Savanyú káposztás sztrapacska Hozzávalók: 1 kg krumpli, 3 teáskanál só, 40 dkg liszt, 40 dkg savanyú káposzta, 10 dkg füstölt szalonna, 2 tojás, 1 dl étolaj. Az étolajon a savanyú káposztát megpároljuk. A krumplit megtisztítjuk, átmossuk, és lereszeljük. Teáskanálnyi sóval és tojásokkal elkeverjük, majd rászórjuk a tetejére a lisztet, hogy ne barnuljon meg a krumpli. Egy nagyobb fazékban kevés sóval vizet forralunk. A szalonnát felkockázzuk, és kisütjük a zsírját. A pörcöket kiszedjük egy tányérba, a zsírt félretesszük. Amikor a víz felforrt, a sztrapacskát összekeverjük. Savanyú káposztás sztrapacska. Amennyiben túl híg lenne a massza, adhatunk még hozzá lisztet. Sűrű nokedli tésztát készítünk. Ezt a lobogó vízbe beleszaggatjuk, és kifőzzük. Akkor lesz jó, amikor már fehéren habzik a víz. Ekkor, még mielőtt kifut, gyorsan szűrőkanállal kiszedjük. Hideg vízben átöblítjük, leszűrjük, és tálba tesszük. Meglocsoljuk a szalonna zsírjával, és hozzákeverjük a párolt káposztát. Ízlés szerint sózzuk, és a pörcökkel együtt kínáljuk.
Elkészítés: A kimosott savanyú káposztát még apróbbra vágom. A kockázott szalonnát kisütöm. A visszamradt zsiradékon dinsztelem az aprított hagymát és a savanyú káposztát is vele párolom. Kikverem a reszelt krumplit, tojésokat és liszttel összedolgozom, hogy galuskatésztát kapjak. Forró, sós vízbe szaggatva kifőzöm. A sztrapacskát összeforgatom a káposztával, szalonnával és készen is van.
Barackos-túrós papucs nagyon kevés munkával: leveles tésztából készítve villámgyorsan megvan Rengeteg áramot használnak a magyarok: csúcsot döntött a fogyasztás Csuja Imre lánya 4. gyermekét várja színész férjével: 13 év lesz a korkülönbség a kicsi és nagy között Házi kovász élesztő nélkül: ezzel még finomabb lesz az otthon sütött kenyér
A szennyezett levegő önmagában is komoly probléma: megterheli a légzőszerveket és gyakorlatilag a teljes szervezetet Forrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yomiuri/Jun Yasukawa A hihetetlen változások természeti katasztrófákat okoznak világszerte: egy-egy árvíz után városok válnak lakhatatlanná, az extrém természeti csapások hatására emberek ezreinek megy tönkre az élete, egyik pillanatról a másikra. Ha sikerül egy közelgő csapásról időben tudomást szereznie a szakembereknek, az evakuáció miatt akkor is rengetegen veszíthetik el otthonaikat. A WHO szerint évente 13 millió ember hal meg világszerte a környezetváltozások miatt. Alastair Fothergill, Keith Scholey: A mi bolygónk | könyv | bookline. A legfontosabb cél az lenne, hogy a szén-dioxid kibocsátást a lehető legalacsonyabb szintre redukáljuk, ezzel csökkentve az üvegházhatást a bolygón. Ezzel a céllal jött létre a párizsi klímaegyezmény is, amelynek a világ összes országa tagja vagy aláírója – leszámítva Vatikánvárost, illetve egy nagyon rövid ideig az azóta újra belépett Egyesült Államokat. Az egyezmény célja, hogy életek millióit és bolygónk jövőjét megmentse, s e cél érdekében minimalizálja a károsanyag-kibocsátást és a környezetszennyezést.
1991 óta október 21-én a Földünkért világnapot méltatjuk. A Természetvédelmi Világszövetség, az UNEP és a WWF közös összefogásával megszületett bolygónk új élővilág-megőrzési stratégiája. Mi hogyan próbáljuk megóvni életterünket? – kérdezte a KISZó Szanyi Szabolcsot, a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökét. Inapló szemle: Hogyan lehet a technika a föld szolgálatában?. – Kárpátalján mennyire figyelnek oda az emberek a környezetükre? – Kárpátalján közel háromszáz szeméttelep van, többségük a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el. A régióban közel 600 ezer tonna hulladék keletkezik évente. A probléma egyik legjobb megoldása a szelektív hulladékgyűjtés lenne. Azonban ehhez jelenleg sem a jogi, sem a gazdasági feltételek nem biztosítottak. Hiányzik az alapvető infrastruktúra: nincsenek sem gyűjtőszigetek, sem hulladékudvarok, sem hulladékfeldolgozó üzemek. A helyzetet tovább rontja a lakosság környezettudatosságának hiánya, faluhelyen még csak-csak előfordul valamilyen szelektálás, hiszen majd' minden családnak van komposztgödre.
Imádtam ezt a könyvet. Kívül-belül gyönyörűséges, egyszerűen csak kézbe venni és lapozgatni is fantasztikus, annyira csodaszépek benne a képek. (Megjegyzem, én szégyenszemre csak akkor vettem észre a csillogó, aranyozott részt a borítón, amikor elkezdtem olvasni – lámpafénynél –, pedig már hetek óta megvolt. Ennyit a sasszememről. ) A gyönyörű fotók David Attenborogh előszavával körítve egyszerűen nem is hagyhattak kétséget afelől, hogy ez egy remek könyv lesz, amihez a bácsinak köze van, az nem lehet rossz. És nem is lett. Tényleg olyan volt az egész, mintha egy természetfilmet néznék. A fejezetet végigkalauzolnak minket az egész Földön, bemutatva a különböző élőhelyek gazdagságát, hogy minden mindennel összefügg, és sajnos azt is, hogy mit tettünk velük mi, emberek. A mi bolygónk david attenborough. Sokszor egészen megdöbbentő és sokkoló volt szembesülni azzal, hogy kizsákmányolta az emberiség a bolygót, és hogy ennek hosszútávon milyen hatása van. Mivel már jól kiképeztem magam természetfilmek terén, ezért szinte minden részhez tudtam kötni valamit, és jaj, szörnyű volt ismét megemlékezni pl.
A lassú szél épít, a gyors pedig rombol, de melyik termel áramot? Ismerd meg velünk, hogyan működnek a szélerőművek, milyen adottságai vannak hazánknak ebből a szempontból, és hogyan építhetünk a szélből környezetbarát jövőt! A környezettudományi interaktív előadást 8 éves kortól ajánlják. Kísérleti bemutatók Villám show 2018. április 21., szombat 12 óra Mik azok a szikrák, és hogyan jönnek létre a villámok? Miért van hangjuk és fényük? Milyen hatással vannak környezetükre és kell-e tőlük félnünk? A látványos fizikai kísérleti bemutatót 6 éves kortól ajánlják. Fagyos kísérletek 2018. április 21., szombat 15 óra 2018. április 22., vasárnap 15 óra Nagy hidegben úgy tűnhet, hogy a tudomány megbolondul: a levegő szétfolyik, a növények szilánkosra törnek, a felfújt lufi összezsugorodik, sőt akár egy banánnal is be tudjuk verni a szöget a fába. Próbáld ki az Agórában, hogyan változtatja meg a hétköznapi tárgyakat az extrém hideg! A kísérleti bemutatót 6 éves kortól ajánlják. Vizes fizika 2018. április 22., vasárnap 12 óra Hogyan jut fel a víz a fa gyökerétől a levelekig?