Magyarországon a Munka Törvénykönyve szabályozza, mennyi a felmondási idő. A felmondási idő arra szolgál, hogy a felmondással járó munkahelyi problémákat a felek tudják orvosolni. A Pénzcentrum cikke. Mielőtt belekezdenénk abba, mennyi felmondási idő jár Magyarországon, először végig kell venni, hogy a Munka Törvényvénykönyve miként rendelkezik a munkaviszony megszüntetésének lehetőségeiről. Ezek alapján a munkaviszony megszüntethető: a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; rendes felmondással; rendkívüli felmondással; azonnali hatállyal a próbaidő alatt; határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által. Ezek közül a felmondási idő igazából csak a közös megegyezéskor jön elő, akkor is csupán érintőleg, valamint a rendes felmondáskor van igazán szerepe. Ezen felül például rendkívüli felmondásnál vagy a próbaidő alatti felmondásnál nincs szerepe, a határozott idejű munkaszerződést pedig csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal lehet megszüntetni.
Közös megegyezés Itt evidens a dolog, a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a munkaviszonyt közösen meghatározott időpontban meg akarják szüntetni. A közös megegyezésnek bármikor helye lehet, ilyen módon például a felmondási védelem ideje alatt is megszüntethető a munkaviszony. Közös megegyezésnél sem felmondási idő, sem végkielégítés nem jár, de a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló részesüljön valamilyen díjazásban. Ilyen esetben tehát a felmondási idő, mint olyan nem játszik, vagyis minden a felek aláírásos megegyezése dönt. Rendes felmondás Egy határozatlan idejű szerződést mind a munkavállaló, mind a munkáltató bármikor megszüntethet. Ha a munkáltató mond fel, azt indokolnia kell, ha ezt a munkavállaló vitatja, akkor ennek igazságát a munkáltatónak kell bizonyítania. Szóban nem lehet felmondani, az jogellenes. Felmondási idő Mind munkáltatói, mind munkavállalói rendes felmondásnál van felmondási idő. Ennek tartama a Munka Törvénykönyve szerint legalább harminc nap.
A munkáltató köteles a munkavállalót annak kívánsága szerint, legfeljebb két részletben, a felmondási idő legalább felének időtartamára a munkavégzés alól felmenteni, mely alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. 3 évnél hosszabb munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén érdemes figyelemmel lenni a végkielégítés szabályaira is, figyelmeztet dr. Pajor Dávid ügyvéd. A munkavállaló igényérvényesítési lehetőségeiről és annak határidejéről történő kioktatása szintén a megszüntető jognyilatkozat kötelező eleme. A munkavállaló által indított munkaügyi perekben a munkáltató székhelye szerint illetékes, illetve – választása szerint – a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes törvényszék jár el. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hatósági eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a felhasználó vállalja.
A felmondás oka a jelenhez kötődik és akkor kell fennállnia, amikor a felmondás közlésére sor kerül. Ennek megfelelően jövőbeli okra hivatkozva nem szüntethető meg a munkaviszony, hiszen az indok tekinthető valósnak. A bíróság azonban azt is kimondta, hogy a hosszabb időt igénylő folyamatra hivatkozáskor azonban nem szükséges a folyamat befejezettsége a felmondás jogszerűségéhez és valódiságához ( BH 2000. 225. ). A felmondás indokolásának harmadik követelménye az okszerűség. Okszerű a felmondás indokolása, ha abból kitűnik, hogy a munkavállaló munkájára miért nincs már szükség. A felmondás indokolásának okszerűségét és valóságát a nyilatkozattevő félnek kell bizonyítania [ Mt. § (2) bekezdés]. A munkaügyi perek jelentős részét a jogellenes felmondások megállapítása miatt indítják a volt munkavállalók munkáltatójuk ellen. Tekintettel arra, hogy a bizonyítás terhe legtöbbször a felmondást közlő munkáltatón van, szilárd alapokra kell helyeznie a felmondásának indokolását. Amennyiben a felmondás egyértelműen jogellenes vagy annak jogszerűségét a munkáltató nem tudja bizonyítani, akkor súlyos következményekkel nézhet szembe és nagy valószínűséggel elmaradt munkabért és kártérítést is kell fizetnie volt dolgozójának.
A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható. A választási eljárási szabályokat törvényben kell rögzíteni, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges [1949. 71. §]. e) A főváros és a nemzeti jelképek (XVI. 2010. évi CXIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. fejezet) Ez a fejezet határozza meg: - hazánk fővárosát - a himnuszt, - a nemzeti lobogót, - a címert. Az Alkotmány módosításának feltételei Valamennyi országgyűlési képviselő - vagyis nem a jelenlévők - kétharmadának szavazatára volt szükség az Alkotmány megváltoztatásához (1949. 24. § (3) bek. ) [2]. [1] Az egyik módosítást például a 2006. évi LIV. törvény tartalmazta, amely lehetővé tette, hogy a minisztériumok, miniszterek vagy közigazgatási szervek megjelölésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket a jelenlévő országgyűlési képviselők egyszerű többsége fogadhassa el. Erre azért volt szükség, mert vannak olyan törvények, amelyek módosítása minősített többséget igényelne, és így a kormányzati szerkezet kialakítása a kormánytöbbség kizárólagos felelőssége lett.
Ez, az ország harmadik alaptörvénye is a hatalom egységének elvéből indult ki, de deklarálta a hatalom munkamegosztásának rendszerét. Az új alkotmány mellett új címert is kapott az ország, mely hasonlított a szovjet tagköztársaságok címereire, szimbólumaival tagadta a nemzeti folytonosságot az internacionalizmus mellett elkötelezve. Ezt a címert szokták Rákosi-címerként emlegetni, a kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kalapács és búzakalászt tartalmazó címer, a címertan szabályainak aligha felelt meg, de ezzel is hangsúlyozva történelmi hagyományok jelentéktelenségét. Alkotmány - 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Az 1949-es alkotmány számtalan esetben módosították, például 1950-ben, mikor a tanácsrendszerrel hozta összhangba a módosító törvény az igazságügyi szervezetet, vagy 1953-ban, a Minisztertanács összetételét egészítette ki, létrehozta többek közt az elnökhelyettesek intézményét. A legfontosabb változáson mégis rendszerváltás időszakában esett át, így lehetséges, hogy a mai napig hatályban lévő alkotmányról beszélünk. Bár sok tekintetben van azonosság a 49-ben elfogadott és a mai szövegek közt, azt mondhatjuk, alapjaiban, tartalmában és leginkább elveiben is más alkotmányról van szó.
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul: 1. § Az Alkotmány 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: "33. § (1) A Minisztertanács (Kormány) a) miniszterelnökből és b) miniszterekből áll. (2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. 1990. évi XXIX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. (5) A Minisztertanács a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Minisztertanács tagjai a Minisztertanács megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. " 2. § Az Alkotmány 34.
Az elsõ magyar alkotmányról, annak kritikájáról a jogászi szakma és a politikai közítélet lényegileg minden fontosat elmondott. Tudjuk, hogy lényegileg fordítói munka eredménye volt az 1949. törvény, ideológiai dekrétumok összessége, normatív erõ nélkül. Ebbõl a törvénybõl mára, a ma hatályos alkotmányban szinte semmi nem maradt. 1989-tõl, a politikai és a jogi rendszerváltás felgyorsulásától a folyamatos alkotmányozás állapotában volt a magyar parlament és a magyar kormányzat. Nemcsak az alkotmány tartalma és szövege változott meg, hanem olyan új alkotmányos erejû és jelentõségû törvények elfogadtatására került sor, mint a párttörvény, az egyesülési törvény, az Alkotmánybíróságról szóló törvény vagy a büntetõ törvénykönyvnek a többszöri módosítása. Az alaptörvényen, az alkotmányon túl mintegy tucatnyi más törvény adja a magyar alkotmányos berendezkedés alapját. Az alkotmánytörvény és a kapcsolódó törvények megteremtették a demokratikus jogállam, a parlamenti demokrácia, a versengõ többpártrendszer, az emberi jogok érvényesülésének normatív alapjait és garanciáit.
§ szerinti jogokat sérti. (4) Az Alkotmány bíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (5) Az Alkotmány bíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmány bíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmány bíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (6) Az Alkotmány bíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmány bíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (7) Az Alkotmány bíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. " "(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg. "
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 40/D. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törvényben meghatározott módon felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, alelnökeit a miniszterelnök nevezi ki hat évre. (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. " "(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. "