A pilórus zárását nyitását többek között a gyomorsav erőssége szabályozza. Mi történik, ha lúgos vizet iszunk? A lúgos víz gyengíti a gyomorsav erősségét. A legyengült gyomorsav mellett a pilórus izmai nem zárodnak erősen, a gyomorsav belekerülhet a nyombélbe, ahol semlegesíti a lúgos emésztő közeget – így, elsavasodik a nyombél ph-ja, inaktiválodank a nyombélben lévő enzimek, többek között a glutént bontó transzglutaminaz enzim (glutén intolerancia kialakulásában nagy szerepet játszik ez a folyamat). Fotó: A gyomor és nyombél között lévő erős záró izom, pilórus károsodása – igazi katasztrófa a szervezet számára. A gyomor savas enzimje és a nyombél lúgos enzimje kölcsönös semlegesítése kizárja a táplálék megemésztésének normális folyamatát. Ha a gyomorban kevés vagy semmi sav nem található, akkor nem bomlanak le az állati eredetű fehérjék, a nyombélben pedig nem bomlanak le a növényi eredetű fehérjék. Az emésztetlen fehérjék rothadásnak indulnak a bélrendszerben, elszaporodnak a káros bélbaktériumok, felborul a bélflóra egyensúly.
Fontos a napunkat folyadékpótlással kezdeni és tanácsos lefekvés előtt is elfogyasztani 1 pohár vizet. Fogyasztói visszajelzések is megerősítik, hogy a Füredi ION pH9, 3 lúgosító ital remekül támogatja a sav-bázis egyensúlyunk normalizálódását és javítja közérzetünket. Ha soha nem fogyasztott lúgos vizet, kezdje hígítással: 1 liter pH9, 3 lúgos víz + 2 liter hagyományos ivóvíz. Hagyja, hogy szervezeti fokozatosan egy pár nap alatt szokjon hozzá, úgy hogy közben növelheti a víz lúgosságát a hígítás csökkentésével. Ne igyon lúgos vizet, ha gyomorsav hiánya van! A gyomorégés egy rendkívül kellemetlen tünet, amelyet a gyomorsav nyelőcsőbe történő visszajutása okoz. Valakinél ez a jelenség ritkábban, valakinél azonban sűrűbben, akár hetente többször is előfordul. Ilyenkor azonban nagy eséllyel beszélhetünk reflux-betegségről, aminek táplálkozási és pszichés okai vannak. Sajnos a stresszes életmód is befolyásolja a szervezetünk működését és okozhat gyomorégést, de nem ez az egyetlen kiváltó oka.
No de itt? Ez a sötét Középkor, vagy még annál is rosszabb. (A szerző Prof. dr. Csapó János egyetemi tanár a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézetében és a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszékén)