(1887–1938) író, költő, műfordító Karinthy Frigyes, (1887-1938) magyar író, költő, humorista. Karinthy Frigyes Lásd még Szócikk a Wikipédiában Művek a Wikiforrásban Művek a Project Gutenbergben Karinthy önmagán is csúfolódott. Ebből az következett, hogy mások vérszemet kaptak, és tiszteletlenül humorizáltak vele. Gyakran panaszkodott nekem az emberek szemtelenségéről. Ha meglátták Karinthyt, már vigyorogtak, s valami ilyent mondtak neki: "Miben sántikál éppen most a mester agygörbéje? " ( Nagy Lajos: A menekülő ember) "Úgy használnak engem, mint a krumplit Európában – virágomat és gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat) eldobják. " – (Az utolsó noteszból) Humor Szerkesztés Lelkiismeretes humorista humorban nem ismer tréfát. Nevetés. Karinthy frigyes idézetek fiuknak. Az egyetlen dolog a világon, ami nem nevetséges. Mire olyan szerény ez a fiatalember? Szeretnék egy kicsit nevetni is. És nem tudok nevetni, ha röhögtetnek. A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat.
Az emberi szabadság megrontója a háború, barátaim. A háború ellentéte nem a béke, hanem az eszmék forradalma. Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem… És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik… írd meg ezt a találkozást… és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tűntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé. Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem? Nevetés. Az egyetlen dolog a világon, ami nem nevetséges. Szerelem és szeretet. Karinthy frigyes idézetek a magyar. A jó tulajdonságokat szeretjük – a rossz tulajdonságokba szerelmesek vagyunk. Szívedbe vésem és füledbe rágom: Rossz volt embernek lenned a világon. E korban, melynek mérlege hamis, S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is. Házasság. Megállapodás férfi és nő közt, melyben kölcsönösen szerződnek, hogy nem mondják el egymásnak, hogy ki tetszik nekik. Szerelem. Egyfülű kosár – olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen – de csak egy füle van, hol az egyik cipeli, hol a másik.
Fordítva viszont: aki magának vermet ás, más esik bele, például ha én elcsábítok egy leányt, más veszi el feleségül. 2. Amelyik kutya ugat, nem harap. Megnyugtató tapasztalat, mely szerint bátran lehet közeledni az ugató kutyához. Kezdőket azonban figyelmeztetünk, hogy a kutyák nem tudják ezt a közmondást. Megfordítva: amelyik kutya harap, nem ugat - ez még nincs bebizonyítva, lehet, hogy ugat, csak nem hallani, mert tele van a szája. 3. Kaparj, kurta, neked is lesz. Például ha valakinek valami bőrbetegsége van, és azt egy másik ember kaparja, neki is lesz. 4. Eső után köpönyeg. Egészségügyi szabály, mert eső után rendesen hűvösebb a levegő, és így ajánlatos übercigert húzni. 5. Vér nem válik vízzé. 10 kedvenc Karinthy Frigyes-idézetünk az életről | Nők Lapja. A legújabb orvosi tudomány által megdöntött tapasztalat (lásd: vízibetegségek). 6. Kutyából nem lesz szalonna. Legfeljebb disznózsír. 7. Minden órádnak leszakaszd virágát. "Virág" alatt átvitt értelemben fiatal leányokat és nőket kell érteni. Megfordítva zsebmetszők részére alkalmazható: minden virágnak (leány, nő) leszakaszd óráját (zsebóráját).
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hangjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Petőfi Sándor: Minek nevezzelek (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
Azt tudod, hogy a költő Júliával való megismerkedésük évfordulóján feleségül vette kedvesét, akivel mindössze 3 esztendőt tölthetett együtt. Arról is tudomásod lehet, hogy az özvegy férje eltűnésének első évfordulója előtt 10 nappal új frigyre lépett Horvát Árpáddal. Ezért az irodalomtörténet mind a mai napig gyarló asszonyként tartja számon Júliát, aki nem maradt hű férje emlékéhez. De vajon igazuk van a Júlia hírnevét megtépázóknak? Lássuk, mi az igazság! Petőfi Sándor az első magyar költőnk, aki Szendrey Júliához írt verseivel megteremtette a hitvesi költészetet. Ebben majd Radnóti Miklós követi őt a XX. században. Szerelmével 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg a nagykárolyi megyebálon. Petőfire nagy hatást gyakorolt az irodalomkedvelő, művelt lány. Petőfi Sándor - Minek nevezzelek?. Ez időtől számítom életemet, a világ lételét, azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt... Mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté... írta egy barátjának. A lány kétségek közt hagyta kedvesét, csak mikor Petőfi Reszket a bokor, mert című költeményét olvasta, akkor érezte meg a férfiban a lemondást: Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg!
A tananyag készítője: Gajdács Anita, SZTE-BTK, 4. évfolyamos hallgató. A tananyaghoz elérhető ellenőrző teszt is a oldalon. A teszt direktcíme: #mineknevezzelek A videó a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék Az irodalomtanítás gyakorlata című kurzusának teljesítéseként született.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.? ) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. "Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. " 1848. március 15. Petőfi sándor minek nevezzelek. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. "Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. " – emlékezett Jókai. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére.