Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában Arany János:V. László Előző oldal: A ballada precessziós értelmezési kísérlete « » Következő oldal: Az V. László elemzése Arany János V. LÁSZLÓ Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen. »Ki az? mi az? vagy úgy -« »Fordulj be és alugy Uram László király: A zápor majd eláll, Az veri ablakod. « A felhő megszakad, Nyilása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt Budának tornyiról. »Miért zúg a tömeg? Kivánja eskümet? « »A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög. « Megcsörren a bilincs, Lehull, gazdája nincs: Buda falán a rab - Egy-egy felhődarab - Ereszkedik alá. »Hah! láncát tépi a Hunyadi két fia -« »Uram, uram, ne félj! László, tudod, nem él S a gyermek, az fogoly. « Mélyen a vár alatt Vonúl egy kis csapat; Olyan rettegve lép, Most lopja életét... Kanizsa, Rozgonyi. »Kettőzni kell az őrt, Kivált Mátyás előtt! « »Mátyás, az itt maradt, Hanem a többi rab - Nincsen, uram, sehol.
V. László Habsburg Albert magyar királynak és Erzsébetnek, Zsigmond király lányának apja halála után Komáromban született fia (1440-1457).... Ezért hívták Sírontúli Lászlónak, csehül pedig Ladislav Pohrobeknek. Félelmében politikai okok miatt magával vitte Hunyadi Mátyást Prágába, hiszen ő volt a cseh király is. Ott állítólag megmérgezték, Mátyás pedig ezt követően lett magyar király 1458-1490. Arany János Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen. "Ki az? mi az? vagy úgy -" "Fordulj be és alugy Uram László király: A zápor majd eláll, Az veri ablakod. " A felhő megszakad, Nyilása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt Budának tornyiról. "Miért zúg a tömeg? Kivánja eskümet? " "A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög. " Megcsörren a bilincs, Lehull, gazdája nincs: Buda falán a rab - Egy-egy felhődarab - Ereszkedik alá. "Hah! láncát tépi a Hunyadi két fia -" "Uram, uram, ne félj! László, tudod, nem él S a gyermek, az fogoly. "
Az alvó aluszik, A bujdosó buvik; Ha zörren egy levél, Poroszlót jõni vél Kanizsa, Rozgonyi. "Messze még a határ? Minden perc egy halál! " "Legitten átkelünk, Ne félj uram: velünk A gyermek, a fogoly. " Az alvó felvirad, A bujdosó riad; Szellõ sincsen, de zúg, Felhõ sincsen, de búg S villámlik messzirõl. "Oh adj, oh adj nekem Hûs cseppet, hû csehem! " "Itt a kehely, igyál, Uram, László király, Enyhít... mikép a sír! " Állj meg, boszú, megállj: Cseh földön ûl a rab; Cseh földben a király, Mindég is ott marad, De visszajõ a rab...! (1853. )
Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 14. - csütörtök július 21. - csütörtök