De az Oszmán uralkodók által vezetett Török Birodalom szultánjait is császárnak nevezte a régi népnyelv. A mohamedán világban egyébként a szultáni címmel rendelkező uralkodók sokszor valóban a "imperátorok" voltak az általuk uralt területeken. (Maga szultán szó is hatalmat jelent. ) Érdekesség még, hogy Etiópia uralkodóit is illették császári címmel, mely szintén arra utalna, hogy ebben az esetben is egy olyan uralkodóról van szó, aki több királyság felett regnál. 2015. augusztus 24. Forrás: Zentrum Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni? Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát A német-magyar kapcsolatok 1100 éve, 5. Német római császár választás 2018. rész A középkorban számos német uralkodó törekedett arra, hogy Magyarországot a birodalom részévé tegye, de egyikük sem járt sikerrel. Luxemburgi Zsigmond célja épp a fordított volt: magyar királyként megszerezni a Német-Római Császárság trónját. A magyar késő középkor egyik legjelentősebb királya IV. Károly császár fiaként született 1368-ban. Nagy Lajos király után nem maradt férfiutód, lánya, Mária örökölte a trónt.
Szűz Mária mellett a Német Lovagrend védőszentjévé választotta, a hesseni őrgrófi ház és Hessen védőszentjévé, "Németország dicsőségévé" vált, de a ferencesek harmadik rendje – amibe belépett –, majd a ciszterciták és a domonkosok is követték e példát. Sorra alapították a Szent Erzsébet-kórházakat, leprozóriumokat, -templomokat, -kápolnákat és -kolostorokat a Német-Római Birodalomban, majd a Magyar Királyságban és Európa-szerte. Erzsébet tiszteletét öccse, IV. Béla magyar király (1235-1270) és gyermekei is elősegítették. Német római császár választás 2022. Az első Szent-Erzsébet kórházat maga II. Frigyes császár alapította Nürnbergben. A Magyar Királyságban az első Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot Győrben, a ferencesek építették. IV. Béla király Esztergomban a ferenceseknek pompás bazilikát emeltetett, és Nagyszombatban Szent Erzsébet templomot és -zárdát. A magyarországi Szent Erzsébet-templomok közül különösen kiemelkedik a kassai plébániatemplom, a Dóm. A Nyulak Szigetén (Margitszigeten) Erzsébet unokahúga, a későbbi Szent Margit imái a Szent Erzsébet oltár fölött szálltak az Ég felé… A Szent Erzsébet ciklus képeit Tóthné Pálmai Katalin művésznő festette.
A testület eredete vitatott, először a Sachsenspiegelben (a német középkor legrégebbi jogkönyvében, 1220 – 1235 körül) említik. Eredetileg az összes német uralkodónak választójoga volt, majd ezek számát fokozatosan csökkentették, és 1239 körül rögzítették a választófejedelmek listáját. A cseh király választójogát sokáig vitatták, de a gyakorlatban szinte mindig szavazott. A választófejedelmek jogait és szerepét IV. Károly aranybullája véglegesítette 1356 -ban. A választófejedelmek: a mainzi érsek, a birodalom főkancellárja a kölni érsek, Itália kancellárja a trieri érsek, Burgundia kancellárja a cseh király, a birodalom főpohárnoka a rajnai palotagróf (pfalzi gróf), a birodalom főasztalnoka a szász-wittenbergi herceg, birodalmi főmarsall a brandenburgi őrgróf, birodalmi főkamarás. Választófejedelem – Wikipédia. Egyúttal kinyilvánította azt is, hogy minden uralkodóháznak csak egy-egy ága kap választójogot. Országukat nem lehetett megosztani, a méltóságot az elsőszülött örökölte, a választófejedelem saját országában felségjogokat gyakorolt.
Magyarul Múltba néző: Választott római Császár – örökös ausztriai császár Német Aranybulla – Wikipédia Választófejedelem – Wikipédia 1803 februárjában a német birodalmi küldöttek e helyzetre reagálva úgy döntöttek, hogy kárpótolják az elvesztett területekért a birodalmi rendeket (azon egyházi és világi személyek, vagy testületek, akik részvételi- és szavazati joggal rendelkeznek a birodalmi rendi gyűlésen) illetve átszervezik a birodalom területi beosztását - ezzel a 300 birodalmi rend száma lecsökkent 112-re. 1804 májusában a szenátus határozatával Napóleon bevezette az örökös császárságot - ennek referendum útján történő megerősítésére novemberben, a császárkoronázásra decemberben került sor. Német római császár választás 2021. A Habsburgok erre augusztusban kikiáltották az Osztrák Császárságot, amely magában foglalta a német birodalmi területek egy részét is. 1805-ben kitört a harmadik koalíciós háború, melyben Bajorország, Baden és Würtenberg francia oldalra állt. A vesztes austerlitzi csata után a pozsonyi békében Ausztria területeket volt kénytelen átengedni a győzteseknek, Bajorország és Würtenberg pedig királyi rangra emelkedett.