Fotó: A Seuso-kincs barbár kortársai című kiállítási anyag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vonatkozású, de ezek az ékszerek korábban soha nem voltak kiállítva ott, megtalálásuk után rögtön a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti és numizmatikai gyűjteményébe kerültek? mondta a március 21-ei sajtótájékoztatón Rémiás Tibor, a nyírségi megyeszékhely múzeumának igazgatója. Hozzátette, hogy a két külön egységből álló tárlattal szeretnének a szervezők régészeti és történeti? összeköttetést? teremteni a hun és római birodalom között. A Barbaricum? a honfoglalás előtti időben az ókori rómaiak a Kárpát-medence Dunától keletre eső? területéről előkerült régészeti leletek között a hunok egyik korabeli szövetségeseitől származó ötvösmunkákat állítanak ki. A Bereg vármegyéből származó leletek az ormódi Seuso-kincs? unokatestvéreként? lesznek láthatóak,? rokonságuk? annyit jelent, hogy döntően a késő római császárok érmeiből, valamint pénzek, ékszerek töredékeiből és olvadékaiból állnak össze? Seuso-kincsek | Kanizsa Újság. ismertette a részleteket Rémiás Tibor.
Szenvedélyes vadász lehetett, aki minden bizonnyal örömmel fogadta, ha vendégei a görög mitológia híres vadászaihoz, például Meleagroszhoz hasonlították. A Seuso-tálon megjelenő Krisztus-monogram alapján valószínűsíthetjük keresztény kötődését. Bár nevét más történeti források nem említik, elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is tartozhatott, amelyek végül egy ellenséges támadásnak eshettek áldozatul. A Suso-kincs vándorkiállítás című kiadvány IFRAME helye A Seuso-kincs Vándorkiállítás c. SEUSO-KINCS - Jósa András Múzeum. kiadvány részlete. A teljes kiadvány a kiállítás ideje alatt megvásárolható a MúzeumShop-ban.
A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2017. október 29-én indult országos körútjára. Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét és Miskolc után a nyírségi megyeszékhely múzeumában látható utoljára az országjárás keretében a páratlan kincslelet; ezt követően a Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz majd látható egy bővített kiállítás részeként. Forrás: MTI A most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör. A Meleagros tál (fotó: Dági Marianna) A Seuso-kincs mind összetétele, mind valószínűsíthető elrejtési körülményei alapján jól illeszkedik a római birodalom területéről ismert többi, késő császárkori ezüst kincslelet sorába. A 2. század végétől az 5. század második feléig terjedő időszakból ismert, mintegy harminc, lakoma-készlet darabokat is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el.
Ám mielőtt elkezdődhetett volna a licitálás, Magyarország és rajta kívül még más országok is benyújtották igényüket a műtárgyakra, azon az alapon, hogy az ő területükön találták meg a kincseket. Experidance a királyné a gróf és a cigánylány lyrics Kereskedelmi ingatlan - Apróhirdetés - 2017 es időjárás előrejelzés Eaglemoss hu dc sorozat Bmw 520d műszaki adatok 5 BOK Sportcsarnok – Wikipédia Hun ékszerek a Seuso-kincsek között – kultú Pokol az Angyalok Városában A patthelyzet, tehát továbbra is fennmaradt. Végül 2014 márciusában a magyar állam a tizenöt darabos ezüst kincsből nyolcat, köztük a legfontosabbat, a névadó Seuso-tálat is Magyarországra szállíttatta. Mivel a leletek eredete továbbra sem tisztázott, a britek csupán az ezüstkészlet őrzési jogát adták át, amiért 15 millió eurót (mintegy 4, 5 milliárd forint) pedig kompenzációs díjként kellett fizetni. A kincseket a TEK szakemberei hozták haza szárazföldön. És bár a Seuso-kincs még mindig nem magyar tulajdonú, és a tizenöt darabos kollekciónak csak a fele került haza, a pillanat mégis történelmi, hiszen Magyarország 25 éve próbálja azt visszaszerezni.