A fák kiválasztása egy igen körülményes procedúra, ugyanis a Notre-Dame faanyagához kellő méretek rendkívül precíziósak. A fatörzseknek többségében 1 méter szélesnek és 18 méter hosszúnak kell lenniük. A Notre-Dame újjáépítéséért felelős francia hadsereg tábornoka szerint ezeket a fákat XIV. Lajos király uralma alatt ültették annak érdekében, hogy alapanyagot biztosítsanak a francia haditengerészethez tartozó hajók árbocainak megépítéséhez. A pusztító tűzvész után Emmanuel Macron elnök ígéretet tett arra, hogy öt éven belül újjáépíti a gótikus remekművet. A munkát finanszírozni kívánó támogatókból sem volt hiány, már a tragédia másnapján is sokan jelentkeztek, végül mintegy 840 millió euró (309 milliárd forint) adomány érkezett a katedrális újjáépítésére. Üszkös romok a leégett tetőszerkezetű párizsi Notre-Dame-székesegyház belsejében (Fotó: MTI/EPA/Pool/Christophe Petit Tesson) A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
A két és fél évvel ezelőtti tűzvészben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítéséhez tehetséges kézművesek segítségét kérik. Mintegy száz különböző nagyságrendű pályázatot írnak ki, hogy kézműves cégek vagy önállóan dolgozó mesterek részt vehessenek az újjáépítésben – mondta Jean-Louis Georgelin tábornok, a Notre-Dame helyreállításáért felelős állami hatóság elnöke. 2019. április 15. estéjén a párizsi Cité-szigeten lévő világhírű székesegyház lángokba borult. A tűz a tetőszerkezeten terjedt, és a felújítás alatt álló, középkori épület nagy részét elborította. Még nem tisztázták teljesen, hogy rövidzárlat, vagy égő cigaretta csikkje okozta-e a tüzet. A műemlékvédelemben szakértelemmel rendelkező kézműveseket és vállalkozásokat hívunk fel arra, hogy induljanak a pályázatokon, jelentkezzenek az építők közé, akik lelkesen és elszántan dolgoznak azon, hogy a katedrális 2023-ben újra megnyíljon a hívek és a turisták előtt. (... ) A huszártorony, valamint az északi és a déli kereszthajók restaurálása, a belső felújítás befejezése két szimbolikus jelentőségű projekt, amelyekhez a rengeteg faipari, állványépítői és tetőfedői szaktudás szükséges, amint a kövek, a falak, az asztalosmunkák, a festmények és ötvösművek, az üvegablakok és a szobrok restaurálásához is – mondta a tábornok pénteken.
Három éve, 2019. április 15-én pusztított a tűzvész a párizsi Notre-Dame-ban, a Cité-szigetén található francia katedrálisban. A Notre-Dame Párizs leghíresebb gótikus temploma. 1163-tól egészen 1345-ig folyamatosan építették, és a történelem során többször felújították. Az épület szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. A hatalmas székesegyházat az építői eredetileg támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért később támfalakkal erősítették meg. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet és leomlott a huszártorony. Tűzoltók locsolják a kigyulladt Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezetét Párizsban (Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa) Az óriási lángokat a helyszínre érkező mintegy 500 tűzoltó próbálta megfékezni, egy tűzoltó és két rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett. A tüzet mintegy öt órán keresztül oltották a kiérkező erők. Tűzoltók dolgoznak a leégett tetőszerkezetű párizsi Notre-Dame-székesegyház oltásán (Fotó: MTI/EPA/Párizsi Tűzoltóság/Benoit Moser) A tűzvész híre az egész világot sokkolta, a párizsi lakosok megdöbbenve nézték a pusztuló székesegyházat, az emberek világszerte lélegzetvisszafojtva várták a fejleményeket.
A hang ünnepélyessé változik. Petőfi bízik abban, hogy az utókor tisztelni fogja. század költői című vers egy ars poetica, a költő feladata népvezérnek lenni. A cím Petőfi korának poétáit állítja középpontba. A költemény elején tiltással figyelmeztet a költészet rendkívüliségére: nem egyéni érzésekről kell szólni. Petőfi isteni magaslatokba emeli a költészetet a szent jelző használatával. A lant is megjelenik, mely a költészet jelképe. A költő Istentől kapta feladatát, kötelessége teljesíteni azt. Petőfi így fogalmaz: "Előre hát mind, aki költő, / A néppel tűzön-vízen át! ". Petőfi átkozza azokat, akik nem vállalják a feladatot, azokat is, akik boldogságot, harmóniát hazudnak a népnek. "Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép" Petőfi próbálja felébreszteni a szunnyadó népet, akik még nem eszméltek az elnyomásra. Petőfi forradalmi költészete zanza. A költőnek a dicsősége a jövőjében rejlik, mert akkor majd visszaemlékeznek rá, mint egy hősre, s így magasztosan felemelkedik. Petőfi következő verse talán a leglényegesebb: A XIX.
Vagy: "Egy vérözön kell! …" A "vérözön" után azonban eljön a kánaán egy boldog kor, mely, mint a mennyország olyan lesz: "És lakni fognak emberek fölötte, / Hasonlítók az isten képéhez. " Az Egy gondolat bánt engemet című költeményben a költő magát is megjeleníti. A cím az első sor a költőt leginkább foglalkoztató gondolatra irányítja a figyelmet, a halál gondolatára, arra, hogy hogyan szeretne meghalni. Az első szerkezeti egységben a halál több módja villan fel. Például a gyertya égésével szemlélteti az észrevétlen lassú halált, a villám sújtotta fa az erős hirtelen pusztulást szimbolizálja. A lassú halált egyértelműen elutasítja, a hirtelen halál elutasítását pedig csak sejteti a három ponttal. Ettől kezdve a politikai szenvedélyek magasfeszültségében él. A valós életben is az emberek nem figyelnek ezekre a dolgokra, manipulálhatóak és hiszékenyek, mert buták. A szőlőszem hasonlat: a világot egy szőlőszemhez hasonlítja, ahogy a szőlőszemnek, a földnek is időre van szüksége, hogy beérjen, de míg a szőlőt a Nap sugarai érlelik a Földet az emberi nagy lelkek, cselekvések.
A hazafias szólamokon és a vándorélet csavargásainak "szabadságán" mindenekelőtt pesti baráti környezete és olvasmányélményei segítették túl, különösen az utóbbiaknak volt kiemelkedő szerepük szellemi fejlődésében, szemléletének radikalizálódásában. Nagy érdeklődéssel olvasta a francia történeti irodalmat és kivált a francia forradalmak történetét (ismerte Mignet, Cabet, Lamartine és feltehetően Louis Blanc műveit). Képzeletét erősen foglalkoztatták a korai (utópikus) szocialista-kommunista nézetek és mozgalmak (Cabet és Louis Blanc műveiben olvashatott róluk; esetleg másoktól is – hogy pontosan kiktől, arról mai napig megoszlik a szakirodalom véleménye). Ezek hatására a szabadság-fogalom jelentése megváltozik, világméretűvé tágul. A nemzeti és az egyetemes szabadság ügye 1846-tól kezdve mindvégig szorosan egybe kapcsolódik Petőfi gondolkodásában. Világképének kialakításában a meghatározó élményt személyes sorsának alakulása, hányattatásai és tapasztalatai adták. Rendkívül érzékeny volt mindenféle társadalmi egyenlőtlenség iránt, s a pályáján elért sikerei csak növelték elszántságát a zsarnokság és – a vele méltán egylényegűnek tekintett – szolgaság elleni küzdelemben.