Budapest V. kerületében általában fizetős a parkolás, így esélyes, hogy az ebben a kerületben levő Nagy Ignác utca környékén is. Ha autóval érkezik, akkor erre érdemes figyelni. Erre találhat további 5. kerületi parkolási lehetőségeket.
Egyházközségünk a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületéhez tartozik, annak legnagyobb lélekszámú gyülekezete. A Budapesti Unitárius Egyházközség közel 140 éves múltra tekint vissza. Az egyházközség 1881. április 14-én alakult meg, a kolozsvári székhelyű Magyar Unitárius Egyház gyülekezeteként. A kiegyezés utáni Budapest, mint Magyarország fővárosa, az egész Kárpát-medencei magyarság politikai, gazdasági, kulturális és közigazgatási központjává vált. Ennek köszönhetően egyre több erdélyi unitárius család települt időlegesen vagy tartósan Budapestre. Az ő hitéleti tevékenységüket szolgálandó Ferencz József unitárius püspök Derzsi Károly lelkészt bízta meg az egyházközség létrehozásával. Kezdetben a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartotta istentiszteleteit a gyülekezet, majd az Alkotmány utca és a Koháry utca (ma Nagy Ignác utca) sarkán megépült az egyházközség temploma, amely a mai napig az egyházközség székhelyéül szolgál. A templomépítés céljára a Székesfőváros telket adományozott.
Összhangba kellett hozni ugyanis a templom rendeltetésének megfelel stílusát a hozzá kapcsolt bérház világi formáival. A terv szerint az épület fhomlokzata a Koháry utcára került, a templom pedig a 2. emeletre. A fhomlokzat közepén kellett kiemelni a templomjelleget, míg a másik két utcára szóló rész tisztán bérház képét mutatja. Tehát építészeti eszközökkel fejezi ki az épület két funkcióját. Támpillérekkel keretezve emlkedik ki a homlokzat közepe, melyen hatalmas, gazdagon tagolt gótikus színes ablak tölti ki a teret. Fölötte az oromzatban pedig a rozetta. Végül a tetbl kimelked huszártornyok jelzik egyértelmen, hogy mögötte templom helyezkedik el. Ugyanakkor a templom és bérház szerves egészet képez. A templom mérete szerény, 200 személy befogadására készült. Miután az építmvész a fvárosban többféle templomépületet is tervezett, tanulmányokat végzett a különféle liturgiai eljárások terén. Így jutott arra az elhatározásra, hogy tapasztalatait egy írásos tanulmányban foglalja össze.
1882-ben írásban fordult a budapesti unitárius egyházközség presbitériuma nevében Hajós János gondnok, Derzsi Károly lelkész Budapest Fváros vezetihez, hogy adományozzon egy telket, mely alkalmas lenne az építend templom számára. A Tanács a pesti oldalon kijelöli az Alkotmány utca és Koháry utca sarkán lev 600 négyszögöles területet. (... ) Ezeket az akkoriban még a város szélén lev üres telkeket raktárok részére adta bérbe a Fváros. A Lipótváros küls része volt ez a terület, mely késbb jelents palotákkal épül be: Törvényszék, Földmvelési Minisztérium, Kereskedelmi Akadémia, és nem utolsósorban itt fog emelkedni a Steindl Imre által tervezett Országház. Ezeknek érdekében rendezik már a telkeket, szélesítik az utakat. (... ) Idszer, hogy méltó és alkalmas építmvészt keressenek. Így esett a választás Pecz Samu megyetemi tanárra és ismert építészre, aki hamarosan el is készít egy neogótikus stílusú, nagyszabású épülettervet, mely impozáns homlokzattal és bejárattal néz az Alkotmány utcára.
A feltétel az, hogy a cég 50 évig élvezi a bérház jövedelmét, mely id után az egész épület az egyházközség tényleges birtokába megy át, továbbá az, hogy az egyházközségnek jogában van a szerzdés értelmében az épületet az 50 év lefolyása eltt is bármikor megváltani. ) A fvárosnak benyújtott terv fogadtatása - az 1889. VII. 13-án kelt irat tanúsága szerint - kedvez volt: "... az alaprajz után ítélve, az építend templom bele fog illeszkedni az Alkotmány utca házsorába, az építend Országházhoz vezet útvonal keretébe, úgy a küldísz, mint a méretek szempontjából, az épület terve nem esik kifogás alá... " 1889. III. 5-én az egyházközség építési engedélyt kér a Fvárostól. A kapott engedélyhez a Közmunkák Tanácsa is hozzájárul. 1889. április végén fogtak hozzá Pecz Samu II. számú terve alapján az építéshez, és 1890. október hó 26 -ára a templom felszentelését is kitzhették. Pecz Samu mépítésznek nem volt könny feladat megoldani a fváros hatóságának azt a kívánságát, hogy a templom jelleg a majdani épület külsejében határozottan kifejezésre jusson.
Északi és keleti irányban átmenetet képez a homokos talajú Kunsági borvidék felé. Éghajlata, klímaviszonyai hasonlóak, azt a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg, amire a szélsőségesen forró nyár (nagy hőösszeggel és napbesugárzással) és a kemény tél a jellemző. Ez Magyarország legmelegebb régiója, itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, meghaladja az évi 2 ezer órát. Az éves csapadék mennyisége alacsony, eloszlása nem egyenletes, a viszonylag száraz klímát a szőlő mégis jól viseli. Fekvés, klíma A fagyveszély – különösen télen és kora tavasszal – jelentős. Az éghajlati viszonyok és a talaj mellett a borvidék fontos jellemzője a tengerszint feletti magasság. A Hajós-Bajai borvidék átlagosan 30-50 méterrel magasabban terül el, mint a Kunsági, ez általában megóvja a tavaszi fagyoktól. Hajós-bajai borvidék borászai. Amíg a Kunsági borvidék szőlőültetvényeiben a fagy súlyos károkat képes okozni, addig a Hajós-Bajai területeken az ültetvények többnyire épek maradnak. Talaj Hajós-Baja bár, tipikus alföldi borvidék, földtani jellegében mégis eltér az Alföld többi bortermő területétől.
A Hajósi borok a Hajós-Bajai borvidék termőterületéről származnak. Ez a hazai 22 borvidékek egyike, mely az Alföldi borvidék egy részéből vált ki. A legfiatalabb területek egyike, mely 1998-ban kapta a Hajós-Bajai borvidék elnevezést. Eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál. A borvidék éghajlata Klímája szélsőséges, száraz, a nyarak kifejezetten melegek. A déli lejtők megléte pedig nagyon kedvező tényező a szőlőtermesztés szempontjából. Hajós–Bajai borvidék | Magyar Borászati Adatbázis. Hazánkban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, ami hosszútávon csökkenti a téli és tavaszi fagyás előfordulását. Az évi csapadék mennyisége kielégítő, csak kedvezőtlen eloszlása okoz időnként gondot. Hajós-Bajai borvidék települései A borvidékhez 12 település tartozik, melyek mindegyike remek borokat kínál: Baja Bátmonostor Császártöltés Csátalja Csávoly Érsekcsanád Érsekhalma Hajós Nemesnádudvar Rém Sükösd Vaskút Hajós, Császártöltés és Nemesnádudvar, e három sváb település a Tolnai dombság Hosszúhegynek nevezett részén van, az Illancs szélén, a talaj itt szinte megegyezik a Szekszárdi borvidék adottságaival.
Generosa: a generosa az ezerjó és a piros tramini keresztezéséből jött létre, kiemelkedő fagytűrő képességű, a rügyei még a minusz 20 fokkal is megbirkóznak. A szőlőfajta telepítése az utóbbi években indult meg, főként a Hajós-bajai, a Kunsági és a Móri borvidéken. A szakma "intelligens" fajtaként is emlegeti, mivel egy vesszőn annyi hajtást hoz, amennyi rügy van rajta, vele együtt 2-2 fürttel. A hajtások optimális vastagságúak, egyenesen nőnek, elenyésző a mellékhajtás. Ennek következtében minimális és egyszerű zöldmunkát igényel. Savai finomak, illatos, íze zamatos, de visszafogott. Talán elmondható, hogy a három alföldi borvidék közül a Hajós-bajai rendelkezik a legjobb adottságokkal. A lepel- és a futóhomok helyett nagyrészt löszre települt és talajszerkezetét tekintve lényegében a tolnai borvidék Duna túlpartján található folytatása. Hajós-bajai borvidék szállás. A hagyományos fajtákból jó minőségű asztali bor készül, a minőségi fajtákból zamattal rendelkező, kissé vékony, de elegáns bor kerül a palackokba. Winelovers borok az olvasás mellé Most szüreteltük Megvannak a Winelovers Wine Awards eredményei: több bor is 90 pont felett teljesített Videóban mutatjuk, milyen volt az első Winelovers Wine Awards "A legfontosabb az összefogás, a közös munka lenne. "
A pincék számát illető első rendelkezésre álló számszerű adat 1851-ből származik, ebben az időben 553 holdon (cca. 220 ha) termeltek szőlőt Hajóson és 363 pince volt. A századfordulóra a pincék száma 850-re gyarapodott, a szőlőültetvények mérete pedig 1200 holdra (485 ha). Jóllehet nagy terhek nehezedtek a hajósi gazdákra, és időnként súlyos veszteségek érték a szőlőskerteket, akkoriban mégis megfelelő megélhetést biztosítottak. A legnagyobb csapást a filoxéra és a peronoszpóra okozta a borvidéken, például az 1874. és az 1879. évi szőlőtermés csaknem teljesen megsemmisült. A XX. század elején készültek azok a présházak, amelyek azóta már részben műemléki védelem alá kerültek. Kezdőlap » Hajós Pincefalu. Az épületek ekkor, vályogfallal oromzatra tapasztott vesszőfonattal, legfelül aládeszkázott formában épültek. (Ezt a Balaton környékén patics falnak nevezik. ) Egy 1935-ben készült statisztikai összesítés szerint Hajóson 1812 holdon (733 ha) termesztettek szőlőt. Jó termés esetén a pincékben 25-30 ezer hektoliter bort is tároltak, a második világháború idején azonban komoly károk keletkeztek, a pincék zöme kifagyott és tönkrement.
Kalo-Méh Trans Kft Szekszárd 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 22. Tel/Fax: 74/510-695 NYITVA TARTÁS H-P 7:00-15:00 e-mail: