Ezért a műhold hőmérséklete rohamosan növekedett. Ennek hatására először különböző fedélzeti rendszerek álltak le, majd a folyamatos rádióadás is abbamaradt, a műhold elhallgatott. A hőmérséklet további emelkedésével a műhold elektronikái véglegesen tönkrementek, majd szerkezeti egysége is megbomlott. Az alumínium vázelemek elolvadtak, felizzottak, a műhold darabokra hullott. Végül a darabok is elpárologtak, így a műhold nyomtalanul megsemmisült. Ez az egész folyamat 15–20 perc alatt lezajlott – valamikor múlt szombaton hajnali fél egy körül. De lesz folytatás! Masat 1 műhold 4. Már elkezdték az újabb műhold, a Masat–2 tervezését. A következő műholdgeneráció erőssége, hogy repült technológiára épül, mely fontos kritérium a megbízhatóság szempontjából. Az akár 10×10×30 köbcentiméteres műhold a Masat–1-hez képest az alkalmazások lényegesen szélesebb spektrumát tudja kiszolgálni, legyen szó akár egyetemi, akár ipari fejlesztésű projektekről. Ez az előrelépés a fejlett helyzetstabilizáló rendszernek, a megnövelt térfogatnak és tömegnek, a jelentősen több begyűjthető energiának és a lényegesen nagyobb Földre továbbítható adatmennyiségnek lesz köszönhető.
A 10x10x10 centiméteres műhold tömege 1 kilogramm. Pályára állítása az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétájával történt. Az űreszköz 2012. Masat 1 műhold song. február 13-i startja óta hiba nélkül üzemel, és folyamatosan küldi az adatokat a Műegyetemen lévő elsődleges és az Érden található másodlagos földi állomásra. Emellett a világon több mint 120 rádióamatőr követi a műholdat, akik közel 200 000 adatcsomaggal járultak hozzá a küldetés sikeréhez. A Masat-1 fedélzetén lévő kamera két darab 100 forintos érmével megegyező tömegű, maximális felbontása 640x480 képpont. A készített felvételek egy képpontjának mérete körülbelül 1 és 10 kilométer közötti nagyságú a Föld felszínén. A Masat-1 speciális helyzetstabilizáló rendszerének kiváló működése idő előtt lehetővé tette a képek elkészítését, de a jelenlegi stabilizálást alkalmazva csak a Föld déli féltekéjéről készíthetők felvételek. A Masat-1 képei a Földről: balra lent Madagaszkár és a felhőkkel borított Indiai-óceán látható, középen Ausztrália figyelhető meg, jobbra pedig az Antarktisz körül húzódó Déli-óceán.
2006 decemberében Budapesten mutatták be a würzburgi egyetemen készült, egy köbdeciméteres műholdat. Néhány fiatal mérnökhallgató úgy döntött, hogy egy ilyet ők is összeraknak. Az ötlettel megkerestek néhány oktatót. Csak épp nem volt rá pénzük, ahogy 1983-ban sem. Gschwindt András levelet írt az ország 25 leggazdagabb emberének, kérve, hogy támogassák őket. Egyetlen elutasító választ kapott, a többi nem is reagált. Végül egykori tanítványai és számos – nem csak hazai – cég, valamint a Magyar Űrkutatási Iroda állt az ügy mellé. Nekik és a szerencsének köszönhető, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) – noha Magyarország nem tagja a szervezetnek – felajánlotta, ha elkészül, ingyen felviszi a magyar műholdat. Hogy honnan szerezték be az alkatrészeket? Sikeresen fellőtték az első magyar műholdat. Olyan helyekről, ahol bárki vásárolhat. Az antenna pél dául egy fém mérőszalag darabja. Kiváló laprugó, ami több hónapos öszszetekerés után is visszanyeri eredeti alakját. Az űrben használatos napelemeket külföldön vásárolták, de a rendszerek, részegységek mind hazai fejlesztés, hazai gyártás.