Ezután kerültem a Kecskeméti filmstúdióba, ahol ezt a tudást tovább mélyíthettem. Jelenleg egy kollázs technikával készülő rövidfilmen dolgozom.
Borostyán-Főcímdal Magyarul - YouTube
Soundtrack egy nem létező filmhez, képek egy nem létező képregényből. Instrumentális lemez és egy sor illusztráció készült Veres Attila egyik legizgalmasabb írásához, az Éjféli iskolák című kötetben szereplő A Borostyán komplexhez. A novella – ahogy a kötet nagy része is – a mai magyar valóságban játszódó weird: a főhős egy furcsa pincészetbe jut el, ahol borok helyett úgynevezett komplexeket kóstolnak. A színekről elnevezett italok más életekbe vagy világokba juttatják el a kóstolókat. Borostyán.wmv Ének: Tolcsvay | Zene videók. Minden körben új tétel jön, de a végéig csak kevesen jutnak el. A lemez a történet hét komplexéhez készült számokból áll össze. "Amikor írok, a történeteimet szavak és mondatok, hangulatok és érzések egymásutánjaként képzelem – mondta Veres Attila. – Fimként, képként soha nem látom őket, és csak nagyon kevésről tudom elképzelni, hogy mozgóképes narratív formában működjenek. Ennek ellenére mindig nyitott vagyok arra, hogy valaki egy másik médiumra adaptálja a novelláimat, hiszen egy alkotónak az a legnagyobb siker, ha más alkotókat inspirálhat Arra, hogy valaki egy nap majd éppen zeneként értelmezi újra az egyik történetemet, ráadásul épp A Borostyán komplex et, még csak remélni sem mertem.
A keresztelő tálat és a kancsót Németh János zalaegerszegi keramikus készítette, a feszület az ugyancsak zalaegerszegi Szabolcs Péter szobrászművész alkotása. A templom körül (a cinteremben) sírok láthatók. A templom felé vezető bekötőút mellett fa védőtető alatt feltehetően a 2000-es években faragott fa királyszobor áll (koronás fő rakott kő talapzaton). Mögé kerek pajzsra a "rakamazi turul" képét faragták ki. A Szent Péter-templom épülete és az egykori erőd udvara megérdemel egy rövid megállót. Itt a történelem és természet minden jellegzetessége megtalálható, ami miatt az Őrségbe járunk kalandozni. Élmény és Fotó: Farkas Attila / Térkép: Szalafő-Pityerszer Információk:
A karzatra külső falépcső vezet fel az északi falon; ezt az 1929. évi tatarozáskor építették. Nyugati oromfalát a homlokzatból kilépő torony tagolja. Ennek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén félkörívben záródó középoszlopos ikerablakok, fölöttük vakívsoros párkány. A gúlasisakos tornyot cserép fedi. Déli homlokzatán a román stílusú kapu egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörívben záródik. Ezt a homlokzatot különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák tagolják. A középkori templomot nemcsak belül, de kívül is freskók díszítették. Ezek legtöbbje elpusztult, csupán a déli külső falon maradt meg néhány töredék. A 17. században a hajóban és a szentélyben bibliai idézeteket festettek fel, ezek ma is láthatók. A belső berendezést Klonfár János egyházművész tervei alapján, az 1979–1981-es felújítás részeként készítették el. A szentélyben függesztették fel Szent Péter képét, amit 1801-ben festett Michl Márton. Az oltár, a sediliák és a keresztelő kút alja tölgyfából készült, mindhárom Gellért Károly őriszentpéteri fafaragó művész munkája.
Az Őrség épített történelme több mint ezer évre nyúlik vissza. Azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve: Őrség. Az Árpádok korában az ismétlődő német betörések miatt a nyugati határvidéken különösen fontos volt a határőrizet. A határvédelem részeként a lakott központi területet széles biztonsági zóna övezte, amit gyepű előtti térségnek neveztek. A honfoglalás után Vér-Bulcsú telepített ide gyepűőrzőket és a későbbi századokban is megmaradtak a határőrvidék lakosságának kiváltságai. Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. A szeres településszerkezet jellemző; az elszigeteltség, rossz megközelíthetőség segítette a védelmet. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. A térség egyik jellegzetes települése Őriszentpéter, melynek egyik fő látnivalója a román kori katolikus templom, a Szent Péter-templom.