Még tavaly megjelent a Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után c. kötet, ám a pandémia miatt elmaradt a kárpátaljai bemutatása. Augusztus 31-én délután Hidi Tünde újságíró moderálásával az ungvári Váralja múzeum-kávézó adott otthont a rendezvénynek, ahol lehetőség nyílt találkozni a szerzőkkel. Elérték a csúcsot a balatoni ingatlanárak? - Hír TV. A több szempontból is egyedi kötet kárpátaljai és magyarországi kutatóműhelyek – Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (CSFK FI), a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet – együttműködésével készült. Megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tette lehetővé Grezsa István miniszteri biztos támogatásával. A kötet szerzői a CSFK FI (Erőss Ágnes, Kovály Katalin, Tátrai Patrik), a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Molnár József) munkatársai, valamint Orosz Sándor kutató. – A kiadvány még 2020 elején jelent meg, és nagyon szerettük volna eljuttatni Kárpátaljára.
A Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal és a megyei tanács sajtószolgálata által kedden Ungváron kiadott nyilatkozat szerint a "vezér pózában tetszelgő" ruszin vezető, Dimitrij Szidor, a moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán pravoszláv egyház papja, minden kétséget kizáróan megsérti Ukrajna alkotmányát és államberendezkedése ellen irányuló cselekedetet követ el, amikor kétségbe vonja Kárpátalja Ukrajnához való tartozását és szeparatista kijelentésekre ragadtatja magát, mint tette februári moszkvai sajtókonferenciáján. Jóllehet ezért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kijevi központja hivatalos figyelmeztetésben részesítette, Szidor atya nem okult a történtekből - áll a közleményben. A ruszin vezető ugyanis terjedelmes interjút adott a kijevi Fokusz című hetilapnak, amelyben Kárpátalját "Kijeven kívüli Rusz"-nak nevezve, egyéb szeparatista okfejtések mellett kijelentette: Kárpátalja önállósodása csak idő kérdése, s amennyiben Kijev nem hajlik a jó szóra, akkor a megyei tanács önhatalmúlag kinyilvánítja a régió függetlenségét - olvasható a nyilatkozatban.
A menekülteket befogadó és ellátó helyiségek túlterheltek – jelentette be Kárpátalja vezetője. Viktor Mikita úgy fogalmazott: "a helyi önkormányzatokkal arra az álláspontra jutottunk, az lenne a helyes, hogy aki tud, keressen munkát és menjen dolgozni. A belső menekültek nem ülhetnek ölbe tett kézzel és nem várhatják el, hogy ingyen etessük őket" - tudósította az InfoRádiót Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa Ungvárról. A megyében emiatt fokozatosan megszüntetik az ideiglenesen áttelepültek ingyenes étkeztetését, és ezentúl csakis a szociálisan rászorulók részesülnek térítésmentes ellátásban. Aki nem tartozik ebbe a kategóriába, a továbbiakban ingyen nem, de kedvezményes áron kaphat ételt. Több kárpátaljai település is panaszkodott már arra, hogy lassan kifogynak a készleteik, nem tudják miből eltartani a menekülteket. Már korántsem érkezik annyi humanitárius segély, mint három hónappal ezelőtt. Annak ellenére, hogy innen már sokan visszatértek a belső-ukrajnai otthonukba, egy-egy helyen még így is több száz menekültről kell gondoskodni.
Közben az ukránok száma is 37 millió fölé nőtt, de arányuk 72%-ra csökkent. Az oroszokon és ukránokon kívül egyetlen nép aránya sem haladta meg az 1%-ot. A zsidók száma 1989-re félmillió alá csökkent, a lengyeleké 219 ezerre. Ukrán SZSZK, 1989 37 419 053 72, 72% 11 355 582 22% 2 677 399 5, 28% 51 452 034 Ukrajna 1991-től vált először független országgá. Az első népszámlálást tíz évvel a függetlenség kivívása után, 2001-ben tartották. Ukrajna több mint 3 millió embert vesztett a '90-es években, ez a veszteség szinte kizárólag az oroszok számlájára írható (legalábbis az etnikai statisztikákat tekintve). Az 1989- ben még 11, 3 millió orosz élt Ukrajnában, 2001-ben már csak 8, 3 millió. Közben az ukránok száma nemhogy csökkent, de még emelkedett is némileg. Ebben a folyamatban az is szerepet játszhat, hogy sok orosz anyanyelvű ukránnak vallja magát (1989-ben az önmagukat ukránnak vallók 12%-a orosz anyanyelvű volt). Így ma már Ukrajna lakóinak 78%-a ukrán, az oroszok aránya 17%-ra csökkent (Ogyessza megyében az orosz nyelv elveszítette domináns pozícióját).
Nagyon sokáig óriási szerepet játszott vidékünk történetében. Először is nagy só tartalékai miatt, amely egykor az arany értékével vetekedett, és ami "kemény valutának" számított a középko... 20:41 Október 4, 2020 Történelem 11193 1 хвилина