Levelezési cím: 5004 Szolnok, Pf. 41. BM telefonszám: - Városi telefonszám: (06 56) 521-091 BM faxszám: - Városi faxszám: (06 56) 521-092 E-mail: Állami Futárszolgálat címzés: NSZKK Szolnoki Intézet Szombathelyi Intézet Cím: 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 78. Levelezési cím: 9701 Szombathely, Pf. 353. BM telefonszám: - Városi telefonszám: (06 94) 514-730 BM faxszám: - Városi faxszám: (06 94) 514-731 E-mail: Állami Futárszolgálat címzés: NSZKK Szombathelyi Intézet Veszprémi Intézet Cím: 8200 Veszprém, Dózsa György u. Bűnügyi Szolgáltatási Főosztály és szervezeti elemei Bűnügyi Szolgáltatási Főosztály Cím: 1087 Budapest, Mosonyi u. 5. Levelezési cím: 1903 Budapest, Pf. 314/4. BM telefonszám: 18-410 Városi telefonszám: (06 1) 477-2145 BM faxszám: 18-412 Városi faxszám: (06 1) 477-2146 E-mail: Állami Futárszolgálat címzés: NSZKK Poligráfos Osztály Cím: 1087 Budapest, Mosonyi u. Bűnügyi hírek szeged paprika. BM telefonszám: 18-420 Városi telefonszám: - BM faxszám: 18-420 Városi faxszám: - E-mail: Állami Futárszolgálat címzés: NSZKK Arcképfelismerő Elemző Osztály Cím: 1094 Budapest, Balázs Béla u.
Kinevezték a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság új bűnügyi és rendészeti igazgatóját November 1-jei hatállyal Urbán Zoltán alezredest a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi, Szilágyi Róbert alezredest a főkapitányság rendészeti igazgatójává nevezte ki Hatala József országos rendőrfőkapitány – tájékoztatta a megyei főkapitányság sajtószolgálata hétfőn az MTI-t. Urbán Zoltán rendőri szolgálatát nyomozóként a Szegedi Rendőrkapitányságon kezdte 1990-ben. 2004-től a Nemzeti Nyomozó Iroda regionális osztályát vezette, 2010-től pedig az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályát irányította. Szilágyi Róbert pályafutását határőrként kezdte. Dr. Ragány Zoltán - büntetőügyvéd Szeged, Kecskemét, Budapest. A rendőrség és a határőrség integrációját követően, 2008-tól a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálata vezetőjeként dolgozott. MTI
Ha a határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, akkor egyből meg lehet indítani a kártérítési pert. A Kúria PK 43. számú állásfoglalása alapján államigazgatási jogkörben okozott kár esetén a károsult választása szerint bírósági felülvizsgálattal élhet, vagy kártérítési pert indít, de amennyiben a közigazgatási perben pervesztes lett, a kártérítési igényét már nem érvényesítheti, mivel egy jogerős bírósági ítélettel elbírált és jogszabálysértőnek nem tekintett államigazgatási határozat jogellenességét a kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg. A BH 2002. 184 számon közzétett határozat alapján a jogorvoslati lehetőség kimerítésének elmulasztása esetén a kárigényt elbíráló bíróság nem vizsgálhatja, hogy a rendes jogorvoslat mennyiben lett volna alkalmas a kár elhárítására. Az államigazgatási, illetve bírósági vagy ügyészségi jogkörben okozott károk érvényesítésére az általános 5 éves elévülési idő alkalmazandó az elévülés nyugvásával és megszakításával kapcsolatos Ptk-ban foglalt szabályok figyelembevételével.
olvassátok el, érdemes. Várom a véleményeteket. Üdv. Bandi_1 2007. 12. 06:41 A jövőre nézve tudjuk, hogy közjegyzőnél kell hitelesíttetni a példányokat, vagy videofelvételt kell készíttetni a példányok postázásáról, esetleg azonnal 4 tanuval aláíratni a példányokat, vagy mellékelni a pályázat anyagához. Ezt az inkorrekt eljárás indukálja. A kérdésem a megtörtént esetre vonatkozott. Be lehet-e perelni a minisztériumot? Küldjük-e el az esetet valamelyik közszolgálati TV-nek? stb.? monalisa1 2007. 04. 22:09 Egy alapítványnak x összeg/év állhat rendelkezésre, és így az év II felében vélem a keret már kiürülhetett - udvariasan akár írhatták volna ezt is mint válaszolás. Arról hogy ténylegesen mi volt az elutasítás oka nem hiszem hogy köteles lenne informálni., nem hivatal hogy "hitelt érdemlő" tájékoztatást adjon. Ha esetleg még nem járt le a pályázat beadásának végső határideje, ismételjétek azt meg dupla mennyiségű példány mellékelésével... Javasolt a jövő évben mielőbb ismét próbálkozni a pályázattal.
A gondossági mércének megfelelő eljárás hatóság részéről történő bizonyítása pedig a felróhatóság hiányát és ezen keresztül a kárfelelősség hiányát eredményezi a jogszabályi határidők megsértése esetén is. " ( Dr. Tóth Endre Tamás: "A közigazgatási, bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért fennálló felelősség" in: A kártérítési jog magyarázata. 263-268. oldalai)]. Megítélésem szerint ezek az elvek az új jogszabály "hallgatása" mellett is változatlanul irányadóak a jövőben az új Ptk. alkalmazási körében is. 2. A felelősség alanya (2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik. A (2) bekezdés a felelősség alanyának részletes meghatározására vonatkozó új szabály, melyet a régi Ptk. nem tartalmazott. A (2) bekezdés kártelepítő szabálya a kárfelelősség alanyát jelöli meg, mégpedig az e körben kialakult és alkalmazott bírói gyakorlattal összhangban, azt a jogi szabályozásba emelve.
2015. május. 13. 14:20 Csikász Brigitta Itthon Mostantól fizethet a rendőr, ha hibázik A rendőröknek kellett megfizetniük a félmilliós kártérítést egy ügyben, mert az ő mulasztásuk vezetett oda, hogy nem lehetett számon kérni a tetteseket. Nem kizárt, hogy innentől ez lesz a gyakorlat jogerős kártérítési ítélet esetén. Szakértők ezt az új Ptk-val hozzák összefüggésbe, amely pontosította és továbbfejlesztette a jogalkotással okozott kár megtérítését.