2018-ban az április 8-án tartott választások után az Országgyűlés május 10-én választotta Orbán Viktort miniszterelnökké – a miniszterek kinevezése és eskütétele május 18-án volt. A korábbi időszakok alapján úgy tűnik, hogy Orbán Viktor május végi becslése reális, ez még bőven belefér abba az 1, 5-2 hónapba, amely alatt a Fidesz-KDNP jellemzően kormányt alakít. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2022. április 6-án. Kormányzat - Hírek. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Ami biztos, az az, hogy a következő időszakban a negyedik Orbán-kormány még ügyvezetőként látja el a feladatait. Az ügyvezető kormány, így az ügyvezető miniszterelnök nem menthet fel és nem nevezhet ki új minisztert, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat az Alaptörvényben foglaltak alapján. Hogyan változott az egyes Orbán-kormányokban a miniszteri székek száma?
Ez a költségek csökkentésének látszatát kelti. Ugyanis tudni kell, hogy a Bajnai-kormány munkáját a 15 miniszter mellett csak 20 államtitkár segítette. Tehát most kevesebb lett a tárcavezető, de megszaporodtak az államtitkárok. Az Orbán-kormány államtitkárai - Itt a teljes lista!. Orbán Viktor bevallottan a 8-10 évvel ezelőtti rossz tapasztalataira hivatkozva döntött a kormányzati berendezkedés átalakítása mellett. Az új felállásban a kormányfő a stratégiai kérdésekkel foglalkozna, és a napi szervezési munkát meghagyná a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. "Az új kabinet egy az eddigiektől eltérő, egyszerre több nyugati struktúra elemeit is tartalmazó és egybeolvasztó szerkezetben dolgozik majd. Ebben sok a lutri" – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a példátlanul kevés minisztérium segítheti az átlátást, de persze csak a gyakorlatban derül majd ki, hogy valójában mennyire lesz hatékony az új felállás. Hozzátette: az egyik legfontosabb kérdés, miként sikerül megoldani különböző területek egy minisztériumban történő összevonását úgy, hogy a félelmekkel ellentétben egyetlen ágazat se szenvedjen ettől hátrányt.
Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy csak május 3-án kell felállnia a parlamentnek, így a kormányalakítást sem fogják elsietni, előreláthatólag május végén kezdheti meg a munkát az ötödik Orbán-kormány. A miniszterelnök kijelentése szerint "a magyarok előtt álló nagy kérdésekre kell választ adni", ez pedig időbe fog telni. Mennyi időbe telt a "nagy kérdések" megválaszolása korábban? A kormányalakítás sebességének szempontjából a hárompárti koalíciós (Fidesz-FKGP-MDF), az 1998-as választásokon (május 10., május 24. Orbán kormány 2010 tabela fipe. ) megválasztott első Orbán-kormány rendhagyó volt, hiszen ott az egyeztetések miatt végül csak július 8-án tették le a miniszterek a hivatali esküjüket. A Fidesz-KDNP-kormányok esetében ekkora késésről sosem volt szó. 2010-ben az április 11-én és április 25-én tartott választási körök után május 29-én alakult meg a kabinet. A harmadik Orbán-kabinet felállása már valamivel lassabban ment, a 2014. április 6-án tartott választás után Orbán Viktort május 10-én szavazta meg a parlament miniszterelnöknek, miniszterei azonban csak június 6-án tették le a hivatali esküjüket.
Babits Mihály: Esti kérdés (1909) 1. Keletkezése: - 1908-ben Szegeden kezdte el, de csak 1909-ben fejezte be Fogarason - a Herceg, hátha megjön a tél is! Vers a hétre – Babits Mihály: Esti kérdés - Cultura.hu. (1911) c. kötetének egyik központi verse 2. Filozofikus költemény (akárcsak a Lírikus epilógja): - végső kérdéseket feszeget benne a költő: a lét és nemlét, illetve a lét céljának, miben valóságának kérdését - Németh G, Béla kérdező költőnek nevezi Babitsot szemben Ady kinyilatkoztató költészetével => Babits kételkedik, kérdez, töpreng - filozofikus és nem prófétai alkat - versében a kérdés áll központi helyen és nem a lehetséges felelet => oka: - nincs rá válasz - a jól feltett kérdésben már benne van a válasz 3. Szerkezete: - a vers egyetlen nagy mondatszerkezet - egyetlen, 53 soros kérdés => Bergson hatása ismerhető fel ebben a versben, akiről tanulmányt is írt 1908-ban Bergson filozófiája címen => Bergson szubjektívidő-elmélete: az időt relatívnak tartja, így beszél objektív (órával mérhető) és szubjektív (belső, megélt) időről. Ennek értelmében Babits egyetlen kérdés pillanatát tágítja ki, s mutatja be annak végtelenségében megélt voltát.
Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Babits Mihály: Esti kérdés című versét Für Anikó adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Babits mihály : esti kérdés. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
Az Esti kérdés című vershez Szegeden kezdett hozzá Babits 1908-ban, de csak 12 sort írt meg belőle. Később, fogarasi korszakában fejezte be 1909 őszén. Második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben jelent meg 1911-ben. Babits első két kötete a formaművészet csodája és a költői mesterség játéka: az elégiától a szonettig, az alkaioszi strófától a szapphói strófáig hihetetlen gazdagságot vonultat fel, de egyivású: célja csupán annyi, hogy tökéletes legyen a vers. Az Esti kérdés azonban több az egyszerű formai bravúrnál, tartalmilag, gondolatilag többet ad. Babits Mihály nemcsak a korszak egyik legnagyobb magyar költője, hanem legsokoldalúbb magyar gondolkodója is volt, akit lehetetlen beskatulyázni, egy adott filozófiai iskolához vagy eszmerendszerhez kapcsolni. Egy időben több, egymástól különböző, akár egymással ellentétes bölcseleti áramlathoz is kötődött. Nagy hatással volt rá pl. Babits mihály esti kérdés elemzés. Bergsonnak az időről alkotott elmélete. Bergson felfogása szerint az idő relatív, viszonylagos: eltér az órával mérhető idő (objektív idő) és az egyénileg megélt idő (szubjektív idő).
mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? Babits mihály esti kérdés vers. miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?