Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. - Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! Petőfi Sándor: A Tisza Archives ⋆ Carrie Magazin. 1847.
Az ötödik versszakban viszont, nem is olyan váratlanul, megjelenik a vér: Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Később egy újabb, híres vallomás, ezúttal már a természethez való ragaszkodásról. És briliáns első két sor a magánhangzóknak köszönhetően: Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. Zárásként azonban mégicsak eljutunk oda, hogy a jámbor Tisza sem bírja tovább: Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! A puszta, télen című, 1848 januárjában írt versnél már a nyitán hangulata is valami egészen más: Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Petőfi Sándor: A TISZA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Bámulatos életképek közepette (De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak) odakint a természet már lázad: Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök birkozni szemközt jő.
Figyeljük meg, hogy mennyire emberi arculata van ennek a folyónak! Nem egy lelkes, kitűnő helyismerettel rendelkező "idegenvezető" beszél hozzánk a versből, hanem olyasvalaki, aki jól ismeri az emberi lelket, az emberi természet szélsőségeit, az emberi élet, az emberi társadalom feszültségeit és robbanásait. Ez a vers valójában nem egy folyóról, hanem rólunk, emberekről szól! Természetesen ez nem a legfelső rétege a versnek: ennek megérzéséhez a mélyére kell hatolni. Amit első pillantásra megértünk, az a tájvers-jelleg: hiszen a természet leírása uralja a mű szövegét. Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) - Műelemzés Blog. Ugyanakkor a természeti képsor a költő élményeiből, hangulataiból formálódik ki, s rajta keresztül mindannyiunk érzelemvilágának hullámzásaiból, saját ellentétes lelkiállapotainkból áll össze. Ezekben az emberi kontrasztokban, feszültségekben kimondatlanul, de épp ezért hatásosan és sokatmondóan társadalmi, eszmei, politikai erők feszülnek. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Milyen betegségek után jár adókedvezmény Trónok harca 8 évad dvd
Ez a vers valójában nem egy folyóról, hanem rólunk, emberekről szól! Természetesen ez nem a legfelső rétege a versnek: ennek megérzéséhez a mélyére kell hatolni. Amit első pillantásra megértünk, az a tájvers-jelleg: hiszen a természet leírása uralja a mű szövegét. Ugyanakkor a természeti képsor a költő élményeiből, hangulataiból formálódik ki, s rajta keresztül mindannyiunk érzelemvilágának hullámzásaiból, saját ellentétes lelkiállapotainkból áll össze. Ezekben az emberi kontrasztokban, feszültségekben kimondatlanul, de épp ezért hatásosan és sokatmondóan társadalmi, eszmei, politikai erők feszülnek. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Sem korábban, sem később nem volt olyan gyűjtőhely, amely így össze tudta volna fogni a szubkultúrákat és azok képviselőit. Sok tűrt és tiltott együttes kapott itt fellépési lehetőséget. Több ma is létező zenekar a klubnak köszönhette ismertségét. Néhányan ma is kedvelt szereplői a hazai rockszcénának (pl. VHK, Tankcsapda, Kispál és a Borz, F. O. System, Pál Utcai Fiúk, Sex Action stb. ). A kiállítás szélesebb kontextusba helyezi a szórakozóhely működését, amely nem csupán egy klub és koncerthelyiség volt; a Fekete Lyukban tartotta például az underground divattervező, Király Tamás az utolsó próbáját híres berlini divatbemutatója előtt, amely 1988 végén a nemzetközi sikert hozta számára.
A Fekete Lyuk mindenkit befogadott, aki nem tartozott a pártállami fősodorhoz. Ennek köszönhette népszerűségét. A műfaji kavalkádban remekül megfért egymás mellett a punk, a kemény rock és az alternatív zene, a művészeti performansz és a kísérleti színházi produkció. A Kiscellibe látogatók ne számítsanak lineárisan felépített, a vendéget szájbarágósan kalauzoló tárlatra. A Fekete Lyuk zegzugos, kaotikus és vonzóan fullasztó helyként szippantotta be a közönségét. A kiállítás is pontosan ilyen. Ettől jó. Korabeli fényképek, ruhák, plakátok, programok, filmfelvételek, kazetták, újságcikkek bizonyítják, hogy a Fekete Lyuk igenis egy létező égitest volt. Ha már Cseh Tamást parafrazeáljuk: ismert vagy kevésbé ismert zenészek és törzsvendégek mellett ő is feltűnik egy felvételen. Széles a kínálat. A tucatnyi tévékészüléken nézhető (és külön fülhallgatóval hallgatható) nyilatkozók skálája Barangótól, a QSS együttes frontemberétől a ricsés Nagy Feróig terjed. Egész délutánt betöltő elfoglaltságra készüljön, aki elhatározza, hogy beleveti magát a csapongó visszaemlékezések forgatagába.
A kiállítás divatról szóló része messze a legerősebb az egészben – Nagy Ferónak például bombajól állt az ESCOM COMPUTER feliratú póló és az arany nyaklánc, de a hard rockos mezőny sem panaszkodhatott. Még akkor is, ha a tabló éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a korszakban és a Fekete Lyuk falai között a csináld magad szellemisége uralkodott, és mindenki magának gyártotta a ruhákat. Ezeket az állításokat mondjuk pont a kiállítás saját képanyaga cáfolja meg, mert volt azért pár rikító rövidnadrág és póló is a bulizókon. A töméntelen mennyiségű videó- és képanyag azonban szinte befogadhatatlan, és túl széles a merítése is. Egyszerre próbál látleletet adni a korszak jellemző szubkultúráiból, emlékezni a klubra, a klub tulajdonosára, a klub fellépőire, a klub színházi programjaira, megszólaltatni olyanokat, akiknek személyes kötődésük van a helyhez, megemlékezni olyanokról, akiknek csak volt – ehhez biztos kéz kell, hogy a látogató ne vesszen el benne azonnal. A kiállításon egyetlen alaprajzot találtam a szórakozóhelyről, az is fejjel lefelé volt felragasztva.