Volt köztük egy csinos fiatalember, Sás Gyuri, aki a pletykás Télné szerint kinézte magának "azt az éretlen gyereket", vagyis Gál Magdát. Magda szigorú nevelést kapott, az anyja valóságos házisárkány. Özvegy Gálné észreveszi, hogy a lánya egy idő óta gyakran jár a kúthoz vízért, ráadásul a vasárnapi szép ruhájában, amit csak a templomba lenne szabad felvennie. Leveteti vele a ruhát, és figyelmezteti, hogy ha eltöri az új fehér korsót, akkor nagyon ellátja a baját. Mikszáth kálmán szegény gélyi jános lovai 90 napos időjárás előrejelzés accuweather live Károly fülöp svéd királyi herceg Rick és Morty 3. évad 7. rész [FullHD] letöltés Ő az az ex dalszöveg 9 Dvd: RETRO! TV Torna (videó) Piros foltok a lábon képek Tonari no kaibutsu kun 5 rész torrent NAV - Ingatlanértékesítés Demon slayer film magyar felirattal Hozzájáruló nyilatkozat személyes adatok megismeréséhez és kezeléséhez Mikszáth kálmán szent péter esernyője olvasónapló Attack on titan 3 évad 7 rész videa
Címmeditáció: a "szegény" jelző előrevetíti a negatív végkifejletet, de a lovak említése csak a befejezés segítségével értelmezhető. A jelző nemcsak a férjre, hanem a lovakra is igaz, sőt a feleségre is (a megcsalás büntetése túl szigorú). Ebben a szövegben is gyakoriak a szimbólumok: rózsa=szerelem, szenvedély, fehér/piros = ártatlanság/szenvedély, szabad/tilos, kerítőnő = gonosz boszorkány, lovak = élet stb. Mindkét novellában fontos szerepet játszik a természet. A bágyi csodában ennek köszönhető a molnárné bűnhődése (tette napvilágra kerül), a Szegény Gélyi János lovaiban a pusztulás elősegítője (lovak), helyszíne (szakadék), a bűnbeesés segítője (rózsák). Mikszáth nem részletezi a tragédiát, csak sejteti, hogy a neje hűtlenségét elviselni nem tudó Gélyi János önmagát és feleségét is halálra ítélte, s közösen pusztultak el. Nem tudjuk meg, hogy a férfi ezt előre eltervezte-e vagy ösztönösen cselekedett, se azt, hogy később mi történik. Ez a mindentudó elbeszélő korlátozottságát jelzi (a 19. századi novellákban a mindentudó elbeszélő általában feltárja a szereplők tetteinek okait és céljait, Mikszáth ezt nem teszi meg).
SZEGÉNY GÉLYI JÁNOS LOVAI • 1882 Előbb a »Bokros« aranyszőrű nyakát csinosítja ki bent az istállóban a gazda, tengeri-haraszt pántlikával, majd a »Tündér« éjfekete sörényét fonja be, azután sorban a többiét. Megérti a négy okos állat a parádét… a csörgőket is a kantárhoz kapcsolják… éppen mint tavaly ilyenkor, mikor a szép özvegy molnárnét, Vér Klárát hozták a házhoz s olyan kevélyen hányják-vetik a nyakukat, mintha a vicispány hátaslova volna valamennyi… De ha volnának bár magáé a nádorispányé, hogy arany rácsból etetnék rózsa levelével, ezüst vályúból itatnák a gózoni szent kút vizével, mégsem lehetne olyan jó dolguk, mint a Gélyi János keze alatt. Maga nevelése mind a négy, a szemei előtt nőttek fel ilyen gyönyörűségnek, ő gondozta, fésülte őket éber szeretettel, megmosta a zabot, de meg is rostálta, mielőtt od'adta, kiszedte a szénából, sarjúból, ami nem jóízű, takargatta őket télen meleg pokróccal, nyáron megúsztatta, kis csikó-korukban meg is csókolgatta. Most már nem csókolja, mióta menyecske került a házhoz, mégpedig az a bizonyos, a régi szerető, aki, mert másé volt már egyszer – kétszer lett édessé… Most már nem csókolja, de azért él-hal értük most is s nem adná a négy lovát tizenhat csoltói, bodoki ménesért.
Azonban már a hatodik novellában, az Az a pogány Filcsik címűben olvashatjuk azt a zárójeles megjegyzést ("ott, ahol éjente, mint mondják, a Gélyiné lelke nyargal megriadt lovakon"), amely Gélyi feleségét mitikus-anekdotikus alakként jeleníti meg. Külső és belső nézőpont. Az iménti zárójeles megjegyzést nyelvileg vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a beszélő egy külső szemlélő, aki ismeri a szereplők világát: a "mint mondják" közbevetés erre utal. Ha azonban ezt az elbeszélői hangot tovább vizsgáljuk, rájövünk, hogy narrátorunk nem teljesen külső szemlélő. A bágyi csoda című novellának az elején, miután megtudjuk, hogy aszály van, és a Bágy patak vize alig hajtja a malmot abban az időszakban, amikor mindenki őröltetni szeretne, és emiatt bosszankodik, a következő három rövid, egymondatos bekezdést olvashatjuk: Mindenki bosszankodik, csak a molnárné, a gyönyörű Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlők között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság. Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár, kivált, ha sokáig odamarad a katonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is – de meg, csak asszony az asszony, ha aranypaszománnyal övezi is derekát.
Az elbeszélő és a szereplő szólama összefonódik. Legtöbbször mellőzi a bemutatást, úgy tesz, mintha az olvasó is tagja volna a közösségnek. Nem mesél el mindent részletesen. Az okok és célok egy részét többnyire csak sejteti. Az "üres helyeket" a befogadónak kell kitöltenie képzelete mozgósításával.