A szobor Juhász Gyula makói szobra a Belvárosban, a Juhász Gyula Református Szakképző Iskola épületének előkertjében található. A városban 1913 és 1917 között tanárként dolgozó költőt Humenyánszky Jolán örökítette meg. A kőszobrot 1980 -ban avatták föl. Az alkotás hasonló stílusban készült, mint Ságvári Endre szobra, ami Gerizdes városrészben áll. Források [ szerkesztés] A szobor adatlapja a Vendégváró oldalon [ halott link] Tóth Ferenc dr. : Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005.
Mintegy 500 millió forint forrást nyert az intézmény felújítására a fenntartó, mint megtudtuk, azóta a teljes beruházás vonatkozásában kiválasztásra kerültek a kivitelezők, a szerződéskötések hamarosan várhatóak. – Abból, hogy nyertes lett a pályázatunk, számomra az látszik, hogy a kormány határozott célja, hogy ne csak az önkormányzati és állami fenntartású intézmények kerüljenek felújításra, hanem az egyháziak is. – mondta korábban Kondrát Zoltán elnöklelkész a Lázár Jánossal, és Farkas Éva Erzsébettel közösen tartott sajtótájékoztatón, amelyen arról számoltak be, hogy mintegy 500 millió forintból újulhat meg a Belvárosi Református Egyházközség által fenntartott Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola. Közel 500 millióból újul meg a Juhász Gyula református iskola – Makó Híradó Több mint kétszer akkora tornaterem, sportpálya bővítés, az épület bővítése, lőtér kialakítása, ez várható a közeljövőben a Belvárosi Református Egyházközség által fenntartott intézményben. Makó összes középiskolája fejlődött az elmúlt 4 évben.
67 végzős diák kapta meg a gyöngyházszínű szalagot péntek este a Hagymaházban. – Hagyomány a városban, hogy mi, Juhász Gyulások nyitjuk meg a szalagavató bálok szezonját, sajnos most a pandémia miatt nem lehetett bált rendezni, de a szalagtűző ünnepségünk legalább annyira fontos, mint a korábbi bálok – mondta el portálunknak Kovács Tibor. Az Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójától megtudtuk, három osztály 67 diákja kapta meg a szalagot a Hagymaház színpadán, amely rendkívül alkalmasnak bizonyult az ünnepséghez, a problémát egyedül a nézőtér mérete jelentette, de mint kiemelte, megoldották, hogy minden hozzátartozó, aki részt szeretett volna venni, az jelen tudjon lenni. Beszédében örömét fejezte ki, hogy számos kétség és bizonytalanság ellenére megvalósulhatott a szalagavató ünnepség, amely az év egyik csúcspontjának számít. – Végzőseink az este főszereplői, a mai nap csillagjai ők maguk, örüljünk nekik, örüljünk velük, hisz ez életük legszebb pillanata! Ne hagyjuk, hogy beárnyékolja bármi ezt az estét, ezt a csodát, csak élvezzük ki, gyönyörködjünk gyermekeinkben, és adjunk hálát értük Istennek!
Nomina sunt odiosa és különben is nemo propheta in patria sua (hogy egy kicsit az egykori makói latin tanár is szóhoz jusson bennem), de ismerek makói férfiakat, akik az ellenforradalom szemében rebelliseknek számítottak, pedig a forradalom alatt mint túszok raboskodtak, azok életéért is felelve, akik később az ő életükre törekedtek. De ez már talán a politikához is tartozik egy kicsit, és én nem akarok annak a városnak a dolgaiba avatkozni, amely nekem már annyiszor adott nyugalmas menedéket, munkás magányt és igaz baráti szíveket. Makó eddig igen csak arról volt nevezetes, hogy nem messze van Jeruzsálemtől, és hogy hagymát terem. Pedig a kultúrához is meglehetős köze volna neki, kevés alföldi városban él együtt (ha nem is mindig valami nagy egyetértésben) annyi értékes és fogékony, igazán európai érdeklődésű és szellemű kultúrember, mint Makón. Móricz Zsigmond panaszkodott egy szomszéd városra, hogy milyen kevés könyvet olvas, Makóra igazán nem volna oka panaszkodni. Mivel a mozin kívül (amely az élet és a művészet csodáit oly demokratikus egyenlőséggel adja mindenkinek) alig akad más szórakozás (az állandó színháztól még messze van Makó), bizony a könyvek divata nem a legutolsó itten, és Romain Rolland-nak és Mereskovszkijnak, Ady Endrének és Karinthy Frigyesnek csakúgy akadnak hívei, mint – honny soit – Erdős Renéenek és Forró Pálnak.