A prágai Nemzeti Galéria két tárlatának 93 ezres és 19 ezres látogatószáma az 5. és a 9. helyhez volt elég, míg a varsói Királyi Palota két kiállítása 33, illetve 20 ezer nézőjével a 6. és 7. helyet szerezte meg. S ha már közreadjuk a nemzetközi számokat, körülnéztünk a hazai múzeumokban, kiállítóhelyeken is, s a tőlük kapott adatokat az alábbi táblázatokban foglaltuk össze. Felmérésünk nem teljeskörű és nem is minden múzeum válaszolt megkeresésünkre. A kiállítások rangsorának összeállításánál csak az időszaki tárlatokat vettük figyelembe és közülük is csak azokat, melyeknek megnyitója és zárása is 2016-ban volt. Egy múzeumból legfeljebb három kiállítás szerepel a listán. Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) – Magyar Nemzeti Galéria. A múzeumok közül a várakozásnak megfelelően kiemelkedett a Magyar Nemzeti Galéria, ami tavaly két, Picasso, illetve Modigliani munkásságának szentelt blockbusterrel is előrukkolt; Picasso-kiállításukon többen voltak, mint a második leglátogatottabb múzeumban összesen. A Modigliani-kiállítás egyik sztárdarabja a művész Ülő akt inggel című 1917-es festménye volt.
A hosszú évek óta listavezető párizsi Louvre a tavalyi évben 8, 1 millió látogatót vonzott tárlataira. A második helyen egy új szereplő végzett: a pekingi National Museum of China 8 062 625 látogatójával nyerte el az ezüstérmet. 2005-ben a kiállítóterek a Budavári Palota A épületével bővültek, amely korábban a Munkásmozgalmi Múzeumnak, majd 1991-től a Ludwig Múzeumnak adott helyet, utóbbi ekkor költözött a Müpa épületébe. Acb Galéria › blackmirror.. A Magyar Nemzeti Galériában ma már több mint 110 ezer műtárgy található, kiemelkedő darabjait a közönség az állandó kiállításokon láthatja, az egyes alkotók életművének gazdagabb bemutatására a múzeum időszaki kiállításai adnak lehetőséget. 1994-ben-ben első alkalommal itt tekinthette meg a nagyközönség Csontváry Kosztka Tivadar szinte teljes életművét. Az elmúlt évtizedben az intézményben lehetett először látni – fél évszázad után – életmű-kiállítást többek közt Vaszary János és Zichy Mihály képeiből, Vajda Lajos munkásságából. Válogatást rendeztek Mátyás király örökségéből, a késő reneszánsz alkotóinak munkáiból, volt tárlat Magyar Vadak 1904-1914 címmel, kiállították Munkácsy Krisztus-trilógiáját, idősebb Markó Károly, Ferenczy Károly, Rozsda Endre, Ország Lili alkotásait.
000 Manux x Machina-Fashion in Age of Tech 753. 000 Centro Cultural Banco do Brasil Rio de Janeiro Post-Impressionist Masterpieces 749. 000 National Art Center Tokió Renoir: Masterpieces 668. 000 Edgar Degas: a Strange Beauty 608. 000 Állami Tretyakov Képtár Moszkva Ivan Ajvazovszkij 599. 000 A legmagasabb napi látogatószámú kiállítások 2016-ban Napi látogatószám 9. 700 Patricia Piccinini: Consciousness 8. 340 Castelo Rá-Tim-Bum: the Exhibition 8. 288 Artist's Choice: Jérome Bell 6. 777 6. Nemzeti galéria kiállításai 2012.html. 594 Instituto Tomie Ohtake Sao Paulo Frida Kahlo: Surrealist Women in Mexico 6. 525 A The Art Newspaper statisztikáiban térségünkből összesen két múzeum jelenik meg, mindkettő a középkori tematikájú kiállítások kategóriájában került be a Top 10-be. Ebben a csoportban a látogatószámok meglehetősen alacsonyak: a Los Angeles-i Getty Center Things Unseen: Illuminated manuscripts című kiállítása már alig 150 ezer látogatóval listavezető lehetett, s ugyanezen intézmény bemutatói foglalták el a dobogó másik két helyét is.
A kiállítás címében szereplő "lépésváltás" a művészet szemléleti fordulatát, a piac átértékelő szerepét és az intézményrendszer átalakulását hangsúlyozza. Lépésváltás – frissítve! A Lépésváltás – frissítve! Nemzeti galéria kiállításai 2017 nissan. című kiállítás a közelmúltban a gyűjteménybe került jelentős szerzeményeket állítja a fókuszba. A négy lépésben megújuló, friss arculattal megjelenő tárlaton a már ismert alkotások mellett olyan új műveket emelünk ki, melyek történeti, műfaji vagy tematikus szempontból meghatározóak az elmúlt hat évtized hazai művészete szempontjából, reflektálnak a Jelenkori Gyűjtemény (és általa a magyar művészet) sajátos közép-európai kontextusára, illetve árnyalják, vagy épp újraértelmezik az 1945 utáni magyar művészet jól ismert narratíváját. Az elmúlt időszak különféle médiumokra kiterjedő gyűjtési stratégiájának köszönhetően egy-egy korszakot vagy tendenciát többek között a fotóművészet, a rajz, a grafika, az installációművészet, és a textilművészet széles spektrumán keresztül mutatjuk be a közönségnek.
A kiállításon néhány olyan külföldi alkotó – Picasso, Fernand Léger, Renato Guttuso, Bernard Buffet – művét is láthatjuk, amelyek akár tematikus értelemben, akár stílusukat tekintve inspirálták az itthoni művészeket. A kiállítás hét nagyobb egységre tagolódik. Az első szekcióban olyan művészek állnak a középpontban – például Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Hincz Gyula, Barcsay Jenő –, akiknek életműve még a 20. század eleji avantgárdban gyökerezik, és akik nagy túlélőkként az 1956 utáni periódusban is fontos szerepet játszottak. Nemzeti galéria kiállításai 2014 edition. A második szekció az 1958 után megszülető új, modern formatervezést mutatja be képek, plasztikák, használati tárgyak, bútorok segítségével. Kiállításunk harmadik része a politikus művészetről szól. A politizáló művészet – a politikai rendszer által meghatározott keretek között – elsősorban a nemzetközi eseményekre, a világpolitika történéseire reflektált. Ebben a szekcióban számos olyan külföldi mester alkotásával is találkozhatunk, akinek hatása világosan tetten érhető a kor hazai művészetében is.