A 16. századi állapotok helyreállítása a 2000-es években kezdődött, mára nemzeti emlékhelyünk, a Vármúzeum az egyik legnépszerűbb hazai múzeum. Romkert, Rotunda, Kálvária domb A Várkapun belül magas falak, és bástyák találhatók. A várudvaron az egykori székesegyház maradványai láthatók, I. Imre király sírját 1204-ből egy emléktábla jelöli. A Rotunda az egykori püspöki udvarház része volt. A Kálvária domb, vagy más néven Szép bástya a vár legmagasabb pontja, ahonnan gyönyörű panoráma tárul a városra és a környező hegyekre. Püspöki Palota Püspöki Palota épülete már a 16. században is állt a várfalakon belül, Dobó itt tervezte meg a védekezés stratégiáját. A Palota emeletén vártörténeti kiállítás, a földszintjén pedig a Hősök terme tekinthető meg. Kiállítások Az Egri Vár kiállításai a török hódoltság hétköznapjait, és a letehetetlen Egri Csillagok regényt keltik életre. Vártörténeti kiállítás A tartalmas kiállítás keretében a végvári élet hétköznapjait, a híres 1552-es török ostrom részleteit, és az 1956-os végzetes csata körülményeit, és a törökök kiűzésének eseményeit ismerhetik meg a látogatók.
A Kazamata az Egri vár földalatti titkos alagútrendszere, mely az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a törökök felett aratott magyar győzelemben. A Kazamata kiállítás az Egri vár egy titokzatos és izgalmas arcát mutatja meg a látogatóknak. A kazamata egy földalatti alagútrendszernek az elnevezése, melyet azzal a céllal építettek, hogy a végvári katonák biztonságosan tudjanak közlekedni a bástyák között. Az alagutakban aknafigyelést is folytattak a katonák. Az Egri Csillagok regényben Vicuska ezen a földalatti járatrendszeren keresztül tudott bejutni a várba. A kazamatához a Setét-kapun át vezet az út. Először egy tágas kaszárnyatermekben találjuk magunkat, ahol régi épületmaradványokat csodálhatunk meg. Az első hallásra száraznak tűnő kiállítás valójában egy izgalmas időutazást jelent, ha engedünk a csábításnak: gondoljunk csak bele, az itt kiállított kövek még testközelből látták a harcokat! Talán Dobó István várkapitány maga is kinézett azon az ablakon, amely ma kiállítva látható a teremben.
Az Egri vár Szép bástyája (más nevén Kálvária dombja) a legmagasabb pont az erődítményen belül, a tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk. Alattunk fekszik a város, a távolban magasodnak a Bükki Nemzeti Park hegycsúcsai, tiszta időben pedig még a Kékestetőt is láthatjuk. Nyáron, amikor késő estig van nyitva a vár, innen tárul elénk a legcsodálatosabb naplemente Egerben! A Szép bástya története egészen 1828-ig nyúlik vissza. Az ekkor Egerben tevékenykedő Pyrker érsek nemzeti zarándokhelyet kívánt létesíteni a váron belül, melynek egyik eleme lett végül a bástya, a csúcsán magasodó három kereszttel. A domb valóban hamar a zarándokok kedvence lett, csodás panorámája miatt hízelgően a legdíszesebb egri templomként is emlegetik. Különlegesség, hogy noha eredetileg három korpusz is látható volt a kereszteken, ezekről csak a felállítás idejéből tudunk, később már mindig ezek nélkül szóltak az említések. A testeknek valamikor, valamiért végleg nyoma veszett. Másik érdekesség a domb stációinak száma.
Hanyatlás kezdődött, a kövek jó részét széthordták építkezésekhez. A 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé. Az egyetlen megmaradt épület a börtönné és magtárrá átalakított középkori püspöki palota volt. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. Többek közt a város alá is behúzódó föld alatti járatrendszert fedeztek fel. A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött. 2014-re elkészült a Török kert, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is. A Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is tart a felújítása. Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként került a kitüntetett figyelem középpontjába. Ergi vár látnivalói, kiállításai Dobo István Vármúzeum A várba és a Dobó István Vármúzeumba a Dózsa György térnél lévő feljárón juthatunk fel.
A várpalota földszintjén található Hősök terme annak idején a mainál valamivel nyomasztóbb légkörrel bírt, a harcok idején még kápolnaként működött, ahol a halálra ítélt rabok az utolsó éjszakájukat töltötték. Az ebből a korból származó falrajzokat máig láthatjuk. A termet Dobó István várkapitány sírja uralja, a hatalmas hős-szobrok ezt állják körbe, mintegy őrizve a kapitány emlékét. Érdekesség, hogy a sír üres, Dobó Istvánt a mai Szlovákia területén, Dobóruszkán temették el, a család birtokán. Az Egerben látható sírhely viszont üresen is méltó emléket állít Eger legnagyobb hősének, illetve még egy óriási segítséget nyújt az utókornak: az ezen látható dombormű az egyetlen hiteles ábrázolása Dobó Istvánnak. Hisszük vagy sem, ez a testmagasság annak idején átlagon felülinek számított! Vessünk egy pillantást a terem végében látható névlistára is, ők voltak azok a hősök, akik részt vettek az ostromban, bár a lista persze nem teljes. A legnagyobb hatalom közülük alighanem Imre kulcsár kezében lehetett annak idején, a kulcsai ugyanis a vár borospincéjét nyitották – ő mérte a bort a kocsmárosoknak.