Lengyelül: Wytworny pensjonat. Przekl. Stelli Olgierd. Warszawa: Wspólczesne. 1931. A varjú a toronyórán (1916) Németül: Koloman von Csathó: Die Krähe auf der Kirchturmuhr. Deutsch von Gitta Heinig. Leipzig: Payne. 1938. Törökül: K. Csatho: Kule saatindeki kuzgun. Çeviren Sami N. Özerdim. Ankara: Milli Eğitim Basimevi. 1950. = Macar Klâsikleri, 15. A kék táska (1922) Németül: Koloman Csathó: Alte Liebe rostet doch. Übertr. von J. P. Tóth. Hamburg: műfordítói kiadás. 1924. Olaszul: Il cielo non è sempre grigio. Firenze: Salani. 1955. = Biblioteca delle Signorine, 110. Első osztályon (1932) Németül: Kálmán von Csathó: Erster Klasse. Übers. von Roosz. Zürich: Scientia. 1943. Film [ szerkesztés] "Fűszer és csemege" címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója után nézőszámrekordot döntött és újat állított fel. "Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház, Budapest, VI. Teréz krt. 30. A legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán Zene és versek: Kemény Egon Rendezte: Ráthonyi Ákos Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László Operatőr: Vass Károly Díszlet: Kokas Klára" A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének megfilmesített változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Te csak pipálj, Ladányi / Földiekkel játszó égi tünemény / Most kél a nap · Csathó Kálmán · Könyv · Moly Csathó Kálmán nevét leginkább a Te csak pipálj, Ladányi című kisregénye s az ebből készült színműve tette ismertté. Nem véletlenül: a gazdag és nagyvonalú magyar vidéki birtokos, Ladányi történetében, vagyonának váratlan szertefoszlásában Csathó a századforduló Magyarországának egyik fenyegető, akut gondját, az úri osztály elszegényedését örökíti meg és tragédiáját oldja fel óvatos, finom mozdulatokkal, szellemes, kedves idillben. Nemcsak Móriczot, a maga módján Csathót is foglalkoztatta a társadalmi átrétegződés, a birtokosság eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elolvadó nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása: regényeinek sokszor ez az alaphelyzete. A sötét kontúrokat azonban nála szerelmi bonyodalmak fordulatai töltik meg, aminthogy a Most kél a nap is az osztálykülönbségeken átívelő nagy szerelem regénye a társadalmilag alacsony besorolású, bár nagyon gazdag örmény trafikos leánya és az előkelő főispán fia között.