S hogy el ne vesszenek, nem maradhatnak kíséret nélkül: maga az alkotó, édesapám, Lázár Ervin is velük tart, jobban mondva az ő megszólalásig hasonló, élethű szobor mása, mely természetesen úgyszintén a művész, Megyeri János keze munkáját dícséri. (Megyeri János)
KIMONDOTT MESÉK - Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő Wallon-Hárs Viktor Subscribe Visit website Mikkamakka, Vacskamati, Szörnyeteg Lajos, Ló Szerafin, Aromo, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid, Nagy Zoárd és Maminti vicces, de ugyanakkor hallatlanul mélyreható, elgondolkodtató történeteit hallgathatjátok meg Wallon-Hárs Viktor előadásában. A mesék előtti bevezető zene Wallon-Hárs Viktor szerzeménye, a Gergel balladája című album kezdő dalának rövidített változata.
Gyere haza, Mikkamakka. Hiába, no, az egyik legjobb dolog a világon, süttetni a hasunkat a nappal. A nap nem tesz különbséget. Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő 3. fejezet - YouTube. Süt boldogra-boldogtalanra. Valami efféle mocorgott Ló Szerafin fejében – persze nagyon lomhácskán, lassúdadan mocorgott: a gondolatnak sincs Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő. Bemutatkozunk · Maminti, a kicsi zöld tündér · Szörnyeteg Lajos jaj de álmos · Ló Szerafin legyőzi önmagát · A bárányfelhő-bodorító · Vacskamati virágja · Vacskamati, a nagy, egyetemes, világméretű csaló · A fájós fogú oroszlán · Dömdö-dömdö-dömdödöm · Bikfi-bukfenc-bukferenc A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író 1985-ben megjelent gyermekregénye. Az illusztrációkat Réber László készítette. A kötet, vagyis Dömdödöm és társainak története 1986-ban elnyerte az Év Könyve jutalmat. A Négyszögletű Kerek Erdő olyan önálló mesék füzére, melyet a szereplők [94%/680] Lázár Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben Like-old és oszd meg az oldalt!
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. Lázár ervin a négyszögletű kerek ergo proxy. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.
1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1. ), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). KIMONDOTT MESÉK - Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.