A napokban a NAV Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki Érpatak polgármesterét. Információink szerint Orosz Mihály Zoltánt költségvetési csalással gyanúsítják – két olyan ügyről van szó, melyeket az Átlátszó tárt föl még 2016-ban. Érpatakot a független, szélsőjobboldali performanszairól és az "érpataki modell"-ről elhíresült Orosz Mihály Zoltán vezette polgármesterként, az önkormányzati testületben hat független képviselő kapott helyet. Orosz ellen júniusban a rendőrség indított nyomozást, miután a polgármester rendkívül gyanús körülmények között szerzett meg 50 ingatlant a településen. Orosz zoltán cd w. Bár az utóbbi években több büntetőperből is szerencsésen került ki, legalább öt olyan ügyben jelenleg is nyomoznak, amelyek a szélsőjobb önjelölt darutollas ikonjához, Orosz Mihály Zoltánhoz kötődnek. Van ezek közt sikkasztás, hűtlen kezelés, zaklatás, és legalább egy olyan büntetőeljárásról tudunk, amelyik már bírósági szakaszban van. A Benefícium által felvásárolt ingatlanok többsége szemetes, gazos, ahol viszont dolgoznak az önkormányzat közmunkásai, ott az elszámolásokkal van baj: ilyenek ugyanis egyáltalán nincsenek.
Már régóta készülök erre a helyzetre. Emlékeznek, beszéltem valaha a rakétagyártásról? Polonézek, maguk teljes egészében ezen rakéták hatótávolságán belül vannak. Orosz zoltán cd 2. Nem fogom nézni, hogy ki ül az irodákban, vagy éppen a kertekben. A válasz kemény és határozott lesz" – fenyegetőzött Lukasenka. A minszki vezető szerint a nyugati államok el akarják venni Fehéroroszország és Ukrajna egyes területeit. "Már nyíltan beszélnek is erről, nem szégyellik napirendre tűzni az annexiót" – mondta, ugyancsak anélkül, hogy bármiféle bizonyítékot bemutatott volna. Egyéni történelemszemléletről tanúbizonyságot téve azt is hangsúlyozta, hogy már a múlt században is hasonló volt a helyzet: a Nyugat akkor megszülte a fasiszta Németország nevű szörnyet, majd miután nem sikerült megcsonkítania Fehéroroszországot, most felnevelte az Ukrajna nevű szörnyszülöttet.
Örök kérdés, hogy mi történik velünk a halál után. Sokak szerint semmi, csupán meghalunk, mások viszont úgy vélik, lelkünk tovább él halálunk után. Talán nincs még egy olyan kérdés, ami annyira foglalkoztatná az embereket, ezzel szemben annyira megfejthetetlen lenne, mint az, hogy mi történik velünk a halálunk után. Még 2021 márciusában kezdett vírusként terjedni Brandon Monhollen TikTok-videója, melyben mégis igyekszik valamilyen támpontot adni, hogy mi történhet a lelkünkkel, miután megáll a szívünk. Tudósok visszahoztak némi életet egy ember szembe halál után - Hamu és Gyémánt. "Mi van akkor, ha amikor meghalunk és meglátjuk azt a bizonyos fényt az alagútban, az csak egy másik kórház fénye? " – teszi fel a kérdést Monhollen. Kutatók felfedezték, hogy egyes agysejtek a halál után még egy darabig megőrzik aktivitásukat, sőt, vannak olyan sejtek is, amelyek ilyenkor még aktívabbá válnak. Ez arra utal, hogy az elhunyt tud arról, hogy meghalt. "A legtöbb tanulmány azt feltételezi, hogy minden folyamat megáll az agyban, amint leáll a szívverés. Ez azonban egyáltalán nincs így" - írja a Daily Star.
Ha ezt a definíciót elfogadjuk, akkor a jelenlegi vizsgálatban szereplő emberi retinák még nem voltak teljesen halottak. Ha a speciális neuronok, az úgynevezett fotoreceptorok bizonyos mértékig újraéleszthetők, akkor ez reményt ad a jövőbeli transzplantációkhoz, amelyek segíthetnek a látás helyreállításában a szembetegségben szenvedőknél. Ez a nap azonban még messze van. A transzplantált sejteket és a donor retina foltjait valahogyan zökkenőmentesen be kellene illeszteni a meglévő retinás áramkörökbe, amivel a tudósok már most is próbálkoznak. „A halál csak akkor bírható és fogadható el, ha az életben szeretet és összetartozás van” – Egy pszichológus gondolatai a gyász kapcsán - WMN. Addig is, a donorszemeknek és az állatmodelleknek meg kell felelniük, és a b-hullámok vizsgálata jó módszer lehet annak megállapítására, hogy a retinaátültetés életképes-e vagy sem. (Forrás: ScienceAlert)
A szakértő szerint korábbi kísérletek során ugyan sikerült már korlátozottan visszaállítani az elektromos aktivitást a donorszemekben, de mostanáig ugyanezt - nagyobb mértékben - nem tudták megismételni a makula esetében. Forrás: BSIP via AFP/GILLES / BSIP/Gilles Csodát egyelőre azért nem sikerült tenni A kísérletek eleinte azt mutatták, hogy a retinasejtek a halál után öt órával is reagáltak a fényre, de a sejtek közötti létfontosságú b-hullám jelek viszonylag gyorsan elhaltak az oxigénveszteség miatt. A robusztus b-hullámokat úgy sem tudták maradéktalanul visszaállítani, hogy a retinaszövetet gondosan megvédték az oxigénhiánytól. A halál utáni élet vagy túlvilági élet - Frisshíreink portál. Ezenkívül a donor szemgolyók attól még nem fognak "látni", hogy a retinasejtekbe ideiglenesen új életet lehelnek, a teljes vizuális érzékelés és észlelés felélesztéséhez az agy magasabb vizuális központjaira is szükség van. Mindazonáltal az agyhalál egyes definíciói megkövetelik a neuronok szinkron aktivitásának elvesztését. Ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor a jelenlegi tanulmányban szereplő emberi retinák még nem voltak halottak teljesen.
Ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor a jelenlegi tanulmányban szereplő emberi retinák még nem voltak halottak teljesen. Ha a speciális neuronok, az úgynevezett fotoreceptorok bizonyos mértékig újraéleszthetők, akkor ez reményt ad a jövőbeli szervátültetésekhez, amelyek segíthetnek helyreállítani a látást a szembetegségben szenvedőknél. Ehhez azonban még további kutatómunkákra lesz szükség és számos problémát meg kell oldani; példának okáért a donorretina transzplantált sejtjeit és foltjait zökkenőmentesen integrálni kell a meglévő retinális hálózatba, ami egy eléggé ijesztő kihívás, a kutatók a mai napig küzdenek vele. Addig is a donorszemek és az állatmodellek arra jók lesznek, hogy a b-hullámok tesztelésével el lehessen dönteni, a retinaátültetés kivitelezhető-e az adott szervvel vagy sem. A teljes tanulmány a Nature magazinban olvasható. Vissza a kezdőlapra