A nép engedi magát befolyásolni. Ez egy mai probléma, hiszen annyi információnk van, hogy nehezen igazodunk el közötte. Kicsit olyanok vagyunk, mint az a nép azon a bizonyos napon Pilátus előtt, akik hagyták magukat felizgatni. Sokszor talán a legjobb lenne, ha mindent kritikus higgadtsággal, nyugodtan vizsgálnánk meg, hogy a lehető legnagyobb mértékben objektívek maradjunk az értékelésünkben. Pilátus ismét megkérdezte: "Mit tegyek tehát azzal, akit a zsidók királyának hívtok? " Azok újra kiabálni kezdtek: "Keresztre vele! Az élet győz / Mint bárány nyírói előtt | Mefju kották. " "De hát mi rosszat tett? " – kérdezte Pilátus. Azok még erősebben kiáltoztak: "Keresztre vele! " Pilátus a nép kedvére akart tenni, ezért szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék. (Mk 15, 12-15) Pilátus nem talál Jézusban semmi kivetnivalót, menteni akarja, de a tömeg hajthatatlan. Érdekes, hogy Márk evangéliumában nem Pilátus ötlete volt az, hogy Jézust keresztre feszítsék, hanem a népé. Mit jelent a keresztre feszítés?
Ugyanakkor néhány kutató, többek között Robert Merritt (Jesus Barabas) arra jutott, hogy valóban volt ilyen jellegű tradíció a görög kultúrkörben, ami egy Dionüszoszhoz köthető ünneppel volt kapcsolatban. Azonban ezekben az esetekben a rabokat csupán az ünnep idejére engedték szabadon, teljes amnesztiáról szó sem volt. Az evangéliumi történetből pedig arra következtethetünk, hogy Barabás feltehetőleg teljes amnesztiát kapott. Talán ezzel hozható párhuzamba az is, hogy a római jog lehetővé tette a vád ejtését az ítélet meghozatala előtt és ugyanakkor a kegyelmet is az ítélet után (Bauman: Crime and Punishment in Acient Rome), emellett pedig a későbbi időkben – különösen az I. század végén – az is szokásban volt, hogy közfelkiáltás révén amnesztiát lehetett kapni a római joggyakorlatban (Merkel: Die Begnadigung am Passahfeste). Keresztény dalszövegek. Habár Jézus korabeli hasonló esetre nincs más feljegyzés, mégis valóban volt a gyakorlatban egy hasonló jellegű eljárás, amelynek során egy elítélt bűnös ember is kegyelmet kaphatott.
Most azt láttam, hogy a trón és a négy élőlény és a huszonnégy vén között ott áll a Bárány, mintha leölték volna. (Ter 22. 8) Ábrahám hite olyan nagy volt, hogy hajlandó lett volna egyetlen fiát feláldozni, hiszen hitte, hogy Istennek semmi sem lehetetlen, így akár feltámasztani is képes őt. Az Úr pedig, miután megbizonyosodott Ábrahám hitének erejéről, megtiltotta, hogy gyermeke vérét ontsa, és gondoskodott a kosról, amit fia helyett kellett áldozatként bemutatni. A Kivonulás könyvében pedig az áldozati bárány fontosságról olvashatunk – itt Isten felszólítja a zsidókat, hogy évente mutassanak be neki áldozatot. Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. Kiv (12. 3);Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. Mint bárány nyírói előtt teljes film. (Kiv 12. 6) Izajás könyvében a megjövendölt Megváltóról ekképpen szólnak: Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát.
Évközi 2. vasárnap Szombathely – Kálvária 2014. január 18-19 Olvasva a mai evangéliumot az ragadta meg a figyelmemet, hogy Keresztelő János, látva a közeledő Jézust rámutat és azt mondja,, Íme, az Isten Báránya". Annak próbáltam utána járni, hogy mit is jelent az Isten báránya elnevezés önmagában, és milyen lehetőséget tár fel előttünk. Hogy mire jutottam? Ezt szeretném, most megosztani mindazokkal, akik ezeket a sorokat olvassák. Minden népnek, kultúrának megvan a maga szimbólumrendszere. Címere, zászlója stb.. A szimbólumoknak, jelképeknek külön tudománya van. Kezembe került egy tudományos igénnyel megírt mű, amelynek címe Szimbólumtár. Mint bárány nyírói előtt ne vetkőzz. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. [2] Vannak ui. olyan valóságok, amelyeket a jelképeken keresztül sokkal könnyebb megérteni, értelmezni. Az ember eszményeire, érzelmi világára, művészi és hitélményének a kifejezésére, vagyis mindarra, amit nehéz szavakba önteni, a lényeget pontosan tükröző szimbolika ad lehetőséget. Talán azért is van ez így, mert az egyéni élmény sohasem fogalmazódhat meg mindenki számára egyértelműen és ugyanúgy.
Az Egészségügyi Világszervezet egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Még bármi megtörténhet, eddig csupán időt nyertünk a további harchoz - mondta a Népszavának Kemenesi Gábor virológus a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a járványvédelem nyári kihívásairól. A 33 éves virológus egyúttal tagja a Prof. 15. századi kódexet ajándékozna Lengyelország Magyarországban. Jakab Ferenc vezette kutatócsoportnak, amely a koronavírus-járvánnyal összefüggésben végez kutatásokat. Szavai szerint még mindig keveset tudunk a vírusról, nem egyértelmű, hogyan hat a terjedésére a hőmérséklet emelkedése, illetve a korlátozások enyhítése. Utóbbi elsősorban pszichológiai és gazdasági okokból tűnik elengedhetetlennek, mintsem járványvédelmi szempontból, a virológus szerint. Úgy fogalmazott, hogy még mindig túl sok a gócpont a világban, ahonnan behurcolható a kevésbé fertőzött területekre, ráadásul ezzel kapcsolatban túl sok forgatókönyv elképzelhető. A világon egyetlen országban sem érte el az átfertőzöttség azt a szintet, aminél fellégezhetnének.
- 15 February 2022, 3:26 pm A lengyel kormány Magyarországnak ajándékozná a Naldus Naldius firenzei író és festő készítette kötetet, Mátyás király egykori könyvtárának jegyzékét, írja az Euronews. A ázadi, igényesen dekorált kötetet a ázadban vették meg Toruń városában. Danetta Ryszkowska-Mirowska, a városi közkönyvtár igazgatója szerint a kódex "egyedi és megfizethetetlen". A döntés szerinte szembemegy Lengyelország örökségvédelmi törvényével, továbbá bizonyos szakértők szerint az ajándékozás alkotmányellenes lenne. Az ajándékozás ötletét a kormánypárt (PiS) egyik képviselője, továbbá történész Piotr Babinetz vetette fel. A kódexet azért cserébe ajándékozná, hogy a magyar kormány visszaadta Lengyelországnak a sokáig II Lajosénak vélt, valójában II. Zsigmond Ágost lengyel királynak készült gyermekpáncélt. Lengyelország kulturális öröksége a II. Világháború alatt nagyrészt megsemmisült, így érthető, miért ragaszkodnak ennyire a több mint ötszáz éves kódexhez. Toruńi városvezetők és egyházi hatóságok petíciót indítottak a könyv megmentése érdekében, Babinetz szerint viszont a kódexet egy egyszerű törvénymódosítással, 25 millió zlotyért kiválthatná a kormány, hogy aztán elajándékozhassa Magyarországnak.
Buda eleste a Nándorfehérvárral és Mohácssal összevetve kiemelt visszhangot kapott a kortársak között. Istvánffy művével nagy hatással volt a 16. századi gondolkodásra, de – a szerző megállapítása szerint – Paolo Giovio olasz humanista munkáját használta fel, s annak németellenes képét dolgozta át. A tanulmány utolsó részében kontrollforrásként még Wolfang Laziusnak, I. Ferdinánd udvari orvosának történetírói művét is bevonja, hogy így árnyalja a Buda visszafoglalására tett kísérletekről kialakult képet. Bagi Zoltán Péter Szigetvár ostroma kapcsán a személyesen is érintett Istvánffy forrásait kereste. Bóta Károly 1938-as munkájából ismert, hogy ezek között van Cserenko Ferenc, Zrínyi szolgájának horvát műve is, de Bagi rávilágított, hogy ezt Istvánffy több helyen kiegészítette. Ács Pál Istvánffy édesapját, Pált állította vizsgálódása középpontjába, rámutatva a közös pontokra, eltérő lehetőségekre. Mindketten Padovában tanultak, Istvánffy Pál is verselt, néhány olasz, latin művet magyarra is átültetett, fia azonban már latinul írta verseit, s történetírói művét is.