Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Veszélybe került az önkormányzati dolgozók helyzete, mert számos kormányzati döntés hátrányos volt az önkormányzatok költségvetési pozíciójára – jelentette ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke pénteken budapesti sajtótájékoztatón. Boros Péterné elmondta: az MKKSZ szerint az önkormányzatok nehéz helyzetbe kerültek, az ott dolgozóknak gyors támogatásra van szüksége, és ezért már korábban egy javaslatcsomagot küldtek el a Belügyminisztériumnak. A szakszervezet garanciákat szeretne arra, hogy a kormányzat a finanszírozási problémákat megoldja, valamint az adóelvonási szándékát visszavonja. GYES-ről visszatérő köztisztviselő szabadsága. A javaslatcsomagban foglaltak teljesítése nélkülözhetetlen az önkormányzati dolgozók foglalkoztatási biztonságának garantálásához, és a koronavírus-járvány egy esetleges második hullámának kivédéshez – hangsúlyozta.
A sztrájk a fejlemények fényében várhatóan elmarad – legalábbis a vízügyi dolgozók várhatóan nem vesznek részt a munkabeszüntetésben. A köztisztviselők olyan kevesen vannak, hogy a szabadságaikat sem kapják meg « Mérce. Természetesen ez a változás nem jelent generális megoldást a közigazgatásban dolgozók bérrendezésére, de egy lépéssel mindenképpen közelebb visz a megnyugtató megoldás reményéhez. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók szakszervezetének elnöke elmondta, hogy várhatóan a bérfelzárkóztatásból nem maradnak ki azok a közalkalmazottak és köztisztviselők sem, akikre eddig egyik életpályamodell sem vonatkozott. Erről a közeljövőben várhatóan szintén döntés születik. Az összefoglalót készítette: Gaál Szilvia, joghallgató Források: A múlt héten csütörtökön egyetlen éjszakát adott nekik a kormány, hogy reagáljanak a rendvédelmi dolgozók munkáját hasonló módon érintő javaslattal együtt több mint 300 oldalnyi törvényszöveg változtatásaira, s amikor az idő rövidsége miatt haladékot kértek, azt az ígértet kapták, hogy ennek a hétnek a közepén ismét tárgyalóasztalhoz ülnek velük.
A gyerekek után járó pótszabadság mértéke duplázódik: a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényben eddig egy 16 éven aluli gyerek után kettő, az új javaslat szerint viszont négy nap pótszabadság jár, két gyerek után 8, kettőnél több gyerek esetén 14. Fegyverviselés nélküli szolgálati jogviszony De mi is az a Riasz, ami a testület elhagyására sarkalja a rendőrségi titkárnőt, illetve – mint az Átlátszónak többen elmondták – elképzelhető, hogy számos kollégáját is? A Riasz a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak elnevezett életpálya-törvény, amely idén február elsején lép hatályba, és amely a rendvédelmi szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, nemzetbiztonsági szolgálatok, szakszolgálat és a rendészeti szakgimnáziumok) dolgozó közalkalmazottakra és kormánytisztviselőkre vonatkozik. Közszolgálati Dolgozók Szabadsága. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke az Átlátszónak elmondta, hogy a Riasz eredetileg külön törvény lett volna.
Úgy véli, talán azért, mert a hivatalnál eleve teljesen rendszertelenül engedélyezték az otthoni munkavégzést, ezért valamelyik másik osztályon megirigyelhették, és egyszerűen megfúrták azoknak az osztályoknak a home office-lehetőségét is, ahol valamilyen oknál fogva korábban engedélyezték. Ezt is csak találgatásnak nevezte a neve elhallgatását kérő hivatali dolgozó, aki hangsúlyozta: a szerződésben is csak egy korlátozott home office-lehetőségről volt szó, miközben náluk már régen adott minden feltétel ahhoz, hogy járványvédelmi okból akár tartósan is otthonról dolgozzanak. Ezt a közvetlen főnökeik már az első hullám idején is támogatták, sőt, akkor többeknek engedélyezték is hosszabb távra az otthoni munkát – gyakorlatilag szabálytalanul, mert erre elvileg nem lett volna lehetőségük. A munkavállaló azért sem érti ezt a logikát, mert szerinte visszájára fordulhat a helyzet: home office-ból sokan tudták hatékonyan ellátni a feladataikat, viszont ha bejárnak, és nagyobb számú munkavállaló fertőződik meg koronavírussal, akkor nehezebb lesz ez.
A szakszervezet javaslata, hogy 60. 000 forint illetmény összegéig 2020 januárjától amennyiben a nagy önkormányzatok emelik a tisztviselők keresetét, ezt a forrást ne kelljen befizetni a költségvetésbe, hanem fordíthassák a kollégák keresetére. Követelik, hogy a közigazgatás napja ismét legyen munkaszüneti nap. Borosné elmondta továbbá, hogy a szociális ágazatban dolgozók sztrájkját felfüggesztették, mivel az ágazati kollektív szerződés és a szociális ágazat alapbérének rendezésére, a kereslet növelésére vonatkozóan ajánlatot kaptak a kormánytól, és tettek egy vállalást, melynek határideje június 30. Köves Ferenc a SZÁD elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, nem veszik figyelembe a szociális ágazatban dolgozók problémáit, valamint hiába ígérgetik nekik hosszú évek óta, hogy bevezetik a szociális életpályát, ennek azonban semmi nyoma. Habár a kormány képviselője megértőnek mutatkozott, semmilyen konkrét információt vagy ígéretet nem kaptak, holott az ágazat mind bér- mind erkölcsi tekintetben borzalmas helyzetben van, így a fluktuáció is hatalmas.
Ehhez képest a pótszabadságra való jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy például gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza. A pótszabadság arányosítására abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetve egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A rendelkezésre álló adatok értelmében az érintett köztisztviselőt gyermekenként […]
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, ez utcaseprő, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön s akarsz, akarsz-e játszani halált? Már néha gondolok a szerelemre Már néha gondolok a szerelemre. Milyen lehet – én Istenem – milyen? Találkoztam tán véle messze-messze, valahol Andersen meséiben? Komoly és barna kislány lesz. Merengő. A lelke párna, puha selyemkendő. És míg a többiek bután nevetnek, virágokat hoz majd a kis betegnek. Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme. Halkan beszél, csak nékem, soha másnak. Fájó fejemre hűs borogatást rak. És kacagása hegedű-zene. Könyv: Kosztolányi Dezső versei (Kosztolányi Dezső - Réz Pál (Vál.)). Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló. Különös, titkos és ritkán mosolygó Az éjbe néző.
(Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka) A magyar nyelv virtuóz nagymestere, melyről tanúbizonyságot tett költészetével, prózájával, műfordításaival, publicisztikáival egyaránt. Lírája Költészete nem bölcseleti, mint Babitsé, nem hitt a költői küldetésben, a költő társadalmat formáló szerepében, mint Ady. Nem eszméket, igazságokat hirdetett. Kosztolányi dezső verseskötetei. Az ő erkölcse a szép TOVÁBB → Novelláiban többnyire valamilyen lélektani tétel, igazság ölt formát. Az események önmagukért nemigen érdekelték, az emberi cselekedetek rejtett titkát, rugóit kívánta felderíteni. Érett elbeszéléseiből általában az derül ki, hogy milyen kisszerűen, nevetségesen értelmetlenül élnek az emberek, elszomorító, ostoba kényszerek között az TOVÁBB → Kevés író van a magyar irodalomban, aki költőként és regényíróként is egyaránt remekműveket alkotott. Kosztolányiról mégis egyszerre jutnak eszünkbe A szegény kisgyermek panaszai-nak versei vagy az Édes Anna. Kosztolányi a húszas években fordul a regény felé, de a szellemi előkészületek sokkal TOVÁBB → Én úgy szeretlek.
Ezek mind bölcsészként, tanárjelöltként indultak, volt, aki "filozopterköltészet"-nek gúnyolta lírájukat, amelynek nem mellékes jellegzetessége volt a költők igen nagy és széles körű műveltsége. S valamennyiükre jellemző volt az évezredek örökítette versformakészlet tökéletes birtoklása és mesteri módon kezelése. És ami nem kevésbé jellemző, hogy e néhány közös jellemző vonáson túl szinte semmi sem emlékeztet bennük egymásra. Értő olvasó egy Kosztolányi-versről vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri, hogy ki írta, ha éppen azokat a sorokat addig még nem is olvasta. Kosztolányi Dezső 8 leggyönyörűbb szívhez szóló verse. Nagy kultúrájú vidéki értelmiségi családból érkezett egyetemistának Budapestre, apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt, elődei egyik oldalról szabadságharcos hagyományú, műveltséget őrző és hagyományozó köznemesek, másik oldalról nemzedékeken keresztül patikus polgárok. Könyvek, eszmék és versek közül került fel az egyetemi társak közé. Itt az egyetemen azonnal összebarátkozik a hasonlóképpen irodalom szakos Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, majd életre szóló barátságot köt a matematikával és fizikával foglalkozó Karinthyval és a jogász, de közben kereskedelmi iskolai tanárnak készülő Füst Milánnal.
Ujságot olvassz, amikor beszélek, kurtán felelsz. Barátaiddal vagy. Üres a szobád. Üres a lelkem. Nem látod arcomon botor szerelmem. Nem veszel észre. Csikorgó hangom iszonyú tenéked. Nehéz a kezem. Anyád lett megint egyetlen barátnőm. Vele beszélek. Halkan említem hancúzó korunkat. Kosztolányi dezső verseilles le haut. Hogy meg ne halljad. Így hagytam el egykor én is apámat. Ő is így ment el. Nehéz sóhajjal, büszkén, átkozottan. Vissza se nézve. Ó, e magány a régihez hasonló, mikor még nem éltél. A reggelek hamut szórnak fejemre, szürkék a delek. Este a kertben nézem az eget, a fákat, a lombot S kérdem magamtól, miért nem érti gyümölcs a törzset? Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szivéhez. Nézd a természetet, mint vál elmulásra, minden egyes ősszel lassan hervadozva csüggedt mosolyában, hogy a világ lássa, küzdelem és bukás a porember sorsa. S tudok lemondani: oly édes-nyugodtan hajtom le fejemet síri nyoszolyámra s édes a lemondás: az élet torz-arcát redőosztó kézzel mosolygósra váltja, vérezve vesződünk viharzajos tusán, míg végre a halál karján elalélunk s fáradt szemeinknek a zűrzavar után, a ciprusok árnyán dereng fel a célunk.
Fáradt. Enyhe. Csöndes. Csak széttekint, és szobánkba csönd lesz. Kosztolányi dezső versek. Szerelmesek A fejüket a tenyerükbe véve úgy nézik egymást, mint akik nem látták már ezer éve, dajkálva lassan, elringatva gyöngéd, szép mozdulattal testük csodásan-égő drágagyöngyét, majd szájukat a csókhoz igazítják, keresve átkozott-zárt életüknek a nyitját, de tétováznak még, várnak sokáig, eltávolodnak, úgy tekintenek föl a messze mámor ködbe fúlt fokáig boldogtalan szemük széjjelmeresztett, nagy csillagával, hogy magukra öltsék a könnyű vágyat, mint nehéz keresztet és szájuk és szemük és benn a lelkük reszket. Kedves Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál, álarcodat magadra szoritod, s nem tudja senki, hogy voltál titok, hogy voltál nékem ismeretlen oltár. Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva, élő titok egy még nagyobb titokba. Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz, napos, ártatlan, fáradt, graciőz, kis fákkal és kis bárányfellegekkel és végtelen és bús, akár a tenger, és megkuszálja hullámos hajad, szemed alá rak szarkalábakat.