Senatus Populusque Romanus Alea iacta est Az Ókori Róma portálja Portál Rómaiak Témakörök A Római Birodalom A Római Birodalom tartományai A Római Birodalom ( latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében. Örökségét közvetlenül a Keletrómai (Bizánci) Birodalom vitte tovább, melynek fővárosa Konstantinápoly, de kulturális hatásai a mai napig érezhetőek az európai élet számos területén. Római Birodalomról kétféle értelemben beszélhetünk. Amennyiben a birodalmiságot önálló államszervezeti jelenségként fogjuk fel, kritériumainak a rómaiak állama a Kr. e. 3. századra már megfelelt, miután egyesítette Itáliát, és "külföldön" (a Földközi-tengeren, az Ibériai-félszigeten és a Balkánon) kezdett hódítani. Amennyiben a birodalmat pusztán a császárság szinoním kifejezésének tekintjük, úgy Római Birodalomról Augustus principatusának kialakításától, szorosan véve Kr. 27 -től beszélhetünk. Maguk a rómaiak az általuk meghódított területekre már a köztársasági államforma idején is alkalmazták az Imperium Romanum ("római imperium ") kifejezést.
21, 736 Az ókori róma képek jogdíjmentes licenc alatt állnak rendelkezésre Colosseum, Róma – Olaszország Római romok Rómában, fórum Colosseum in Rome, Olaszország Híres. Róma Trevi Fountain, Róma, Olaszország. Gyönyörű Altare della Patria (a haza oltára) a fák előtérben, Róma, Olaszország Régi romok. Római oszlopok Baalbeck, Libanon Róma és a Vatikán a Szent Péter-bazilika Történelmi római fórum az ég ellen felhőkkel Olaszországban Róma - panoráma Colosseum in Rome, Olaszország Ősi Colosseum Rómában Trevi szökőkút ókori szobrokkal a víz közelében Rómában Rome, Olaszország. híres Szent Péter tér, a Vatikáni és légi kilátás nyílik a városra. Vatikán, Róma Panorámás koncepciója trevi szökőkút ókori szobrok Rómában Római romok Rómában, fórum A Colosseum, Róma híres ókori amfiteátrum Vatikáni kertek történelmi épületek közelében Olaszországban Éjjel, a római Szent Péter-székesegyházra FLAVIÁN amfiteátrum (colosseum)-Róma, Olaszország Róma Ókori romjai római fórum ellen ég felhők Régi Olaszország utcáin, Olaszország.
Értékelés: 4 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Egy mindenki számára érthetően, játékosan tálalt dokumentumfilmsorozat, mely az "örök város" római örökségét mutatja be történelmi, művészertörténeti és társadalmotudományi szempontok szerint. Sean Patrick Lovett professzor, a Vatikán Rádió programigazgatója és médiaszakember egy "tanítványával", valamint rengeteg kép, rekonstukció és animáció segítségével nemcsak a történelem könyvekben tálalt tudást osztja meg velünk, hanem különös történetekkel, anekdótákkal és "lehetetlen interjúkkal" is színesíti az ismereteket. Az ókori Róma titkai minden korosztály számára kellemes szórakozást és könnyed ismeretszerzést nyújt. A mai részben: Kenyérsütés az ókori Rómában. A boltosok és vállalkozók élete. Látogatás Ostia Antica egyik falatozójában és vásárlás a piacon. A műsor ismertetése: Egy mindenki számára érthetően, játékosan tálalt dokumentumfilmsorozat, mely az "örök város" római örökségét mutatja be történelmi, művészertörténeti és társadalmotudományi szempontok szerint.
Segíthetünk valamiben?
Pont úgy néznek ki, mintha egy ókori kovácsmester próbálná megalkotni a koronavírust fémből – kis gömbtest, rajta apró tüskékkel. Szerencsére viszont semmi közük nincs az életünket több mint két éve alapvetően befolyásoló világjárványhoz, de hogy akkor mihez van közük, azt senki sem tudja. Az ismereteink szerint elsőként, 1739-ben megtalált római dodekaéder római kori pénzérmék társaságában fordult ki a földből egy angliai mezőn. A tojás méretű tárgyról feljegyzés is készült, amikor még abban az évben bemutatták a Londoni Régiségkereskedők Társaságának. A régiségkereskedők érdeklődve figyelték a finoman, igényesen megmunkált, de teljesen ismeretlen funkciójú fémtárgyat – és a helyzet megközelítőleg 300 év alatt sem lett sokkal jobb, sőt igazából csak a funkcióra vonatkozó elméletekből lett több, a megfejtéshez nem kerültünk semmivel közelebb. A megoldást az sem segíti, hogy tudjuk: az időszámításunk szerinti 1. és 5. század között készültek; méretét tekintve egyik sem haladja meg egy baseball-labdáért, vagyis az átmérőjük nem több mint nagyjából 7 centiméter; és az anyaguk szinte minden esetben bronz.
"A római hadseregnek szüksége volt távolságmérőre, és a dodekaédert távolságmérőnek lehetett használni" – magyarázta. Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője nem ért egyet ezzel a felvetéssel. Grüll egy tanulmányban arról ír, hogy mivel a megtalált dodekaéderek nem ugyanakkorák, és nincs is rajtuk sem jelölés, sem pedig valamilyen szám, ami egy mérésre használt eszközön elvárható lenne, ezért valószínűleg nem helyes az olasz feltevés. Grüll ugyanakkor kiemelte, hogy az elszórt előfordulási helyből is arra lehet következtetni, hogy nem egy, a hadsereget segítő mérőeszközről van szó, hiszen Itáliában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, illetve a birodalom több központi területén nem vagy alig találtak ilyet, márpedig itt is háborúztak a rómaiak. Játék? Vallási kellék? Felmerült az is, hogy talán valamilyen, soha le nem jegyzett, ezért mára feledésbe merült játékhoz kötődő eszköz volt. A formája miatt a dobókockákkal való párhuzam is kézenfekvő lehetne – a szerepjátékokban például bőven használnak 12 vagy akár annál többoldalú dobókockákat –, csakhogy a különböző méretű lyukak miatt az egyik oldal nehezebb, mint a vele szemben levő, ezáltal pedig maximum csaló dobókockának lenne jó.