E jogszabályi rendelkezés indoka, hogy amennyiben a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya megszűnik, nem marad ellátatlan, hiszen a nyugellátásra vonatkozó jogosultsága megmarad. A Kúria elvi határozatában meg is erősítette, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló nyugdíjas, a felmentés ok valós, indoklás hiányában a felmondás okszerűsége nem vizsgálható. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a felmondást nem írásban kellene közölni, sőt jogszerűen szóban nem közölhető munkavállalóval felmondás. Ügyeljünk rá, hogy a fenti szabályok csak akkor állnak fenn, ha a nyugdíjas munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezett. Ha munkaviszonya határozott időre jött létre, a felmondást nyugdíjas munkavállaló esetében is indokolni szükséges. Amennyiben segítségre lenne szüksége a fentiekkel kapcsolatban vagy más munkajogi kérdése van, készséggel állunk rendelkezésére az e-mail címen vagy foglaljon időpontot honlapunkon keresztül!
A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősü Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében e törvény alkalmazásában nyugdíjas munkavállaló, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesü Mt. 69. §-a értelmében a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén 3 év után 5 nappal Mt. 70. §-a értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne Mt. 77. §-a értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya […]
Másrészt szükséges az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megléte, amely öregségi teljes nyugdíj esetében 20 évet jelent. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, tehát munkajogilag a munkavállaló akkor is nyugdíjasnak minősülhet, ha a korhatárt elérte, a szolgálati ideje megvan, de még dolgozni szeretne. Ugyanakkor ilyen esetben már élnek azok a munkáltatói jogok, amelyeket alább ismertetünk. Lássuk, melyek ezek. A munkáltató egyrészt nem köteles a felmondás indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, amennyiben a munkaviszony határozatlan időre szólt. Másrészt a munkavállaló végkielégítésre nem jogosult, ha a felmondás közlésekor már nyugdíjasnak minősül a törvény alapján. Kérdés, hogy lehet-e életkori diszkriminációnak tekinteni azt, ha a munkáltató egy nyugdíjas munkaviszonyát mondja fel? A joggyakorlat szerint nem: több bírósági döntés megerősítette már, hogy nem minősül életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek az, ha a munkáltató a nyugdíjas munkavállalóját indokolás nélkül elbocsáthatja.
Nyugdíjasnak minősülnek továbbá a rokkantsági ellátásban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülők, az egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülők is. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének jogintézménye a felmondási idő. Ez azt jelenti, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, az - a felek eltérő megállapodása hiányában - a közlést követően a törvényben vagy megállapodásban meghatározott felmondási idő elteltével szűnik meg. A felmondási idő tekintetében nincs különbség nyugdíjas és nem nyugdíjas munkavállaló között. A törvény szerinti felmondási idő harminc nap, azonban a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött- három év után öt nappal, - öt év után tizenöt nappal, - nyolc év után húsz nappal, - tíz év után huszonöt nappal, - tizenöt év után harminc nappal, - tizennyolc év után negyven nappal, - húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése körében előterjesztett felperesi igény tekintetében is helytállónak találta az eljárt bíróságok döntését. A felperes nem tudta valószínűsíteni, hogy rendelkezik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebkt. ) 8. §-ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal, illetve nem valószínűsítette a hátrányt sem. Az alperes egyes igazgatósági tagoktól eltérő véleménye nem tekinthető a személyiség lényegi vonásának, ugyanis az Ebktv. a személytől független adottságon alapuló különbségtétellel szemben biztosít védelmet. Ennek megfelelően a bíróságoknak a felperes ezen hivatkozását a joggal való visszaélés körében kellett értékelni. Az életkoron alapuló diszkrimináció vonatkozásában a felperes megfelelően valószínűsítette az életkorát, mint védett tulajdonságát, azonban nem jelölte meg egyértelműen a diszkrimináció vonatkozásában elszenvedett hátrányt. Nem tudta valószínűsíteni, hogy hátrány érte őt azzal, hogy a jogviszonya megszüntetését megelőzően vele nem folytattak le külön beszélgetést és munkaviszonya megszüntetésére nem közös megegyezéssel, hanem felmondással került sor.
Aki válaszol: Nyugdíjszakértő - Dr. Farkas András Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője válaszolja meg. A budapesti ELTE jogi karán summa cum laude végzett jogász. Az elmúlt 22 évben több nagy biztosítótársaság és közvetítő cég felsővezetésének tagja, az élet- és nyugdíjbiztosítások szakértője. 2013 óta a Facebook NyugdíjGuruja több, mint 60 ezer követővel, 2015 óta a NyugdíjGuru News alapítója és szerzője. Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni.
Végkielégítésre vonatkozó eltérő szabályok Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság tehát attól függ, hogy a felmondást mikorra időzíti a munkáltató. Ha ugyanis a felmondás közlésével megvárja, hogy a munkavállaló betöltse a nyugdíj korhatárt, és a munkavállaló rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor a munkavállaló már nyugdíjasnak tekinthető, azaz végkielégítésre nem jogosult. Ha még azelőtt közli a munkavállalóval a felmondást a munkáltató, mielőtt a fenti feltételek teljesülnének, úgy a munkavállaló végkielégítésre jogosult, természetesen az egyéb, jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén (pl. legalább három éve munkavállalói jogviszonyban áll az adott cégnél). Felmondás indoklási kötelezettségének hiánya A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a felmondást köteles megindokolni. Ez alól az egyik kivétel, ha a munkavállaló nyugdíjas, feltéve, ha a nyugdíjas határozatlan idejű munkaviszonyban áll a munkáltatóval.