Ezek után Zeusz és Hermész elmondta az öregeknek, hogy a falu megkapja büntetését, és kérték az idős házaspárt, hogy kövessék őket a hegy tetejére. Az istenek mocsárral árasztották el a környéket, de az öregek háza templommá változott. Zeusz jutalmul megengedte, hogy teljesüljön egy kívánságuk. A házaspár kérése az volt, hogy Zeusz papjai lehessenek, és egyszerre haljanak meg. Zeusz teljesítette kívánságukat, így mikor lejártak a nekik szabott napok, Baukisz hársfává, Philémón pedig tölgyfává változott. Feldolgozásai zeneműben, játékfilmben Philémon és Baucis, Charles Gounod operája, 1860. Philemon és Baucis, Makk Károly filmdrámája, 1978. Források {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses. {{}} of {{}} Thanks for reporting this video! ✕ This article was just edited, click to reload Please click Add in the dialog above Please click Allow in the top-left corner, then click Install Now in the dialog Please click Open in the download dialog, then click Install Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list, then click Install {{::$}} Follow Us Don't forget to rate us
Karácsony, az "ünnepek ünnepe" ahogy Assisi Szent Ferenc nevezte. Nem csak Jézus születéséről, hanem a szeretetről is szól. A költők jól tudták ezt. Minden ember szeretettel imádkozik és szívükben szeretet lakik Ady "Karácsonyi rege" c. csodálatos és megható költeményében. A szeretetnek csillagára néz Juhász Gyula a "Karácsony felé" c. versében. Karácsony előtt írnék néhány sort Philemon és Baucis történetéről, mitológiájáról. A házaspárról a szeretetben, békében, boldogságban eltöltött hosszú házasság, az együtt megöregedés juthat eszünkbe. Valószínűleg innen ered a "holtomiglan-holtodiglan" házassági fogadalom, a sírig tartó boldog házasság szimbóluma. A történet röviden a következő. Zeusz és Hermész emberi alakban jártak a földön. Egy faluban minden házba bekopogtak szállást kérve, mint fáradt vándorok. Mindenki elkergette őket. Elhatározták, hogy megbüntetik a falut. De egy idős házaspár a falu szélén, Philemon és felesége Baucis beengedte őket. A férfi többször is töltött bort a két vendégnek, de a kancsó sohasem ürült ki.
Baucis végül kijelenti, hogy csalódott Philémonban. Baucis azt feleli, hogy Philémon szerelme teszi ilyen boldoggá. Csak azt sajnálja, hogy már nem fiatalok, jó lenne, ha fiatalként tudnák újra kezdeni az életüket a férjével, hogy minél tovább együtt maradhassanak. Amíg Philémon valami eleség után néz, Baucis egy mesét mond vendégeinek a városi és a mezei egérről. A házaspár ámulatára Jupiter a bort kiöntve a kancsóból életvízé változtatja. Ezután a tudtukra adja, hogy gonosz szomszédaikat az égiek meg fogják büntetni gőgösségükért. Álmot bocsát a két öregre és azt jövendöli nekik, hogy hamarosan nagy boldogság vár rájuk. II. felvonás [ szerkesztés] Philémon és Baucis hitehagyott szomszédai vad bacchanáliát, orgiát rendeztek az istenek templomában. Miután jól kitombolták magukat, most félálomban fekszenek. Egy bacchánsnő tűnik fel, aki arra buzdítja a társaságot, hogy folytassák a mulatságot. Hirtelen megjelenik Vulcanus és dühösen felszólítja őket, hogy könyörögjenek az égiekhez és kérjenek bocsánatot tiszteletlenségükért.