Többféle lehetőség adódott december első, hosszúra nyúlt munkahetének kipihenésére; végül aztán úgy alakult, hogy a múlt vasárnapom Szent Jakab, egy piros sapkás csoki-Mikulás, egy télies turistaút és jó néhány vidám zarándok társaságában telt – egészen kellemesen. Talán kevesen tudják, de az El Camino, vagyis a spanyolországi Santiago de Compostelába vezető út kiindulópontja ma már akár a budapesti nulla kilométerkő is lehet. 2009 óta ugyanis Magyarországon is létezik Szent Jakab-út, mert egy túrázni szerető, a spanyol utat már megjárt baráti társaság tagjai elhatározták, hogy itthon is megteremtik annak a fizikai és lelki élmény átélésének a lehetőségét, amelyet a "nagy" Camino jelentett számukra. Indulj el, hogy megérkezhess Forrás: Németh Sarolta A zarándokok útja A Szent Jakab-út (gyakran spanyol neve - Camino de Santiago - után El Caminónak is nevezik) ősrégi zarándokút. A kelta időkben a Tejút szimbóluma volt, és a maival ellenkező irányban járták be a zarándokok. A mai út Spanyolország Galicia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet.
Az olvasottság nem publikus. Hang/hatás Cinetrópia Szín/játék Kalligraphy Ki/kapcs Gasztrography Tündérmese Dukát Csilla, a Szent Jakab Baráti Kör elnöke elmondta az MTI-nek, hogy a magyar szakaszt az út legkeletibb állomásánál, az ausztriai Wolfsthalnál fűzhetik fel az El Camino európai hálózatára az útirányt mutató jelzésekkel. A Szent Jakab sírjához vezető zarándokút hivatalos jelképének, a sárga kagylót ábrázoló tábláknak a kihelyezéséről már tárgyalnak az engedélyezésre jogosult osztrák hatóságokkal. A hozzájárulás megszerzésében az osztrák Camino egyesület nyújt segítséget a magyar társszervezetnek. A közhasznú egyesület elnöke utalt arra, hogy a magyar szakasz már elkészült, május végén szenteli fel Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát a Győr-Moson-Sopron megyei Nyalka közeli e mlékhelyen. A mintegy 250 kilométeres magyar szakasz Budapesttől Rajkáig, a magyar-osztrák-szlovák hármas határig tart. A sárga kagylókat az erdős területeken fatörzsekre festették fel az önkéntesek a turistajelzések szabályainak megfelelően, másutt időjárásálló műanyag táblákat helyeztek el.
2012. március 7. - Talán már közismert, hogy Európában reneszánszát éli a spanyol eredetű El Camino (Az Út) zarándokmozgalom. E régi hagyomány újjászületése a ma emberének mindig is fennálló igényét és törekvését jelzi szellemi, lelki és testi öneszmélésére, önismereti fejlődésére. A mai globális gazdaság kora igencsak sivár lehetőségeket biztosít e tekintetben a civilizált, főleg városlakó embernek. Éppen ezért éreznek egyre többen először érdeklődést, ösztönös késztetést, majd hoznak később tudatos döntést, hogy egy valódi önmegvalósítás érdekében e – manapság nem szokványos – létformát igényeljék, kipróbálják. Hangsúlyozandó, a gyalogos zarándoklat nem turistáskodás, hanem önkéntesen vállalt ideig tartó létforma, amelynek élménye erőteljesen hat a zarándoklóra. Ezért az El Camino – mint minden más zarándoklat is – egyszerre külső (fizikai) és belső (szellemi-lelki) út. E területeken komoly erőfeszítést követel az embertől, viszont a személyes fejlődés lehetőségét és élményét adja. Mintegy két évtized óta Európában nagy ütemben elevenítik fel a több mint ezeregyszáz éves zarándokhagyományt, újítják fel az egykor létezett zarándokútvonal-hálózatot a kapcsolódó szerény, de nélkülözhetetlen infrastruktúrával, szálláshelyekkel (albergue).
A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. Forrás: Wikipedia A Budapest és Lébény közötti szakasz hivatalos Szent Jakab-út, mégpedig Európában a legkeletibb. Innen tehát a zarándokok egészen Santiagóig gyalogolhatnak a kagylókkal jelzett sárga úton. Piros a sapka a sárga úton Forrás: Németh Sarolta A hazai 280 kilométert Lébényig nyaranta most már több száz ember teszi meg, hogy a nyolc nap alatt másokra és magára találjon; más szóval – ahogy a zarándoklat mottójában megfogalmazódik – elinduljon, hogy megérkezhessen. Akinek pedig ez a táv nem elég, az plusz három napban folytathatja az utat Wolfsthal felé. Az osztrák El Camino első állomásán keresztül pedig néhány hónap alatt gyalogosan elérhető a spanyol tengerpart is. Sárga kagyló, az El Camino-jel Forrás: Németh Sarolta Mikulás-túra a Szent Jakab-út elején A zarándokok vasárnapi Mikulás-túrája a Normafától (korán kelőknek a nulla kilométerkőtől) Pátyig haladt Makkosmárián és a budakeszi erdőn át.
22km (44) Szállás: Pilisszentiván zarándokszállás. 2011. április 2. szombat Útvonal: Pilisszentiván - Máriaremete - Makkosmária – Normafa, táv: kb. 26km (70) Szállás: Bp. XII. Mátyás király út környéke. 2011. április 3. vasárnap Útvonal: Bp. XII. Normafa - Mátyás templom - Gellérthegy - M0 híd – Szigetszentmiklós, táv: kb. 40km (110) Szállás: Szigetszentmiklósi Ifjúsági Tábor 2011. április 4. hétfő Útvonal: Szigetszentmiklós - Duna-Tisza csatorna partja - Dabas, táv: 28km (138) Szállás: Dabas zarándokszállás 2011. április 5. kedd Útvonal: Dabas – Ráckeve, (Kiskunsági Nemzeti Parkon keresztül) táv: 37km (175) Szállás: Ráckeve, Dr. Mészáros L. u. 42.
Én, a kém online (2002) Szereplők: Eddie Murphy, Owen Wilson, Famke Janssen, Keith Dallas, Malcolm McDowell, Crystal Lowe, Gary Cole, Bill Mondy, Lynda Boyd, Phill Lewis, Viv Leacock, Tate Taylor, Sugar Ray Leonard, Larry Merchant, Jimmy Lennon Jr., Dana Lee Alex Scott (Owen Wilson), a titkos ügynökök James Bondja új bevetésre indul. Vissza kell szereznie azt a szuperfegyvert, amelyet egy gátlástalan bűnöző, Arnold Gundars (Malcolm McDowell) lopott el az amerikai kormánytól. A fegyverkereskedő szenvedélyes bokszrajongó, aki egy nagy meccset akar összehozni Budapesten a veretlen Robinson (Eddie Murphy) és a regnáló Európa-bajnok között. Az amerikai elnök megkéri a bokszolót, hogy civilként segítse az ügynököt a fegyver felkutatásában. Scottnak így sikerül bejutnia Gundars budapesti főhadiszállására. Az igazi csatát azonban nem itt, hanem a végtelenül beképzelt és kibírhatatlan öklözővel kell megvívnia. Kapcsolódó műsorok
A mondat mindkét fele fontos, és mindkettő a képzelet jelentőségét hangsúlyozza a valóság felett. Budapest rengeteg más helyet el tud játszani, mert a fellendülő turizmus ellenére a nemzetközi nézők nagy része nem tudja, hogy néz ki a magyar főváros. Ha ezeket a távoli helyeket régies, lerobbant terekként képzelik el az alkotók, Budapesten könnyű ilyen házakat találni – így jutunk el a hidegháborús korfestő kémfilmekhez. Ha pedig a kém főhős bizonytalanságát, talajvesztettségét kell hangsúlyozni, ugyancsak jól jönnek a depresszív, kelet-európai hangulatú, egyszerre ismerős és ismeretlen helyszínek. A kémturizmus fellegvára Azért nem csak olyan kémfilmek készülnek itt, amelyekben sötét, bagószagú, barátságtalan budapesti házakra van szükség. Az utóbbi években olyan kémfilmeket is bemutattak, amelyekben Budapest jól felismerhető, körbemutogatják a nevezetességeket, és még el is mondják hangosan, hogy Budapesten járunk. Ezekben a filmekben különös módon nem is igazi kémek a főhősök, hanem kémparódiák: olyan átlagemberek, akik kémszerepbe kerülnek.
Ám nem is akcióhős: érdekeit elsősorban intellektuális fölényével, megtévesztéssel és nyomozással érvényesíti, ennyiben a klasszikus krimidetektív örököse. Suszter, szabó, baka, kém. Fotó: Ristretto Distribution A thrillerhez hasonlóan a kémfilm kimunkálásában is Alfred Hitchcock é a legtöbb érdem, népszerűbb testvérműfajával ellentétben azonban a kémfilm kevésbé tudott alkalmazkodni az egyre inkább akcióorientált hollywoodi trendekhez. James Bond, a filmtörténet leghíresebb kémje gyakorlatilag koporsóba is tette a klasszikus kémfilmet azzal, hogy filmjeiben felértékelődött az akciók szerepe. Nem véletlen, hogy a korai Bond-filmek rendezői vágóként kezdték a szakmát – formai szempontból a Dr. No és folytatásai újszerű, az ötvenes évek stílusánál sokkal pörgősebb montázstechnikájukkal hoztak újdonságot. A kém, aki bejött a hidegről John le Carré híres regényének címét idézzük, hogy rámutassunk: miközben a kémfilm stílustörténeti okok miatt veszített népszerűségéből, a karakter történelmi okokból vált idejétmúlttá.
)), és folyamatosan arról beszél, hogy milyne jó lenne egy kis közös őrködés, Carlos és a lány már őrködtek egyszer, és álítólag szex is volt, és Alex is nagyon szeretne egy ilyet (a film leghumorosabb motívuma). "És kell majd őrt állnunk? " - kérdi bármivel kapcsolatban, vágyakozó szívvel, azt várva, hogy az imádott nő, cinkosan igent mond majd, ami egy nagy esélyt (vagy legalább is nagy estét) jelenthet számára. Őrködés lesz a dologban? - ezt olyan naivan tudja kérdezni, hogy ebben a percben is erős mosolygásra ingerli az ex-nézőt. A filmmel kapcsolatos második nagy félelmünk az volt, hogy az egész film egyetlen dologról fog szólni, nevezetesen arról, hogy Eddie Murphy egy optikai kütyü segítségével az tudja látni a pupillájára pakolt képernyőn, amit Owen Wilson lát. Ahogyan a Doolittle filmekben az volt a "truváj", hogy értette az állatok nyelvét, attól lehetett félni, hogy itt meg az lesz, hogy látja, amit Wilson lát. Ez, szerencsére nem így alakult. Abszolút szerepel a filmben ez a motívum is, de nem vezérmotívum, csak egy a sok közül, ami nagyon jó dolog.
Én, a kém, Kémjátszma, Suszter, szabó, baka, kém, A kém, most pedig A kém, aki dobott engem. Hollywoodi filmek, amelyeket Budapesten forgattak, miközben nekünk, budapestieknek nem úgy tűnik, hogy itt lenne a világ kémközpontja. Miért ugyanaz jut a magyar fővárosról az amerikaiak eszébe? Én, a kém. Kémjátszma. Suszter, szabó, baka, kém. A kém. A kém, aki dobott engem. Ezek nem egy reptereken kapható, olcsó regénysorozat részei, és nem is a magyar forgalmazók kémorientált címadasának bizarr mementói. Az angol címekben is kém van. A felsorolt filmeket a "kém" szócskán kívül az köti össze, hogy részben vagy egészben Budapesten játszódnak, de legalábbis itt forgatták őket. Ha a már így is sokatmondó listát kiegészítjük azokkal a kortárs kémfilmekkel, amelyeknek címében nincs benne a "kém" szó, viszont ugyancsak Budapesten forgatták őket – ide tartozik az Atomszőke, a Vörös veréb, de vannak budapesti jelenetei a München nek és a Mission: Impossible 4 -nek is –, akkor csak arra tudunk gondolni, hogy félreismertük a fővárost.
(Németország) [1] Korhatár II. kategória (F/4842/J) További információk IMDb Az Én, a kém (eredeti cím: I Spy, stilizálva: I-SPY) 2002 -ben bemutatott amerikai filmvígjáték, amelyet Betty Thomas rendezett. A főszerepben Owen Wilson és Eddie Murphy látható. A film az ugyanilyen című hatvanas évekbeli televíziós sorozaton alapul. A film általánosságban negatív véleményeket kapott a kritikusoktól. Rövid összefoglaló A történet középpontjában egy kém és egy bokszoló áll, akik összefogva megpróbálnak egy fegyverkereskedőt időben megállítani, mielőtt egy lopott bombázót a legmagasabb árért eladna. Szereplők Szerep Színész Magyar hang [2] Kelly Robinson Dörner György Alex Scott különleges ügynök Széles László Rachel Wright különleges ügynök Fehér Anna Arnold Gundars Szersén Gyula Carlos ügynök Rosta Sándor Mack McIntyre Bill Mondy Csík Csaba Krisztián Jerry Schneider Zoltán Edna Orosz Anna Zhu Tam Dana Lee Botár Endre T. J. Viv Leacock Csőre Gábor Cedric Mills Breyer Zoltán önmaga Demszky Gábor – biztonsági őr Rékasi Károly Bevétel A film 70 millió dollárból készült, világszerte pedig 60, 3 millió dolláros bevételt hozott.
Az Eddie Murphy-filmek általában nagyon jók, de a magyar ember úgy van vele, hogy miért pont ez lenne egy jó Murphy-film, ami itt játszódik, pont nálunk, ami nem pesszimizmus, csak hétköznapi valószínűség számítás. Ehhez képest a film öt egész percet sem adott, hogy rádöbbentsen, az átlagosnál jóval finomabb, sőt, egy "meglepően jó" filmmel van dolgunk. Tény persze, hogy az ilyesfajta "rosszabbra számítottunk" - meglepetés olaj a tűzre, hogy jókat írjunk egy filmről, ám, ha csupán csak ennyiről volna szó, rövid lelkendezés után nyilván az is kiderülne, hogy "azért persze vannak korlátjai is". Az I Spy azonban (már most szólunk) nem ilyen, ez a film anélkül kellemes, egy akármilyen kis szépséghibát is lenyeletne velünk, amiről esetleg később elsavanyodhatna az arckifejezésünk, vagy bármi. Az I Spy kellemes meglepetés-özöne azzal a roppant újszerű íz-kombinációnál kezdődik, melyet, ha nem késünk, rögtön a film elején megízlelhetünk. A helyszín egy havas hegyvidék, valahol Oroszországban, a szitu pedig alapjaiban James Bondos.