a felmondás közlésekor fenn kell állnia, ellenkező esetben a megszüntető jognyilatkozat jogellenes. Világos indok kell: az indokolásból világosan ki kell tűnnie a megszüntető jognyilatkozat okának, miért nincs szükség a munkavállaló munkájára. Meg kell jelölni azokat a konkrét tényeket és körülményeket, amelyekre például a munkáltató a felmondást alapította. Okszerű indokra van szükség: az indokolásnak azt is igazolnia kell, hogy a munkaviszony megszüntetésére valóban szükség van, mivel az a megjelölt ok miatt elvesztette a rendeltetését. Jelentéktelen hiba például nem eredményezheti a munkaviszony megszüntetését, az ilyen felmondás is jogellenes. A felmondásnak rendeltetésszerűnek kell lennie, így nem irányulhat például a munkavállaló zaklatására, bosszúállásra, a véleménynyilvánítás elfojtására. Figyelem, a fenti három követelményt nem csak a felmondásra kell alkalmazni, hanem minden olyan megszüntető jognyilatkozatra, amelyet kötelező indokolni. Hangsúlyozni kell, hogy az azonnali hatályú munkáltatói felmondásnál a felmondás indokolásának további feltételeknek kell megfelelnie, az erre vonatkozó szabályok az Mt.
A közös megegyezés Bizonyos jogszabályi előírások mellett – mint pl. a megszüntetés írásba foglalása - dönthetnek úgy a felek, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg. Ebben az esetben tulajdonképpen a felek szabadon megállapodhatnak a megszüntetés feltételeiben, viszont arra is figyelemmel kell lenni, hogy erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkavállalót nem illetik meg a felmondás esetére jogszabályban meghatározott járandóságok, mint pl. a felmondási idő vagy a végkielégítés. Nagyon fontos, hogy sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy akarata ellenére szüntesse meg közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A felmondás Felmondással akár a munkavállaló, akár a munkáltató megszüntetheti a munkaviszonyt. Az Mt. viszont lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a felek arról megállapodnak, a munkaviszony nem szüntethető meg ilyen módon, azonban ennek időbeli korlátot szab, mégpedig legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig. Vannak esetek, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt, azaz a munkavállaló felmondási védelem alatt áll.
A megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaviszony megszűnésére irányuló kölcsönös egybehangzó szándékot. Mivel mindkét fél félreérthetetlen és valódi akaratát feltételezi, fontos annak megszövegezése. A valódi akarat a közös megegyezés legfontosabb összetevője: ennek megvalósulásához az szükséges, hogy a felek jognyilatkozata ne szenvedjen akarathibában (megtévesztés, tévedés, jogellenes fenyegetés). A megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaviszony megszűnésének konkrét időpontját. A megállapodásban a felek bármiről rendelkezhetnek, például felmondási időben, felmentési időben, végkielégítésben, a munkavállalót megillető egyéb juttatásban. A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely nem azonnal, hanem a felmondási idő közbeiktatásával szünteti meg a munkaviszonyt. Ez a megszűnési mód ma már a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére is alkalmazható, de a két típusú munkaviszonynál eltérőek a jogszerű indokok. A munkavállalónak csak a határozott idejű munkaviszonyának felmondását kell megindokolni, a munkáltatónak a határozatlan idejű munkaviszony felmondását is.
Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg: 1. a munkáltató felmondása, 2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy 3. ha az őt foglalkoztató gazdasági egységet olyan munkáltató veszi át, aki nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik. Feltétele a végkielégítésre való jogosultságnak, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott tartamban fennálljon. Azonban nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. E szabály alól kivételt képez a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetési szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartama. A végkielégítés mértéke főszabály szerint a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időhöz igazodik, de mértéke emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
A felmondás jogszerűségének vizsgálata minden esetben az adott eset körülményeinek és a felek megállapodásának ismeretében lehetséges. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. A határozott idejű munkaviszony felmondását azonban igen. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A felmondási idő A felmondási idő 30 nap, amely legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő függvényében emelkedik: 1. három év után 5 nappal, 2. öt év után 15 nappal, 3. nyolc év után 20 nappal, 4. tíz év után 25 nappal, 5. tizenöt év után 30 nappal, 6. tizennyolc év után 40 nappal, 7. húsz év után 60 nappal meghosszabbodik. A felek azonban ettől hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.
A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés és a határozott idejű munkaviszony idő előtti megszüntetése lehet azonnali hatályú vagy a munkaviszonyt valamely meghatározott, jövőbeli időpontban megszüntető jognyilatkozat is. A rendes felmondás azonban a munkaviszonyt mindig valamely jövőbeli (a felmondási idő leteltét követő) időpontban szünteti meg. A munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása Ez a kitétel is roppant egyszerűen hangzik, de hamar felfedezhetünk pár buktatót, ha egy kicsit jobban elmélyedünk a kérdésben. Sem a felmondást fogalmazó jogi képviselő, ügyvéd a saját nevében, sem pedig a munkavállaló munkahelyi felettese - aki ugyan ellenőrzési, irányítói jogokat gyakorol a munkavállaló felett - nem jogosult az intézkedés aláírására. Különbséget kell tenni továbbá a "döntést hozó" és a "döntést közlő" személy között. A döntést minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell meghoznia, arra más személynek meghatalmazást nem adhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot neki kell aláírnia.
A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét a 45/2015. (XI. 2. ) MvM rendelet rögzíti. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az érintett közbeszerzési eljárás értékétől, illetve a kérelmi elemek számától. 45/2015. ) MvM rendelet 1.
Környezetvédelmi felügyelőség számára fizetendő igazgatási szolgáltatási díj A környezetvédelmi felügyelőség számára fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27. ) KvVM rendelet határozza meg. A lefolytatandó engedélyezési eljárás és az engedélyeztetett tevékenység alapján van meghatározva a fizetendő környezetvédelmi felügyelőség számára fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke. Az alábbi felsorolásban az eljárás típusa és a fizetendő díj van meghatározva: Eljárás típusa Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj előzetes vizsgálat 250 000 Ft (nem függ a tevékenységtől) előzetes konzultáció környezeti hatásvizsgálat 650. 000 - 2. 500. 000 Ft közötti összeg (tevékenységtől függően) egységes környezethasználati engedélyezés 1. 050. 100. 000 Ft közötti összeg (tevékenységtől függően) meglévő engedélyek, illetve határozatok módosítása az eljárás és tevékenység alapján meghatározott díjtétel 50%-a Az engedély kérelmezőnek a környezeti hatásvizsgálatra és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra meghatározott igazgatási szolgáltatási díj összegének 75-75%-át kell megfizetni igazgatási szolgáltatási díjként, ha környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati eljárás lefolytatása is szükséges (összevont, illetve összekapcsolt eljárás esetében).
(III. 31. ) BM rendelet, valamint a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. 17. ) Korm. rendelet tartalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díjakat az Igazgatóságunk, illetve irányítása alá tartozó Kirendeltségeink hatáskörébe tartozó fenti hatósági/szakhatósági ügyekben a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 10028007-00283597-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell utalni. Az átutalás során a befizetés azonosíthatósága érdekében a közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbiakat: ügyfél neve, székhelye vagy lakcíme, gazdálkodó szervezet adószáma, valamint ha már rendelkezik ügyszámmal, akkor a közigazgatási hatósági ügy számát, az eljárás megnevezése rövidítve, valamint az eljárással érintett település megnevezése (pl. : pirotech. – Szeged, zenés táncos- Szentes, telepeng- Hmvhely. stb. ) A közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét az alapeljárás iránti elektronikus kérelem/bejelentés mellékleteként igazolni kell.
4. Késedelmi pótlék 4. A késedelmi pótlék jogszabályi alapja A Ket. alapján a kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni ha a) pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kivéve, ha törvény másként rendelkezik. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot pénzfizetési kötelezettség esetén a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. Késedelmi pótlékot kell felszámítani a végrehajtási eljárás során a költségviselésre, a pénzegyenérték vagy az eljárási bírság megfizetésére irányuló kötelezettség késedelmes teljesítése esetén, továbbá az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlék azt illeti, akinek javára a végrehajtható döntés alapján a fizetési kötelezettséget teljesíteni kell.