Ezek a feltételek pedig: tisztességes verseny, a pénzügyi háttér átláthatósága, pontos kimutatás az állami támogatásokról, ugyanakkor sürgetik, hogy az Unió hatékonyabb eszközöket vessen be, mint a mostani tárgyalásos módszerek. Nyilván eme módszerek egyike lenne a Nagy Hármas leszállási jogainak korlátozása, legalábbis befagyasztása. Az Öböl-háború után | Szombat Online. Amitől az európaiak érzékelhetően leginkább tartanak, az az Öböl-menti társaságok üzleti modellje illetve növekedési stratégiája, amelynek része az, hogy a saját bázisaiktól függetlenül legyenek úgymond "összekötő" vonalaik, vagyis lépjenek fel az olyan hálózatokban is, mint akár az Európa és Észak-Amerika közötti forgalom. Az egyetlen európai nagyhatalom, amely nem csatlakozik ehhez a küzdelemhez, Nagy-Britannia, amit az Aviation Week részben a briteknek a szabad verseny iránti valódi hajlamával magyaráz, illetve azzal, hogy a Qatar Airways részesedést szerzett magának a British Airwayst és az Iberiát is magába foglaló IAG-csoportban. Az Öböl-menti országok közösségének és az Uniónak a megállapodása a különböző kétoldalú államközi szerződéseket helyettesítené.
Következésképpen, nekünk továbbra is éberen kell figyelnünk e térség katonai helyzetét. Megváltozott persze a politikai légkör is, méghozzá alaposan. Elsősorban úgy, hogy egy totalitárius rendszer – Szaddam Husszein rendszere – vereséget szenvedett és bebizonyosodott, hogy ez a nagy hangú, bizonyos szempontból blöffölő, a nyugati világ megosztottságára építő erőszakos vezetés, szakadékba taszítva országát, kudarcot vallott. A tengeren dőlhet el az orosz-ukrán háború sorsa – Neokohn. Ebből, reméljük, mások is levonják a szükséges konzekvenciát. A józanabbaknak fel kell ismerniük, hogy katonai erővel manapság nem lehet az Öböl-térség egyetlen hatalmává válni vagy megsemmisíteni egy kis országot, népet. Ha ez a felismerés általánossá válik, megkezdődhet a politikai rendezés. Ez a remény nem csupán Izraelben, de az USÁ-ban és a világ más országaiban is él. De hangsúlyozni szeretném, hogy a nehézségek, amelyek eddig meggátolták az Izrael és a körülöttünk lévő arab államok, továbbá a velünk együtt élő palesztinok között a politikai rendezést, a háború eredményeképpen sem tűntek el.
Úgy tűnt, hogy az Egyesült Államokban a háború némi lökést adott a gazdaságnak. 25 éve ért véget az első öböl-háború | Alfahír. A Perzsa-öbölben aratott katonai győzelem az olajárak zuhanását okozta, és a kamatlábak is csökkentek, ami kedvezően befolyásolta az ingatlanpiacot. Az olyan országok, mint Kuvait és Szaúd-Arábia, növelték az olajtermelést, csökkentve az árat, és ezzel egyidejűleg fizetve a háború költségeit. Valójában a konfliktus megszilárdította Szaúd-Arábiát az OPEC nagy vezetőjévé, miközben a legyőzött Szaddám Huszeinnel Irak csökkentette az olajellátás feletti ellenőrzési hatalmát.
Most, hogy elkezdődött az új esztendő, és sajnos, nem is akárhogyan, érdemes visszamenni az időben és felidézni azt a konfliktust, amely mintegy harminc éve a világ ugyanazon szegletében zajlott le, mint az Irakkal és Iránnal kapcsolatos, nyomasztó mai események. (A nyitó képen: nagyszabású győzelmi felvonulás 1991 nyarán a manhattani Five Avenue-n. E felírás fogadta a csapatokat: "Üdvözlet itthon a Sivatagi Vihar hőseinek! ") Annakidején földgolyónkon páratlan geopolitikai változások álltak be, véget ért a kelet–nyugati szembenállás által meghatározott kétpólusú világ, politikusok, vezetők a demokrácia győzelméről, egy új világrendről kezdtek beszélni. A nemzetközi kapcsolatokban majdhogynem eufórikus állapotok kezdtek elhatalmasodni. És pontosan ebben az időben éleződött ki a viszony a Közel-Keleten Irak és Kuvait között: 1990 augusztusában a Szaddam Huszein vezette Irak lerohanta és megszállta olajban gazdag déli szomszédját. Akkor, amikor a nemzetközi közösség egy újabb, biztonságosabb és derűsebb jövő felé fordulóban volt, ez az erőszakos katonai akció megrázta a világot, annyira ellentmondott mindannak, amit az emberek ettől az új világrendtől elvártak.
Ebben térségünkből hazánk mellett részt vett Csehszlovákia, Lengyelország és Románia. művelet februárban fejeződött be, az iraki csapatokat visszaverték, helyreállt Kuvait függetlensége és területi épsége. Annak idején ennek nagyon kedvező visszhangja volt, mert szemléletesen azt mutatta, hogy az új körülmények között, ha egy állam durván megsérti a nemzetközi jogot és agressziót követ el, a világ nemzetei egységesen szembeszállnak az ilyen kísérletekkel és megbüntetik a felelősöket. Ez a légkör Közép- és Kelet-Európában is megerősítette azt az általános életérzést, hogy új időszámítás kezdődött. Az Irak elleni katonai fellépésben vezető szerepet játszott az Egyesült Államok, valamint Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, Egyiptom és Franciaország. A hadműveletek befejeztével az amerikai kormányzat 1991 júniusában nagyszabású katonai felvonulást rendezett Manhattan 5. sugárútjának déli részén, ahová meghívást kapott a hadműveletben részt vett minden állam. ENSZ-képviseletünk vezetőjeként az eseményre én is meghívást kaptam a közönség soraiba.