tudjuk, reménye, hogy az olimpiai játékok világbékét hoznak, nem vált valóra. Három olimpiát sem tudtak megrendezni a világháborúk miatt: az 1916-os játékokat az első-, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli játékokat pedig a második világháború miatt. ) A modern olimpia megszületése A következő helyszín Párizs volt. Az első helyszín, amelyen már nők is versenybe szállhattak és amelyre csak úgy emlékeznek, mint a zűrzavar olimpiája.
A játékot - amelyen a téli olimpiák történetében először dopping- és szexvizsgálatot (női verseny részvevőinek nő voltát eldöntő biológiai tesztet) is végeztek - Charles de Gaulle nyitotta meg. 1972 - Szapporó 1976 - Innsbruck Japán csodára készült és csodát is tett Szapporóban, ám az olimpia inkább Ard Schenk és Halina Kulakova diadaljáról, illetve a botrányokról szólt: Karl Schranzot kizárták, míg Kanada jégkorongozói lemondták a részvételt. Az olimpiai stadionban két láng égett, egyik szimbolizálta a jelent, a másik emlékeztetett a 12 évvel azelőtti játékokra. Előzetesen Denver kapta meg a jogot, de a coloradóiak nem vállalták a költségeket. 1980 - Lake Placid 1984 - Szarajevó Lake Placid nem a kis távolságok olimpiája volt: 48 évvel az első ottani játékok után a sportolók panaszkodtak a hosszú sétákra, nem kevésbé a puritán szállásra, amely a játékok után fiatalkorúak javítóintézetéül szolgált. A félmilliós bosnyák (akkor még jugoszláv) városban olyan nemzetek is indultak, mint a Virgin-szigetek, Puerto-Rico vagy Szenegál.
Összeállításunkban felidézzük az eddig megrendezésre került tizenkilenc téli olimpia történéseit. Időutazásunk az 1924-es chamonix-i játékokkal indul, és 2002-ben, Salt Lake Cityben ér véget. 1924 - Chamonix 1928 - St. Moritz A francia városban rendezett verse- nyeket a NOB csak egy évvel később nyilvánította olimpiának. A svájciak hobbiból barkácsolt fa-négyesbobbal nyertek, míg a norvégok az összes síszámban diadalmaskodni tudtak. A hirtelen jött meleg okozta olvadás veszélybe sodorta a versenyeket - a korcsolyaszámokban zászlókkal jelez- ték a lékeket. A kanadai hokiválogatott kapott gól nélkül védte meg címét, felbukkant és varázsolt Sonja Hennie. 1932 - Lake Placid 1936 - Garmisch-Partenkirchen Az enyhülés Lake Placidben is gondokat okozott, s érdektelenség kísérte az 1932-es játékokat. A szervezők hatalmas közönségsikerre számítottak, de végül 52 ezer dollár ráfizetéssel zárult a nagy vállalkozás. A játékokat Hitler nyitotta meg, a játékok a náci propaganda részét képezték, ennek is köszönhető, hogy az eseményeket félmillióan tekintették meg.