Miért zsidózta le Erdélyi József Attilát? Talán mert a pesti kávézókban közeli barátságba került Fenyő Lászlóval (szül. : Friedmann, 1902–1945), Zsolt Bélával (szül. : Steiner, 1895–1949), Gergely Sándorral (szül. : Grünbaum, 1896–1966), Ignotus Pállal (szül. : Veigelsberg, 1901–1978) csak, hogy néhány publicistát, írót említsünk az asztaltársaságából. Azonban lehetséges, hogy Erdélyi, József Attilának azt nem tudta megbocsátani, hogy Gyenes Gitta (szül. A Magyar Költészet Napja - ZalaMédia - A helyi érték. : Gottlieb, 1887–1960) festőnő leányának udvarolt – pedig mily szép dolgok születtek belőle… 1927–1928 között Wallesz Lucához írta szerelmes verseit, melyek közül az Áldalak búval vigalommal címűt többször meg is zenésítették, Gyenes Gitta pedig megfestette József Attila portréját. S ki volt a zsidó orvos, akit József Attila a fenti idézett versében említ? Nem más mint dr. Fried Ármin fogorvos, akivel makói évei alatt került közeli kapcsolatba. Egy nagy műveltségű ember, aki a puritán életet kedvelte, ahogy a Fogorvosi Szemlé ben egy helyen írták róla: "Alapos felkészültségű szakorvos, képzett és fegyelmezett koponya, a polgári radikalizmus harcos híve volt.
Legsajátosabb eszközei, amire más művészetekben nem lehet mód, a gondolatok, az értelmi működés szabatos és határozott termékei, melyek által közvetlen a lelki gépezet belsejében dolgozik. A költői művészet alkotásai a költemények; az alkotó művész pedig a költő. Ami a költői «adományt» illeti, az nem valamely külön lelki tehetség, mellyel csak némely kiválasztottak bírnak; ellenkezőleg, bizonyos mértékig mindenki költő s a művet élvező olvasónak lelkiállapota természetes rokonságban van az alkotó lelkiállapottal, melyben a mű keletkezett. A magyar költészet napja, április 11 - így emlékeznek a neten - Blikk. A költő lelke csak bizonyos kvantitatív különbségeket mutat más emberekétől: ilyenek nagyfokú hangolhatóság, fejlett kedélyélet, az alkotó fantázia önkénytelen és gyors működése, amellyel a hangulatot szavakba kifejezhető képzetekké dolgozza fel, az illúzióban gondolkodás. [1] Nemes Nagy Ágnes A költő? Ha rosszat írok, mit tegyek? Más ember alhat, jót ehet, lehet bohém, vagy nemzeti, s ha nem, hát elmegy nemzeni. – [2] A költészet mint általában a művészet, egyike az emberi szellem legősibb tevékenységének; mint irodalmi ág, régibb a prózánál.
A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Magyar kolteszet napja. Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek, melegben levethesz nyakkendőt, gallért, ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is, hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok. bántana, ha azután sokáig elkerülnél. 1926. ápr.
Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban. " (József Attila: Curriculum vitae, részlet) A költészet útján "Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. A magyar költészet napa valley. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert "olyan emberre – úgymond – ki ilyen verseket ír", s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, "nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését". (József Attila: Curriculum vitae) " Csak halála után kezdődött igazi ismertsége, általános közönségsikere. Utolsó verse szinte a búcsúzás hangján szólal meg: "Íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul írják fölébem, ha eltemet, ki eltemet…" "Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél. "