A költészet az egység érzete egy végtelen létezőkre széttöredezett világmindenségben. Akkor a költészet filozófia? Is. A költészet kozmológia? Is. A költészet mindaz, amit az ember a világról gondolhat és mondhat, éppen ezért minden költészet és éppen ezért csak nagyon kevés valóban kiemelkedő költői mű, azaz vers van a végtelen megszólalásokhoz képest. A lexikonok azt tanítják a költészetről, hogy az a művészet, amelynek közege az emberi beszéd. De ez tévedés. A költészet közege a nyelv. Nem mindig a beszéd, bár kétségtelenül a kimondott szóból, sőt a kimondott érzésekből ered. Az első kiáltás. Az első sóhaj. Az első csodálkozás. Aztán, amikor valaki már értette a kiáltást és visszakiáltott. Aztán, amikor megértették a sóhaj súlyát. Aztán, amikor feltámadt a csodálkozás nyomán a kíváncsiság, hogy mi az? Min csodálkozol? Mi az a csoda, amin csodálkoznunk kell? Amit még nem láttunk eddig? Amit meg kellene csodálnunk? Mi a csoda? Az első fennmaradt nagy költemények már teljes kultúrákat hordoznak, s előzményeik évezredekre nyúlhatnak vissza.
Április 11. a magyar költészet napja, József Attila és Márai Sándor születésének napja. De ezen a napon ünnepeljük minden költőnket, verselőnket, legyen akár száz évvel ezelőtt, vagy ma alkotó. Kézirat – József Attila: Születésnapomra 1937. április 11. József Attila verseit az élet bármely időszakában, évében vesszük elő, mindig rávilágítanak legbensőbb titkainkra, vágyainkra. Ahogy a legtöbb költő művei, József Attila is a félelmekről, magányról, szeretetéhségről, boldogságról, örömről és bánatról, az elfogadás, a kitaszítottság és a szenvedés bugyrairól, a mindennapi megfáradásokról és felemelkedésekről. Versei örök értékűek. "Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben. " Kézirat – Arany János: Toldi 1846 (részlet) A Kisfaludy Társaság 1846-os pályázatára beküldött "költői beszély, versben" annyira elnyerte a bírálók tetszését, hogy az eredeti 15 helyett 20 arannyal jutalmazták a szerzőt.
" Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye. " József Attila József Attila Budapesten, 1905. április 11-én látta meg a napvilágot. Huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt. "Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle. " Pilinszky János: József Attila emlékkönyvébe "Sár és virág, kavargó semmiség, de hirtelen, mint villám, hogyha lobban – két sor között – kinyíl nekünk az Ég. " Kosztolányi Dezső: Negyven pillanatkép 1. Vers Nincs jelentős magyar író, költő, akire nem hatott volna József Attila alakja, költészete.
Homérosz már összegez, a Gilgames összegzés, a Védák gyűjtemények. A költészet az, amely a legkésőbb vált el társművészetétől: a zenétől. Ezért a verset gyakran arról ismerik fel, hogy ritmusos, dallamos, zenéje van, akár hagyományos költemény, akár szabadvers, hiszen nem csak a szavaknak lehet hangzása, hanem a gondolatoknak is lehet dallama, ritmusa. Borges szerint "Minden szó költészet. " – amihez Borges sietve hozzáteszi, hogy "A próza állítólag közelebb áll a valósághoz, mint a költészet. Én ezt tévedésnek tartom. " Én is. És ezzel Hamvas is egyetértett volna, aki szerint "A költészet anyaga egyenlő a világ anyagával. Ez az, ami látható és láthatatlan is együtt: pillanat és örök: a tűz.
Elröpül a közös, egyórás mulatság, miközben hagyományainkat – a régi muzsikákat, táncokat és falubéli szokásainkat – sem hagyjuk feledésbe merülni. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr A megemlékezők sorából természetesen nem marad ki a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár sem, ahol április 12-én 17. 00 órakor kezdődik az ünnep A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár az elmúlt években rendhagyó módon és hagyományteremtő szándékkal ünnepelte meg a Költészet Napját: olvasóik és meghívott vendégeik kedves versük felolvasásával emlékeztek a költőre. Az idei évben, immár hagyományosan, hasonló módon szeretne az intézmény megemlékezni a Költészet Napjáról. A programra – melynek keretében felkért olvasóik olvassák fel kedves versüket – április 12-én, hétfőn 17. 00 órakor kerül sor az intézményben (Győr, Baross G. u. 4. ). Költészet napi programok Pécsett, a kultúra fővárosában A Költészet Napjának ünneplése április 8-án, csütörtök este hatkor kezdődik a Pécsi Ifjúsági Házban. A Pécsi Fiatal Írók Alkotó körének műsora után a kortárs irodalom rangos képviselői olvasnak fel saját műveikből – Erdős Virág, Ficsku Pál, Király Levente, Tábor Ádám -, illetve beszélnek a költészetről, József Attiláról.
A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én ünnepeljük. Két költőnk is született ezen a napon, 1900-ban Márai Sándor, 1905-ben József Attila. A magyar költészet napját saját kortársai által kevésbé elismert József Attila nevéhez kötjük, ugyanis az öt évvel korábban ugyanazon a napon született Márai Sándort 1948-as emigrációja és bolsevizmus-ellenessége miatt tudatosan háttérbe szorították. A Magyar Írószövetség az április 11-i rendezvényekhez hivatalosan 1989 után csatlakozott. Ezen a napon országszerte vers felolvasásokkal, előadásokkal, versmondó versenyekkel és különféle egyéb rendezvényekkel ünneplik a magyar költészet napját. Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre
A Himnusz mellett második nemzeti imánkká lett költemény a magyar nyelv és irodalom megújításában fontos szerepet betöltő Auróra című irodalmi évkönyv 1837-es kötetében jelent meg. Rövid idő alatt országszerte elterjedt. Mindenki idézte, és nagy szégyen volt, ha valaki nem ismerte. Kézirat – Kép-auckió 2012 Az OSA Archívumban 2012-ben mintegy 60 kortárs magyar költő, író és zeneszerző felajánlott kéziratát árverezték el, a befolyt összeggel pedig az Oltalom Karitatív Egyesület fűtött utcáját támogatták. Az árverés előtt irodalmi-zenés programban fellépett Alföldi Róbert színművész és Bársony Péter brácsaművész.
Szakterület: Akupunktőr Gyermekgyógyász Telefon: +36 88- 443543 Mobil: +36 30- 9572810 E-mail: Rendelési cím: Fő tevékenység: gyermekgyógyász szakorvos, akupunktőr
Frissítve: június 17, 2022 Nyitvatartás Zárásig hátravan: 4 óra 45 perc péntek 08:00 - 11:00 13:00 - 18:00 hétfő 08:00 - 11:00 13:00 - 18:00 kedd 08:00 - 11:00 13:00 - 18:00 szerda 08:00 - 11:00 13:00 - 18:00 csütörtök 08:00 - 11:00 13:00 - 18:00 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Dr. Csutak Ibolya gyermek háziorvos - Veszprém | Közelben.hu. Ehhez hasonlóak a közelben A legközelebbi nyitásig: 2 nap Ördögárok Utca 5., Veszprém, Veszprém, 8200 Zárásig hátravan: 2 óra 45 perc Gerenda Utca 4, Veszprém, Veszprém, 8200 A legközelebbi nyitásig: 4 óra 45 perc Hungária U. 11/B, Siófok, Somogy, 8600 A legközelebbi nyitásig: 4 nap Kégl György U. 26, Székesfehérvár, Fejér, 8000 A legközelebbi nyitásig: 1 óra 45 perc Sarló U. 25/A, Székesfehérvár, Fejér, 8000 Budai Út 92, Székesfehérvár, Fejér, 8000 A legközelebbi nyitásig: 3 nap Hunyadi u. 3, Lovasberény, Fejér, 8093 Zárásig hátravan: 1 óra 45 perc Borbély Sándor Utca 48, Tatabánya, Komárom-Esztergom, 2800 Bánhidai Ltp.
207., Tatabánya, Komárom-Esztergom, 2800 Dózsakert 54/a, Tatabánya, Komárom-Esztergom, 2800 Vadász utca 26., Tatabánya, Komárom-Esztergom, 2800 József Attila u. 85, Győr, Győr-Moson-Sopron, 9028