Mig átkozódva... Szeretettel ajánlom figyelmükbe Szász Lóránt [újabb] szép versét. 2005. 08. 25. Sz. Gy. Mig átkozódva... [In memoriam József Attila. ] Mig átkozódva jár a szám, részeg örömlány lesz hazám, az ám, az ám. Mig nézeldöm, ballagok, borgzben áll minden sarok, vagyok, vagyok. Mig verset irok és teszek, széjjel rágnak a termeszek, ezek, ezek. Mig fohászkodom, Istenem, helyemet többé nem lelem, egem, egem. Mig félek baljós ég alatt, vergdöm, ahogy a patak, apad, apad. Mig emlékezem, jó anyám, harkály kopog a barna fán, karám, karám. Mig szemmel vernek is leszek, átjárnak kékl kis szegek, megyek, megyek. Mig mellbe vág a szk határ, véres köpet és bz kaszál, hazám, hazám. Budapest, 2oo5. József attila hazám elemzés. aug. 21. Zas Lóránt.
A későbbi életút ismeretében szinte profetikusnak tűnnek szavai: "Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki! " A szegedi egyetemen, majd Bécsben és Párizsban tanult, mialatt végig nyomorgott. A szegényekkel való együttérzése egy időre a kommunista pártba sodorta, de túlságosan is önálló egyéniség és nagy művész volt ahhoz, hogy a párt keretei között elférjen. Levegőt! című verséből ismerhetjük meg életfelfogását. József Attila Hazám | Vers videók. Utolsó versszaka: Az én vezérem bensőmből vezérel! elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel, szép, komoly fiadat! Ami belülről vezényli: szeretetre, szabadságra vágyó gyermeklélek és játszadozni szerető gyermeki kedély. A művészet nála játékos kedvtelés a forma, a rím, a ritmus kimérésével, a csodálatosan érzékletes erejű képek megteremtésével. Nála a költői játszadozás könnyedén, nagyobb érzelmi felhevüléssel történik. Verseiben elsősorban a külvárosi élet, a proletársors nyomorát énekli meg (Külvárosi éj, A város peremén) a napi politika szólamain túl a szegények iránti nagy emberi együttérzéssel, meleg odahajlással.
Az 1930-as évek Magyarországa jelenik meg a Hazám szonettciklusban, amely programvers is. Valóságos szociológiai körképet kapunk benne az országról. József Attila lényegében a népi írók falukutató mozgalmának törekvéseit és eredményeit írta meg versben. A gazdasági világválság után, a két világháború közt ilyennek látta a helyzetet: kilátástalan, sanyarú, nyomorúságos. Tárgyias, mégis szívszorító módon festi meg a nép testi és szellemi pusztulásának állapotát. Pusztuló, fogyó országban kell helytállni, de mégis ide tartozunk! Ő nem megy el, hiszen ide született, így a hazáját el nem hagyja soha. Hűséget esküszik, bár ezt nem kell bizonygatni, hiszen József Attila egész munkássága bizonyíték a haza iránti hűségére. Kérdés, hogy a költő mit tehet? Hogyan segíthet? József Attila: Hazám - Bús Balázs. Úgy, ahogy Ady és sokan mások is tették: feltárja a problémákat, felhívja a figyelmet az igazságtalanságra, a veszélyekre. Ezt teszi József Attila a Hazám című ciklusban. Hazám 1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán.
Az öntudatlan munkáslányok az ábrándok világába menekülnek a keserű valóság elől. A 6. szonett témája a félelem, a félelem az a törvény, amely életben tartja ezt a beteg társadalmat. Rettegés uralja az országot, a félelem irányítja az embereket; a szegény fél a gazdagtól, mert a gazdagnak van pénze és hatalma, a gazdag pedig fél a szegénytől, mert a szegények sokan vannak és fellázadhatnak, forradalmat csinálhatnak. (" Retteg a szegénytől a gazdag / s a gazdagtól fél a szegény. ") Van-e lehetőség a kitörésre? A nép fia keresi a felemelkedés útját, lehetőségét (hol lehet belőle altiszt). József Attila: Hazám (elemzés) – Jegyzetek. A 7. szonett egy vallomás a hazaszeretetről: a költő megszólítja a hazát (" édes Hazám, fogadj szivedbe "), melynek szabadságot kér (" hogy mi ne legyünk német gyarmat "), emberséget, magyarságot kér a magyarnak. Saját hazaszeretetét, amely a szörnyű magyar valóság ellenére is töretlen, a " magyarnak számkivetve " állapotként határozza meg. A zárlat egyébként nem következik a költemény logikájából, tehát egy váratlan fordulat jön a végén.
A 2. szonettben a költő az ország bajairól ír. "Ezernyi fajta népbetegség"-így kezdődik a hosszú felsorolás, ami az olvasóban lázító hatást kelt. A költő szíve mélyéből tör ki a felkiáltás: "Föl kéne szabadulni már! ". A 3. szonettben a parasztság helyzetét mutatja be. A földművelők élete nehéz, hiszen a földesúr sok esetben elűzi őket otthonról. A választások idején karhatalom kíséretében mennek szavazni ("Cicáznak a szép csendőrtollak"). József attila hazám verselemzés. A 4. szonettben az úri Magyarország egyik nagy problémájával, a tömeges kivándorlással foglalkozik. A költő hangulatfestő kifejezést használ: "kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk". Az 5. szonett a munkások helyzetét ecseteli, akinek körülményeik nyomorúságosak. A költő joggal kérdezi: "miért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart? ". A munkabérről gúnyosan jegyzi meg: "kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért". A 6. szonett leírja, hogy az országban a rettegés légköre uralkodik ("Fortélyos félelem igazgat"). A hatalmon lévők erőszakkal és megtévesztéssel uralkodnak.
1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán. Rám csapott, amiből eszméltem, nyelvem származik s táplálkozni fog, a közösség, amely e részeg ölbecsaló anyatermészet férfitársaként él, komor munkahelyeken káromkodva, vagy itt töpreng az éj nagy odva mélyén: a nemzeti nyomor. 2 Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mint bánja sor törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk! 3 A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. József attila hazám vers elemzés. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz "nyiltan" dönt, ki ezer éve magával kötve mint a kéve, sunyít vagy parancsot követ.
Ezer esztendő távolából, hátán kis batyuval, kilábol a népségből a nép fia. Hol lehet altiszt, azt kutatja, holott a sírt, hol nyugszik atyja, kellene megbotoznia. 7 S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! Totyogjon, aki buksi medve láncon - nekem ezt nem szabad! Költő vagyok - szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót - nekem add meg boldogabb énekem!
Gondos műelemzés helyett a reneszánsz zseni elméjében tehetünk egy utazást, megpróbálva megérteni a polihisztor tudományos alapokon fekvő művészetét - ehhez pedig életnagyságú modellek, feljegyzések és kísérő videók állnak segítségünkre. 2014. 15. 05:36 Magyarországon nyit Európa legnagyobb kiállítása Leonardo kütyüiből A pécsi Janus Pannonius Múzeumban kedden nyitják meg a mérethű találmányokból berendezett tárlatot. Eredeti rajzokat és kéziratokat is bemutatnak da Vinci munkásságából. 2013. június. 20. 13:56 Igazgatót keresnek a pécsi Janus Pannonius Múzeum élére A pécsi múzeumokat üzemeltető Janus Pannonius Múzeum magasabb vezetői feladatainak ellátására írt ki pályázatot az intézmény fenntartója, a pécsi önkormányzat. Janus Pannonius Múzeum – pécsiérték.hu. Erről a városi közgyűlés csütörtöki ülésén döntöttek a képviselők.
(1955–2001) című állandó kiállítás. A pécsi ókeresztény temető 2000 novemberében került az UNESCO világörökségi listájára. 2007-ben dr. Fabényi Julia művészettörténészt nevezték ki múzeumigazgatónak. A Modern Magyar Képtár II. megnyitója 2001-ben. Huszár Zoltán, Bokor Béla, Rockenbauer Zoltán A pécsi–baranyai múzeumok életében a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program jelentős változásokat hozott. Mintegy 200. 000 látogató volt kíváncsi a különböző rendezvényekre, amelyek összefüggtek az EKF előkészítő éveiben elindult infrastrukturális fejlesztésekkel. Janus Pannonius Múzeum. Az EKF keretében felújított, Káptalan u. 4. alatti épületben megnyílhatott a nagyközönség számára a Martyn Ferenc, Amerigo Tot, Nemes Endre, Zlatko Prica műveit bemutató állandó kiállítás. (A Modern Magyar Képtár gyűjteménye 2010-től a Papnövelde u. 5. szám alatti, felújított épületbe költözött, ahol azóta is a JPM állandó tárlataként látogatható. ) Átalakuló múzeumi rendszer 2012-ben fontos változások történtek a hazai múzeumi szférában.
Így jött létre a Természettudományi, a Régészeti, a Néprajzi, a Művészettörténeti, valamint a Helytörténeti Osztály, továbbá a restaurátorlaboratórium és a fotólaboratórium, illetve a könyvtár. Régészeti ásatás Majson 1967-ben 1969 júliusában Dankó Imrétől Sarkadiné dr. Hárs Éva művészettörténész vette át a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetését. A gyűjteménygyarapodás területén kiemelkedő eredmények születtek; s időszaki kiállításokat rendeztek Pécsett először Victor Vasarely, valamint Amerigo Tot műveiből. 1973-ban megnyílt a Csontváry Kosztka Tivadar állandó kiállítás. Victor Vasarely állandó kiállításának megnyitóján (1976) 1975-ben két új állandó kiállítást nyitott a múzeum: Pécsen a Jakováli Hasszán Múzeumot, Zengővárkonyban pedig a Fülep Lajos Emlékszobát. Megnyílt az Amerigo Tot szobrai című állandó kiállítás és az Uitz Múzeum; majd 1979-ben a Martyn Ferenc-kiállítás is. A '80-as évektől az ezredfordulóig 1983 novemberében Sarkadiné dr. Hárs Éva utódjául közművelődési szakembert neveztek ki Ujvári Jenő történelem–földrajz szakos tanár személyében.
Célunk: a múzeumi munkaterületen a baranyai tájak természeti sajátosságaiból, történeti, régészeti, műtörténeti, néprajzi értékeiből megismertetni mindazt, ami a tanulni... Csontváry Múzeum [antikvár] Alapításának tizedik évfordulóján, 1983-ban újból megnyílt az átépített, egyúttal jelentősen kibővített Csontváry Múzeum, a Csontváry-életművet bemutató önálló, állandó kiállítás. A nagyarányú múzeumbővülést az tette lehetővé, hogy a magyar állam 1979-ben... Természet-látás-alkotás II. [antikvár] A szerkezet A vizuális megismerés útja - mint minden megismerésé - a mindenkori jelenségtől a mélyebb lényegi összefüggések feltárásához vezet. A vizualitás területén a jelenség összefügg a látvánnyal, de nem azonos vele. A látvány a jelenség vizsgálatának kezdeti... Természet-látás-alkotás III. [antikvár] A tér, a tér alakítása és a tér ábrázolása a képzőművészetnek - egész története folyamán - egyik leglényegesebb problémája. Úgy is mondhatnánk, hogy a térhez való viszony milyensége nagymértékben meghatározza a képzőművészet egész történetét.